Az önkormányzati ASP mint a helyi önkormányzatok digitalizációjának jó gyakorlata, összhangban az Európai Interoperabilitási Keretrendszerrel
/isa2/file/photoblogpostmihalydanhujpg_enphoto_blogpost_mihaly_dan_hu.jpg
A felülvizsgált Európai Interoperabilitási Keretrendszer (EIF) kulcsfontosságú eszköz az interoperábilis digitális közszolgáltatások megvalósításához, a közigazgatás valamennyi szintjén. Az EIF alapelveinek a gyakorlatba történő átültetése, az ennek megfelelő teljes körű interoperabilitás és integrált közszolgáltatás irányítás megvalósítása nagyon komplex feladat. Különösen igaz ez a helyi önkormányzati szinten, annak autonóm természetéből és a helyi közösségek különbözőségeiből fakadóan. A magyar tapasztalat alapján ez utóbbira a legmegfelelőbb mód a központi megoldások létrehozása – ezek esetén az EIF-hez igazított nemzeti e-közigazgatási szakpolitikai szempontoknak való megfelelés is sokkal hatékonyabban biztosítható.
Az ország EU csatlakozását követő elmúlt másfél évtizedben a helyi önkormányzatoknál megvalósított informatikai fejlesztések tapasztalatai azt mutatták, hogy jellemzően a nagyobb lélekszámú, erőforrásokban gazdagabb önkormányzatok voltak sikeresek ezen a területen. Általánosságban azonban elmondható, hogy az e-közigazgatási megoldások még az ő esetükben is jellemzően a saját honlap létrehozásában, illetve megújításában merültek ki, valamint back-office oldalon nagyrészt szigetszerű megoldások jöttek létre, a különböző szakrendszerek közötti integráltság szintje pedig továbbra is nagyon alacsony volt.
Ezen tapasztalat alapján a kormányzat azt a következtetést vonta le, hogy a helyi önkormányzati informatikai fejlesztéseket koncentráltabb, központosított formában célszerű folytatni a jövőben. A műszaki minőségi standardok elterjesztésének igénye, illetve az optimális beruházási és működtetési forrásfelhasználás követelménye alapján a központi alkalmazás szolgáltatási modell tűnt a legmegfelelőbb eszköznek arra, hogy a helyi önkormányzati digitalizációt egységes módon mozdítsuk elő.
Hogyan csatlakoztassuk Magyarország több mint 3 ezer önkormányzatát?
Az ASP (Application Service Provider) modell lényege, hogy a felhasználó nem egy számítógépes programot vásárol meg, amit a helyi számítógépre telepít, hanem egy távoli szolgáltató központtól szolgáltatásként veszi igénybe az alkalmazásokat, internetböngésző használatával. Az ilyen szolgáltatás igénybevétele technológiailag és gazdaságilag is kedvezőbb megoldást jelent a településeknek a különféle feladataik támogatásához.
A központi önkormányzati ASP megvalósításának első lépéseként 2012 és 2015 között EU-s finanszírozással megvalósításra került az „Önkormányzati ASP központ felállítása” című pilot projekt. A közép-magyarországi régió 55 önkéntesen csatlakozó önkormányzatának részvételével 2015-ben kezdődött meg a pilot, amelyhez 2016 januárjától további 39 önkormányzat csatlakozott önkéntesen.
A sikeres pilot időszakot követően a Kormány a szolgáltatás továbbfejlesztéséről, és kötelező jelleggel történő országos kiterjesztéséről döntött. Ennek megfelelően 2016-ban Európai Uniós forrásokból, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) finanszírozásával megkezdődött az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése az Önkormányzati ASP 2.0 projekt keretében. Ezen kívül megtörténtek azon jogszabály-módosítások, melyek értelmében az önkormányzati ASP által biztosított szolgáltatásokat kötelező jelleggel kell igénybe venniük az önkormányzatoknak.
Az önkormányzati ASP célja, hogy olyan modern, integrált és költséghatékony informatikai megoldást nyújtson az önkormányzatok számára, amely elősegíti a hivatali munkavégzés szabványosított belső folyamatokkal történő támogatását, valamint egységes platformot biztosít az állampolgárok és a vállalkozások részére nyújtandó helyi önkormányzati szintű e-közigazgatási szolgáltatások nyújtására.
Az önkormányzati ASP rendszerhez a Kormány rendeletében megszabott határidőknek megfelelően, 2017. január 1-jével összesen további 1679, jellemzően kisebb lakosságszámú helyi önkormányzat csatlakozott részleges portfólióval. Ezután, következő mérföldkőként 2018. január 1-jével további több mint 1200 önkormányzat csatlakozott a rendszerhez, immár teljes szolgáltatásportfólióval, illetve a 2017-es csatlakozók is bevezették az esetükben addig még nem használt szakrendszereket.
Ennek eredményeképpen 2018. január 1-jétől már a helyi önkormányzatok több mint 93 százaléka, 2994 önkormányzat használja az önkormányzati ASP-t, ami Európai szinten is egyedülálló eredmény. A projekt soron következő 2019-es bővítése során a fennmaradó mintegy 200 önkormányzat csatlakoztatása történik meg.
Az önkormányzati ASP jelenlegi szolgáltatásportfóliója az alábbi integrált szakrendszereket foglalja magába:
- Keretrendszeri szolgáltatások
- Gazdálkodási rendszer
- Helyi adórendszer
- Ingatlanvagyon kataszter rendszer
- Ipari és kereskedelmi rendszer
- Iratkezelő rendszer
- Hagyatéki nyilvántartó rendszer
- Űrlapmenedzsment rendszer
- Önkormányzati elektronikus ügyintézési portál
- Települési portál (opcionális szolgáltatás, helyi önkormányzati honlapok költséghatékony publikálására)
Az önkormányzati ASP előnyei
Az önkormányzati dolgozók munkáját a rendszerek közötti integráció, valamint a külső adatkapcsolatok kialakítása, illetve az elektronikus ügyintézéshez szükséges funkcionalitás is elősegít.
