Archive:Nemzetközi árukereskedelem

2018 októberében („A nemzetközi kereskedelem három legnagyobb globális szereplője: EU, Kína, USA” című rész), illetve 2019 márciusában (a cikk többi része) kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2020. június.

Highlights

Az EU, az Egyesült Államok és Kína együtt a világ árukereskedelmének 45%-át bonyolította 2017-ben.

Az EU legfontosabb kereskedelmi partnere az export oldalán az Egyesült Államok, az import oldalán Kína volt 2018-ban.

A gépek és a szállítóeszközök az EU exportján belül több mint 41%-ot, az EU importján belül pedig több mint 31%-ot képviseltek 2018-ban.

A nemzetközi árukereskedelem alakulása, EU-28, 2008–2018

A cikk bemutatja az Európai Unió (EU) által folytatott nemzetközi árukereskedelem alakulását. Vizsgálja, mekkora részesedéssel rendelkezik az Európai Unió a világ import- és exportpiacain, továbbá áttekintést nyújt az EU-n belüli (az EU-tagállamok közötti) kereskedelemről, az EU legjelentősebb kereskedelmi partnereiről, valamint az EU által folytatott kereskedelemben leggyakrabban részt vevő termékkategóriákról.

Az EU-28 bonyolítja a világ árukereskedelmének körülbelül 15%-át. A nemzetközi árukereskedelem értéke jelentősen meghaladja a szolgáltatások nemzetközi forgalmának értékét (megközelítőleg annak háromszorosa), ami azt tükrözi, hogy egyes szolgáltatások a természetüknél fogva nehezebben nyújthatók határokon átnyúlóan.

Ez a cikk egy nagyobb lélegzetű online kiadvány részét képezi, amely bemutatja a nemzetközi árukereskedelmet leíró legújabb statisztikai adatokat, az EU legfontosabb kereskedelmi partnereit, a kereskedelmi forgalomban részt vevő legfontosabb termékeket és a kereskedelem sajátosságait, és mindehhez háttér-információkkal is szolgál.

Full article

A nemzetközi kereskedelem három legnagyobb globális szereplője: EU, Kína, USA

A nemzetközi kereskedelem három legnagyobb globális szereplője az EU-28, Kína és az Egyesült Államok (2004 óta, amikor Kína megelőzte Japánt; lásd az 1. ábrát). 2017-ben az EU-28, Kína és az Egyesült Államok árukereskedelmének (exportjának és importjának) szintje csaknem megegyezett: az árukereskedelmi forgalom az EU-28 esetében volt a legnagyobb, 3738 milliárd euró (az EU-n belüli kereskedelem nélkül), és 103 milliárd euróval haladta meg Kína, illetve 239 milliárd euróval az Egyesült Államok árukereskedelmi forgalmát. Az árukereskedelem szintje tekintetében a negyedik helyen Japán állt 1212 milliárd euróval.

1. ábra: A nemzetközi árukereskedelem fő szereplői, 2017
(milliárd euró)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

2017-ben az export importhoz viszonyított aránya különösen magas volt Oroszországban, Brazíliában és Kínában (lásd a 2. ábrát), míg az abszolút összegeket tekintve Kína és Oroszország a 2006 óta mért legnagyobb éves kereskedelmi többletet könyvelte el. 2017-ben az Egyesült Államokban volt a legnagyobb a kereskedelmi mérleg hiánya (lásd a 3. ábrát), hasonlóan az elmúlt évtized mindazon éveihez, amelyre vonatkozóan rendelkezünk adatokkal.

