Archive:Nemzetközi árukereskedelem

2020 márciusában kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. június.

Highlights

Az EU-27, az Egyesült Államok és Kína együtt a világ árukereskedelmének 42%-át bonyolította 2018-ban.

Az EU-27 legfontosabb kereskedelmi partnere az export oldalán az Egyesült Államok, az import oldalán Kína volt 2019-ben.

A gépek és a járművek az EU-27 exportján belül 41%-ot, az EU-27 importján belül pedig 33%-ot képviseltek 2019-ben.

A nemzetközi árukereskedelem alakulása, EU-28, 2009–2019

A cikk bemutatja az Európai Unió (EU) által folytatott nemzetközi árukereskedelem alakulását. Vizsgálja, mekkora részesedéssel rendelkezik az Európai Unió a világ import- és exportpiacain, továbbá áttekintést nyújt az EU-n belüli (az EU-tagállamok közötti) kereskedelemről, az EU legjelentősebb kereskedelmi partnereiről, valamint az EU által folytatott kereskedelemben leggyakrabban részt vevő termékkategóriákról.

Az EU-27 bonyolítja a világ árukereskedelmének körülbelül 15%-át. A nemzetközi árukereskedelem értéke jelentősen meghaladja a szolgáltatások nemzetközi forgalmának értékét (megközelítőleg annak háromszorosa), ami azt tükrözi, hogy egyes szolgáltatások a természetüknél fogva nehezebben nyújthatók határokon átnyúlóan.

Ez a cikk egy nagyobb lélegzetű online kiadvány részét képezi, amely bemutatja a nemzetközi árukereskedelmet leíró legújabb statisztikai adatokat, az EU legfontosabb kereskedelmi partnereit, a kereskedelmi forgalomban részt vevő legfontosabb termékeket és a kereskedelem sajátosságait, és mindehhez háttér-információkkal is szolgál.

Full article

A nemzetközi kereskedelem három legnagyobb globális szereplője: EU, Kína, USA

A nemzetközi kereskedelem három legnagyobb globális szereplője az EU-27, Kína és az Egyesült Államok (2004 óta, amikor Kína megelőzte Japánt; lásd az 1. ábrát). 2018-ban az EU-27 árukereskedelmének (exportjának és importjának) szintje 3967 milliárd euró volt (az EU-n belüli kereskedelem nélkül), amely 50 milliárd euróval haladta meg Kína, illetve 342 milliárd euróval az Egyesült Államok árukereskedelmi forgalmát. Az árukereskedelem szintje tekintetében a negyedik helyen Japán állt 1260 milliárd euróval.

1. ábra: A nemzetközi árukereskedelem fő szereplői, 2018
(milliárd euró)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és UNCTAD

2018-ban az export importhoz viszonyított aránya különösen magas volt Oroszországban és Kínában (lásd a 2. ábrát), és az abszolút összegeket tekintve is ez a két ország könyvelte el a legnagyobb éves kereskedelmi többletet.

2. ábra: Export-import arány a nemzetközi árukereskedelemben, 2008 és 2018 (%)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és UNCTAD

2018-ban az Egyesült Államokban volt a legnagyobb a kereskedelmi mérleg hiánya (lásd a 3. ábrát), hasonlóan az elmúlt évtized mindazon éveihez, amelyre vonatkozóan rendelkezünk adatokkal.

3. ábra: Kereskedelmi mérleg a nemzetközi árukereskedelemben, 2008 és 2018 (milliárd euró)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és UNCTAD

Az export- és az importforgalmat tekintve 2018-ban az EU-27-nek volt a második legnagyobb részesedése a globális áruexportból és -importból (lásd a 4. és az 5. ábrát). Az EU-27 áruexportja a világ teljes áruexportjának 15,5%-át tette ki. Ennél csak Kína részaránya volt nagyobb (15,8%), utána pedig az Egyesült Államok következett (10,6%).

