A koronavírus-válság idején 2020-ban az európai kkv-k 29 milliárd euró összegű támogatáshoz jutottak az uniós pénzügyi eszközök révén

Ebből az összegből az európai strukturális és beruházási alapok keretében 21,6 milliárd euró jutott 478 000 kkv, köztük 375 000 mikrovállalkozás támogatására (7 milliárd euró működőtőke finanszírozásához).

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos így fogalmazott: „A pénzügyi eszközök lehetővé teszik a kohéziós politikai beruházások rugalmas és költséghatékony módon történő megvalósítását, és további beruházásokat képesek vonzani. A koronavírus-válság alatt ezek az eszközök segítséget nyújtottak a kisvállalkozásoknak a túléléshez és a munkavállalóik megtartásához. Arra biztatom a tagállamokat és a régiókat, hogy a 2021–2027-es időszakban még fokozottabban használják ki a pénzügyi eszközöket és az általuk kínált előnyöket.”

A pénzügyi eszközök mint a válság gazdasági hatásainak enyhítését elősegítő kulcsfontosságú eszközök

Az olyan pénzügyi eszközök, mint a saját tőke és a hitel, a hitelgaranciák, a kockázati tőke és a kockázatmegosztási eszközök erőforrás-hatékony megoldást jelentenek a kohéziós politika forrásainak felhasználására, különösen válság idején. A koronavírus-világjárvány különösen súlyosan érintette a kkv-kat, sok munkavállaló tarthatott attól, hogy elveszíti munkahelyét, számos vállalkozás pedig az életben maradásért küzdött. A pénzügyi eszközök döntő szerepet játszottak a leginkább rászoruló kkv-k támogatásában, és ezáltal segítettek enyhíteni a koronavírus-válság által az EU régióira és városaira gyakorolt negatív gazdasági hatásokat. Elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap pénzügyi eszközei nyújtottak segítséget pénzügyi termékek, például kölcsönök, garanciák és saját tőke formájában. 2019-hez képest további 365 000 kkv (naponta mintegy 1000 további kkv) jutott támogatáshoz pénzügyi eszközök révén, ami így 2020-ban összesen 478 000 kkv-t jelentett.

További rugalmasság az EU-nak köszönhetően

A pénzügyi eszközök – elsősorban a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés (CRII) és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII+) által biztosított további rugalmasságnak köszönhetően – fontos eszköznek bizonyultak, mivel ezek keretében a tagállamok a forrásokat a kedvezményezettek változó igényeihez igazodva tudták elosztani. A pénzügyi eszközök másik fő jellemzője a tőkeáttételi hatás, ami azt jelenti, hogy magán- vagy állami befektetőktől származó további befektetéseket képesek mozgósítani. Végül pedig igen alacsony irányítási költségekkel és díjakkal járó, költséghatékony végrehajtási mechanizmust is jelentenek.

Háttér-információk

Az EU megosztott irányítás keretében, pénzügyi közvetítőkön keresztül biztosíthat pénzügyi eszközöket a tagállamok szakpolitikáinak és programjainak támogatása céljából. Az induló vállalkozások, a mikrovállalkozások és a nagyobb vállalkozások egyaránt részesülhetnek ilyen típusú finanszírozásban. A pénzügyi eszközöknek különböző típusaik vannak: saját tőke és hitel, hitelgaranciák, kockázati tőke és kockázatmegosztási eszközök. Az EU a 2014–2020-as programozási időszakban a 2007–2013-as időszakhoz képest megduplázta az európai strukturális és beruházási alapok pénzügyi eszközeinek felhasználását.

A pénzügyi eszközök végrehajtásáról szóló éves összefoglaló jelentés az európai strukturális és beruházási alapok által a 2020. december 31-gyel záródó, 2014–2020-as programozási időszakban támogatott pénzügyi eszközök finanszírozása és végrehajtása terén elért előrehaladásról szolgáltat adatokat. A jelentés az irányító hatóságok által a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikkével, a 821/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel és az alapspecifikus rendeletekkel összhangban jelentett adatokon alapul.

• Az éves összefoglaló jelentésre mutató link
• Pénzügyi eszközök és kohéziós politika
• Európai Regionális Fejlesztési Alap
• Kohéziós Alap
• Európai strukturális és beruházási alapok
• A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés (CRII) és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII+)