Az önkormányzati ASP fejlesztés keretében kiemelt célkitűzés volt a hazai e-közigazgatási stratégiai dokumentumokban és a szakpolitikai szempontrendszerben, lefektetett elveknek való megfelelés, ami egyben az Európai Uniós célkitűzések figyelembe vételét, és az EIF alapelvek érvényesítését is jelenti.
Ennek megfelelően a projekt nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a nyílt forráskódú alkalmazások használatának aránya növekedjen, a meglévő központilag biztosított megoldások újrafelhasználásra kerüljenek, javuljon az önkormányzati működés átláthatósága, ugyanakkor kellő hangsúlyt kapjon a személyes és nem személyes adatok védelme, növekedjen a technológia semlegesség, kellő figyelmet kapjon a felhasználó-központúság. Mindemellett kiemelten fontos volt, hogy a projekt eredményeképpen jelentős előrelépés történjen az ügyféloldali szolgáltatások nyújtásában, és egyablakos ügyintézés valósuljon meg a helyi önkormányzati szféra tekintetében.
A nyílt forráskódú megoldások tekintetében kiemelendő, hogy az ASP szakrendszerei közül több PostgreSQL adatbázis-kezelőre épül, a Települési portál Drupal fejlesztői keretrendszert használ, a rendszer Kormányzati Adatközpontban lévő infrastruktúrája is számos nyílt-forráskódú szoftveres megoldást biztosít, illetve maga az ASP szolgáltatás felhasználói oldalon is jellegéből kifolyólag lényegében platform-független: az önkormányzatoknak lehetőségük van a szolgáltatásokat nyílt forráskódú, szabad szoftveres környezetben is igénybe venni.
A másik nagyon jelentős célkitűzés az interoperabilitás javítása, illetve a már meglévő megoldások, „építőkockák” újrafelhasználása, és az egyszeri adatbekérés elvének minél nagyobb fokú érvényesítése.
A meglévő megoldások újrafelhasználására jó példa az elektronikus személyi igazolvány alkalmazása a felhasználói autentikációra. Ennek eredményeképpen az önkormányzati dolgozók csak a saját e-személyi igazolványuk használatával, a jogosultságuknak megfelelően férnek hozzá az ASP alkalmazásaihoz. De ugyanígy kiemelendő példa, hogy az önkormányzati ASP elektronikus ügyintézési szolgáltatásrendszerének kialakításához a projekt a központilag biztosított, az e-ügyintézési jogszabályi megfelelés érdekében kötelezően használandó szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat integrálta, illetve elvárás volt, hogy a külső rendszerekkel, közhiteles nyilvántartásokkal való összekapcsolás a Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszon keresztül valósuljon meg.
A projekt eredményeként a már csatlakozott önkormányzatok esetében jelentős előrelépés történt az interoperabilitás minden szintjén. A megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően ilyen értelemben a korábbi helyi közigazgatási „silók” megszűntek, az egységes rendszerekkel a közigazgatáson belüli együttműködés, illetve az elektronikus ügyintézés biztosítása egyszerűbbé válik.
Az önkormányzati ASP rendszer e-ügyintézési funkcionalitása a gyakorlatbanAz önkormányzati ASP szolgáltatásportfóliójának részét képezi egy online űrlapmenedzsment eszköz. Az Önkormányzati ASP Központ rendelkezik az önkormányzati használatra szánt online űrlapok szerkesztési kompetenciájával, és eddig 60 különböző űrlapsablont tett elérhetővé. További űrlapsablonok publikálása a jövőben is folyamatosan zajlik. Az elérhető űrlapok nagy része olyan ügyekhez kapcsolódik, amelyeknek feldolgozását az ASP szakrendszerei támogatják, ezek közül kiemelendő a helyi adó rendszer és az ipari és kereskedelmi rendszer, de más ügyeket is lefednek egyes űrlapok, köztük olyanokat is, amelyeknek nincs ASP oldali szakrendszeri támogatása. Az ügyindításhoz az ügyfél kiválasztja az érintett űrlapot, amely ügyindítást követően néhány másodperc inicializációt követően megjelenik, bizonyos adatmezők előtöltésével, amelyeket a megfelelő közhiteles nyilvántartásból kért le. A személyes- és lakcím adatok, az adóazonosító jel és a TAJ szám, illetve amennyiben a rendelkezési nyilvántartásban megadásra került, e-mail cím és a mobiltelefonszám is előtöltésre kerül, de az ügyfél ügyintézési rendelkezéseit is ellenőrzi a rendszer. /isa2/file/screenshotofanonlineformforopeningaretailstoreinthetownofbatonyterenyepng_enscreenshot_of_an_online_form_for_opening_a_retail_store_in_the_town_of_batonyterenye.png
Screenshot of an online form for opening a retail store in the town of Bátonyterenye
A fentiekben szereplő ügyintézési szolgáltatások azt követően érhetőek el, ha az ügyfél elektronikusan azonosította magát az önkormányzati ASP rendszer elektronikus ügyintézési szolgáltatásához integrált Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatással. Az azonosítás történhet Ügyfélkapuval, elektronikus személyi igazolvánnyal, vagy telefonos azonosítással. (Magyarország eIDAS-sémához való csatlakozását követően az eIDAS azonosítás is elérhetővé válik.) |