4. ábra: Részesedés a világ áruexportjából, 2018
(a világexport százalékában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és UNCTAD

Az importrészesedés terén az Egyesült Államok (15,8%) mind az EU-27 (13,7%), mind Kína (13,0%) előtt állt.

5. ábra: Részesedés a világ áruimportjából, 2018
(a világimport százalékában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és UNCTAD

Többlet az EU-n kívüli kereskedelemben 2012 óta

Az EU-27 által a világ többi részével bonyolított árukereskedelem (az EU-n kívülre irányuló export és import összege) 2019-ben 4067 milliárd euró értékű volt (lásd a 6. ábrát). Mind az import, mind az export értéke nagyobb volt a 2018. évinél; az importban bekövetkezett növekedés (27 milliárd euró) mértéke kisebb volt az export növekedésének mértékénél (73 milliárd euró). Ennek következtében az EU-27 2018-as 152 milliárd eurós kereskedelmi többlete 2019-re 197 milliárd euróra nőtt.

2009 és 2012 között az EU-27 exportja gyors növekedést mutatott: 1184 milliárd euróról 1771 milliárd euróra nőtt. 2012 és 2016 között az export viszonylag stabil maradt, de a következő három évben ismét nőtt: a 2016-os 1867 milliárd euróról 2019-re 2132 milliárd euróra emelkedett. Az import lényegében ugyanezt a tendenciát követte: 2009-ben 1193 milliárd euró volt, 2011-re viszont 1666 milliárd euróra nőtt. 2011 és 2016 között az import viszonylag stabil maradt, de a következő három évben ismét nőtt: 1602 milliárd euróról 2019-re 1935 milliárd euróra emelkedett.

6. ábra: A nemzetközi árukereskedelem alakulása, EU-27, 2009–2019
(milliárd euró)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

Az EU-tagországok közül az EU-27 nemzetközi kereskedelmében 2019-ben Németország játszotta messze a legjelentősebb szerepet, az EU-27 harmadik országokba irányuló áruexportjának 29,6%-át, harmadik országokból érkező áruimportjának pedig több mint egyötödét (21,0%) bonyolította (lásd a 7. ábrát). A következő három legnagyobb exportőr Franciaország (11,6%), Olaszország (11,0%) és Hollandia (10,3%) – csak ezek a tagállamok tudhattak magukénak két számjegyű részesedést az EU-27 exportjából. Németország után Hollandia (17,5%), Franciaország (10,7%) és Olaszország (9,5%) volt a harmadik országokból származó áruk legjelentősebb importőre 2019-ben. Hollandia viszonylag magas részesedése legalább részben az EU fő tengeri kikötőjén, Rotterdamon keresztül az EU-ba áramló jelentős mennyiségű termékkel magyarázható.

7. ábra: Az EU-27-en kívüli árukereskedelem, 2019
(az EU-27 exportjának/importjának százalékában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

Az EU-27-en kívüli árukereskedelem tekintetében a legnagyobb többletet 2019-ben Németország érte el 224,3 milliárd euróval, a sorban utána pedig Olaszország (51,9 milliárd euró), Írország (40,6 milliárd euró) és Franciaország (39,2 milliárd euró) következett. Az EU-n kívüli árukereskedelem tekintetében a legnagyobb hiányról Hollandia (118,7 milliárd euró) és Spanyolország (30,7 milliárd euró) számolt be (lásd az alább csatolt Excel-fájl B. táblázatát).

Az EU-n belüli árukereskedelem részaránya Luxemburgban és Szlovákiában volt a legnagyobb

Az EU-tagállamok közötti kereskedelem (az EU-n belüli kereskedelem) értéke az exportot figyelembe véve 2019-ben 3061 milliárd euró volt. Ez 44%-kal volt magasabb, mint az EU-27 területét harmadik országok felé elhagyó, 2132 milliárd euróra rúgó export (az EU-n kívüli kereskedelem) értéke.

Az EU-27-en belüli kereskedelem – megint csak az export alapján mérve – 1,5%-kal nőtt 2018-ról 2019-re. Az export területén 2018-ról 2019-re két számjegyű növekedést egyedül Ciprus (16,4%) tudott felmutatni, miközben csak Svédország (–0,6%), Belgium (–0,3%) és Szlovákia (–0,1%) esetében következett be csökkenés az EU-n belüli exportban. Az import területén csak Horvátország (7,8%) és Portugália (7,4%) ért el 5% feletti növekedést, míg Írország (–3,9%), Belgium (–1,4%), Málta (–1,3%) és Svédország (–0,9%) importja csökkent.

Az EU-27-en kívüli kereskedelemhez hasonlóan a legnagyobb EU-27-en belüli kereskedelmet bonyolító ország is Németország volt 2019-ben: az EU-27 szintjén a más tagállamokba irányuló export 22,8%-a Németországból indult ki, és a más tagállamokból érkező import 23,2%-a oda érkezett (lásd a 8. ábrát). Hollandia (13,5%) volt az egyetlen olyan további tagállam, amely az EU-n belüli export több mint egytizedéért volt felelős, megint csak Rotterdam szerepe miatt, míg Franciaország (12,5%) volt az egyetlen olyan további tagállam, amely az EU-n belülről érkező import több mint tíz százalékát fogadta.

8. ábra: Az EU-27-en belüli árukereskedelem, 2019
(az EU-27 exportjának/importjának százalékában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

Az Európai Unió belső piacának jelentőségét hangsúlyozza, hogy az EU-n belüli árukereskedelem (az export és az import összege) Írország kivételével mindegyik tagállam esetében meghaladta az EU-n kívüli kereskedelmet (lásd a 9. ábrát). A teljes árukereskedelemből az EU-n belüli, illetve az EU-n kívüli forgalom aránya tagállamonként igen különböző volt, és bizonyos mértékben az adott ország történelmi kötelékeit és földrajzi elhelyezkedését tükrözte. Az EU-n belüli kereskedelem aránya Luxemburgban (82%), Szlovákiában (79,5%), Csehországban (76,6%) és Magyarországon (75,1%) volt a legmagasabb (az összes kereskedelem több mint 75%-a), míg Görögországban (51,5%) és Írországban (37,5) ez az arány csökkent.

9. ábra: Az EU-27-en belüli és azon kívüli árukereskedelem, 2019
(import és export együtt, százalékos részesedés a teljes kereskedelemből)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

Jelentős növekedés a Kínával folytatott árukereskedelemben (2009–2019)

2009 és 2019 között az EU-27 legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerinti áruexportja jelentős eltéréseket mutatott. A legjelentősebb kereskedelmi partnerek közül a legnagyobb éves átlagos növekedés a Kínába (9,9%) és Mexikóba (9,5%) irányuló export terén történt, lásd a 10. ábrát. A legalacsonyabb növekedés az Oroszországba (3,3%) és Norvégiába (4,1%) irányuló export esetében volt tapasztalható.

Ami a behozatalt illeti, 2009 és 2019 között a legnagyobb éves átlagos növekedés a Mexikóból (10,5%) és Törökországból (8,1%) érkező áruimport terén következett be. A legkisebb növekedést a két nagy energiatermék-exportőrtől, Norvégiából (0,3%) és Oroszországból (2,3%), valamint a Japánból (2,2%) érkező import esetében regisztrálták.

10. ábra: Az EU-27-en kívüli árukereskedelem a legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerint, EU-27, 2009 és 2019
(milliárd euró)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

Az EU-27 területéről exportált áruk messze leggyakoribb célpontja 2019-ben is az Egyesült Államok (18,0%) volt (lásd a 11. ábrát). Az EU-27 exportjának második legfontosabb célpontja az Egyesült Királyság volt (az EU-27 összes exportjának 14,9%-a), a harmadik pedig Kína (9,3%). Az EU-27 áruexportjának hét fő célpiaca (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína, Svájc, Oroszország, Törökország és Japán) az EU-27 összes áruexportjának majdnem háromötödét (59,3%-át) fogadta.

11. ábra: A legjelentősebb kereskedelmi partnerek az áruexport területén, EU-27, 2019
(százalékos részesedés az EU-27 exportjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

Az EU-27 áruimportjának hét fő kiindulási országa ugyanaz a hét ország volt, mint az EU-27 exportjának célországai, bár a sorrend némileg eltért (ez a 11. és a 12. ábra összehasonlításából látható). Ez a hét ország az EU-27 áruimportjának nagyobb részéért felelt, mint az áruexport esetében: az EU-27 tagállamaiba érkező áruimport valamivel több mint háromötöde (60,7%) ebből a hét országból indult ki. Kína a teljes importmennyiség csaknem egyötödét adta (18,7%), és ezzel 2019-ben az EU-27 területére érkező importált áruk első számú kiindulási országa volt. Utána következik némileg lemaradva az Egyesült Államok (12,0%) és az Egyesült Királyság (10,0%).

12. ábra: A legjelentősebb kereskedelmi partnerek az áruimport területén, EU-27, 2019
(százalékos részesedés az EU-27 importjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

Nagy kereskedelmi többlet a gépek és a járművek, valamint a vegyi anyagok területén

2014 és 2019 között az EU-27 EU-n kívülre irányuló exportjának értéke a 13. ábrán bemutatott termékcsoportok többsége esetében növekedést mutatott, az egyedüli kivételt az energia képezte, amelynek exportja 8,2%-kal csökkent. Az export terén a legnagyobb növekedés a vegyi anyagok (35,8%) esetében következett be. Több mint 20%-os növekedést mutatott az élelmiszerek és az italok (22,7%), valamint a nyersanyagok (20,1%) exportja is.

Az import esetében hasonló minta volt megfigyelhető: az EU-n kívülről érkező energiaimport szintje 2014 és 2019 között viszonylag nagy csökkenést mutatott (–15,2%; meg kell jegyeznünk azonban, hogy a csökkenés oka részben az árak megváltozása és/vagy az átváltási árfolyamok ingadozása volt, hiszen a kőolaj árát a globális piacokon amerikai dollárban jegyzik). Ehhez képest a gépek és a járművek EU-n kívülről érkező importja 45,4%-kal nőtt, de viszonylag nagy növekedést mutatott a vegyi anyagok (28,6%) és az egyéb feldolgozott termékek (24,1%) importja is.

Az EU-27 2019. évi 197,1 milliárd eurós EU-n kívüli kereskedelmi többlete a gépek és járművek (237,1 milliárd euró), valamint a vegyi anyagok (171,6 milliárd euró) esetében elért nagyobb többletre, ezenkívül az élelmiszerek és az italok, valamint az egyéb feldolgozott termékek esetében elért kisebb többletre vezethető vissza. Ezt nem volt képes ellensúlyozni az energia területén jelentkező jelentős kereskedelmi hiány (–258,2 milliárd euró) és a nyersanyagok esetében tapasztalt kisebb hiány (–26,1 milliárd euró).

13. ábra: Az EU-27-en kívüli kereskedelem árufőcsoportok szerint, EU-27, 2014 és 2019
(milliárd euró)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

Az EU-27 árukereskedelmén belül az export szerkezete 2014 és 2019 között nem változott jelentősen (lásd a 14. ábrát), eltekintve a vegyi anyagok esetében bekövetkezett 2,4 százalékpontos növekedéstől (2014: 16,7%, 2019: 19,1%), valamint az energia esetében megfigyelt 1,4 százalékpontos csökkenéstől.

14. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az exportban, EU-27, 2014 és 2019
(százalékos részesedés az EU-27 exportjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

Az EU-27 importjának szerkezetében 2014 és 2019 között az energia részaránya nagymértékben (7,6 százalékponttal) csökkent: 26,3%-ról 18,7%-ra (lásd a 15. ábrát). Ez részben az energiatermékek árának csökkenésére vezethető vissza. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban a gépek és a járművek részaránya 26,9%-ról 32,8%-ra (6,0 százalékpont) nőtt. A többi termék részaránya csak kismértékben változott.

15. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az importban, EU-27, 2014 és 2019
(százalékos részesedés az EU-27 importjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

A 16. ábra az EU-27 2019-es importjának és exportjának szerkezetét hasonlítja össze: meg kell azonban jegyezni, hogy az export összesített szintje kb. 10,2%-kal magasabb volt az importénál. A legjelentősebb különbség az energia eltérő részaránya: ezen a téren az import esetében tapasztalt részarány az export esetében tapasztalt részarány majdnem négyszerese volt. Ezt a gépek és járművek, valamint a vegyi anyagok importjának az exporthoz képest alacsonyabb részaránya ellensúlyozta.

16. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az exportban és az importban, EU-27, 2019
(százalékos részesedés az EU-27-n kívüli exportból/importból)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

A táblázatok és az ábrák forrásadatai

International trade in goods: tables and figures (angol nyelven)

Adatforrások

A nemzetközi árukereskedelmi statisztika az Európai Unió tagállamai közötti (EU-n belüli kereskedelem), valamint az EU-tagállamok és harmadik országok közötti (EU-n kívüli kereskedelem) áruforgalom értékét és mennyiségét méri. Ez a statisztika a hivatalos információforrás az importtal, az exporttal és az Európai Unió, annak tagállamai és az euróövezet kereskedelmi mérlegével kapcsolatban.

A közzétett statisztikák az egyes adatszolgáltató országokra vonatkoznak, és az egyes partnerországokkal és termékosztályozásokkal kapcsolatos adatokat tartalmazzák. Az egyik leggyakrabban használt termékosztályozás az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozása (SITC Rev. 4), amely lehetővé teszi a nemzetközi kereskedelmi statisztikák világszintű összehasonlítását.

Az EU-n kívüli kereskedelemre vonatkozó statisztikában szereplő adatok egységes kereskedelmi tömbként kezelik az EU 27 tagállamát. Más szóval a kiviteli adatok kizárólag az EU-27 kereskedelmi blokkját elhagyó, a világ többi részébe irányuló exportra vonatkoznak, míg az EU-n kívülről származó importtal kapcsolatos adatok a világ többi részéből (nem tagállamokból) az EU 27 tagállamába való behozatalra vonatkoznak. Ezzel szemben az egyes tagállamokra vonatkozó adatok esetében a nemzetközi kereskedelmi forgalom rendszerint világkereskedelmi forgalom formájában jelenik meg (ideértve az EU-n belüli és az EU-n kívüli partnereket egyaránt). A tagállamok közötti kereskedelem (EU-n belüli kereskedelem) statisztikája az egyes tagállamok által regisztrált áruimportra és -exportra vonatkozik.

Az EU-n kívüli és az EU-n belüli kereskedelem statisztikai értéke az export esetében a FOB (free-on-board – költségmentesen a hajó fedélzetére rakva), az import esetében pedig a CIF érték (cost, insurance and freight – költség, biztosítás és fuvardíj fizetve). A jelentett értékek kizárólag azokat a járulékos költségeket (fuvardíj és biztosítás) tartalmazzák, amelyek export esetében az export kiindulási helyéül szolgáló EU-tagállam területén belül történő szállításra, import esetében pedig az import célországául szolgáló tagállam területén kívül történő szállításra vonatkoznak.

Az EU-ra vonatkozó adatok az Eurostat COMEXT adatbázisából, a nemzetközi árukereskedelem referencia-adatbázisából származnak. Az adatbázis nemcsak az EU-tagállamok közelmúltbeli és történeti adataihoz biztosít hozzáférést, de számos harmadik ország statisztikáit is tartalmazza. A nemzetközi kereskedelemre vonatkozó, az Eurostat weboldalán közzétett összevont és részletes statisztikákat minden hónapban a COMEXT adatai alapján állítják össze. Mivel a COMEXT naponta frissül, a weboldalon található adatok eltérhetnek a COMEXT-ben szereplőktől (új változások esetén).

Az EU-27 adatai tükrözik az EU összetételében bekövetkezett politikai változást. Ezért az Egyesült Királyság az EU-27 EU-n kívüli partnerországának minősül. Az Egyesült Királyság azonban az átmeneti időszak végéig továbbra is a belső piac része, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelemre vonatkozó adatok még mindig az uniós tagállamok közötti kereskedelemre alkalmazandó statisztikai fogalmakon alapulnak. Következésképpen, míg az EU-27-en kívüli bármely más kereskedelmi partnertől származó importot származási ország szerint csoportosítják, az Egyesült Királyság adatai a feladó országot tükrözik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az EU-27 által az Egyesült Királyságból importált árukat fizikailag az Egyesült Királyságból szállították, de ezen áruk egy része az Egyesült Királyságtól eltérő országból is származhatott. Ezért az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelemre vonatkozó adatok nem hasonlíthatók össze teljes mértékben az EU-27-en kívüli kereskedelmi partnerekkel folytatott kereskedelemre vonatkozó adatokkal.

A jelentősebb nem uniós kereskedelmi partnerekre vonatkozó, az 1–5. ábrán szereplő adatok az ENSZ UNCTAD-adatbázisából származnak. A részarány kiszámításához a világkereskedelem az EU és a nem uniós országok közötti kereskedelem (forrás: Eurostat) és a nem uniós országok közötti nemzetközi kereskedelem összegeként kerül meghatározásra (forrás: UNCTAD).

Háttér

A nemzetközi árukereskedelmi statisztikát a nemzetközi, az európai uniós és a nemzeti döntéshozó szervek széles körben felhasználják. A vállalkozások a nemzetközi kereskedelmi adatokat piackutatásra és kereskedelmi stratégiájuk meghatározására használhatják fel. A nemzetközi árukereskedelmi statisztikákat az európai uniós intézmények is felhasználják a két- és a többoldalú kereskedelmi tárgyalások előkészítése, a dömpingellenes politikák meghatározása és végrehajtása, a makrogazdasági és pénzügyi politikák alakítása, valamint az egységes piac fejlődésének vagy az európai gazdaságok integrációjának értékelése során.

A kereskedelem fejlődése elősegíti a gazdasági növekedést. Az Európai Unió közös kereskedelempolitikával rendelkezik, amelynek értelmében az Európai Bizottság tárgyal a kereskedelmi megállapodásokról, és képviseli a 27 tagállam nevében az Európai Unió érdekeit. Az Európai Bizottság az EU-t érintő valamennyi kereskedelempolitikai kérdést, köztük a többoldalú, a kétoldalú és az egyoldalú intézkedéseket is megvitató tanácsadó bizottságon keresztül egyeztet az EU tagállamaival. A kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, tehát kizárólag az Európai Unió alkothat kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat és köthet nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, az egyes tagállamoknak ez nem áll módjában. A közelmúltban ezt a hatáskört az árukereskedelmen kívül kiterjesztették a szolgáltatások kereskedelmére, a szellemi tulajdonra és a közvetlen külföldi befektetésekre (4. fejezet).

A többoldalú kereskedelmi kérdésekkel világszinten a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) foglalkozik. A szervezetnek 2020 márciusában 164 tagja volt, több tagjelölttel pedig folyamatban volt a csatlakozási eljárás. A WTO meghatározza a kereskedelemre vonatkozó globális szabályokat, valamint fórumként szolgál a kereskedelmi tárgyalásokhoz és a tagok közötti viták rendezéséhez. Az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat WTO-partnereivel, emellett részt vett a WTO többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak, az úgynevezett dohai fejlesztési menetrendnek az előző fordulóján.