2. ábra: Export-import arány a nemzetközi árukereskedelemben, 2010 és 2017 (%)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

3. ábra: Kereskedelmi mérleg a nemzetközi árukereskedelemben, 2010 és 2017 (milliárd euró)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

Az export- és az importforgalmat tekintve 2017-ben az EU-28-nak volt a második legnagyobb részesedése a globális áruexportból és -importból (lásd a 4. és az 5. ábrát). Az EU-28 áruexportja a világ teljes áruexportjának 15,8%-át tette ki. Az EU-t – megalakulása óta először – 2014-ben túlszárnyalta Kína (amelynek részesedése a 2014-ben mért 16,1%-ról 2017-re 16,9%-ra nőtt), miközben az Egyesült Államok részesedése (11,5%) továbbra is alatta volt az EU-28-énak. Az importrészesedés terén az Egyesült Államok (17,3%) mind az EU-28 (15,1%), mind Kína (13,3%) előtt állt.

4. ábra: Részesedés a világ áruexportjából, 2017
(a világexport százalékában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

5. ábra: Részesedés a világ áruimportjából, 2017
(a világimport százalékában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

Kismértékű hiány az EU-n kívüli kereskedelemben 2018-ban, ötévnyi többlet után

Az EU-28 által a világ többi részével bonyolított árukereskedelem (az EU-n kívülre irányuló export és import összege) 2018-ban 3936 milliárd euró értékű volt (lásd a 6. ábrát). Mind az import, mind az export értéke nagyobb volt a 2017. évinél; az importban bekövetkezett növekedés (123 milliárd euró) mértéke valamivel kisebb volt az export növekedésének mértékénél (77 milliárd euró). Ennek következtében az EU-28 2017-es 22 milliárd eurós kereskedelmi többlete 2018-ra csekély mértékű, 25 milliárd eurós hiányba fordult.

Az export és az import terén 2009-ben tapasztalt erős visszaesés után az EU-28 exportja négy év alatt 58,7%-kal, 1736 milliárd eurós rekordszintre emelkedett 2013-ra. Az export 2013 és 2016 között viszonylag állandó értéket mutatott, 2017-ben azonban 2016-hoz képest 7,7%-kal nőtt, a rá következő évben pedig ismét nőtt 4,1%-kal. Az import lényegében ugyanezt a tendenciát követte, 2016-ról 2017-re 8,7%-kal, 2017-ről 2018-ra pedig 6,6%-kal nőtt. Ennek eredményeképpen – 2013 óta először – az EU-28 kismértékű kereskedelmi hiányt volt kénytelen elkönyvelni.

6. ábra: A nemzetközi árukereskedelem alakulása, EU-28, 2008–2018
(milliárd euró)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

Az EU-tagországok közül az EU-28 nemzetközi kereskedelmében 2018-ban Németország játszotta messze a legjelentősebb szerepet, az EU-28 harmadik országokba irányuló áruexportjának 28,0%-át, harmadik országokból érkező áruimportjának pedig közel egyötödét (18,6%) bonyolította (lásd a 7. ábrát). A következő három legnagyobb exportőr által képviselt részarány – az Egyesült Királyságé (11,0%), Olaszországé (10,5%) és Franciaországé (10,4%) – 2017-hez képest változatlan szinten maradt, és csak ezek a tagállamok tudhattak magukénak két számjegyű részesedést az EU-28 exportjából. Németország után Hollandia (14,9%), az Egyesült Királyság (14,2%), Franciaország (8,9%) és Olaszország (8,7%) volt a harmadik országokból származó áruk legjelentősebb importőre 2018-ban. Hollandia viszonylag magas részesedése legalább részben az EU fő tengeri kikötőjén, Rotterdamon keresztül az EU-ba áramló jelentős mennyiségű termékkel magyarázható.

7. ábra: Az EU-28-on kívüli árukereskedelem, 2018
(az EU-28 exportjának/importjának százalékában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

Az EU-28-on kívüli kereskedelem tekintetében a legnagyobb többletet 2018-ban Németország érte el 360,9 milliárd euróval, a sorban utána pedig Írország (70,0 milliárd euró) és Olaszország (67,5 milliárd euró) következett. Az EU-n kívüli árukereskedelem tekintetében a legnagyobb hiányról Hollandia (272,5 milliárd euró) és az Egyesült Királyság (121,5 milliárd euró) számolt be (lásd az alább csatolt Excel-fájl B. táblázatát).

Az EU-n belüli árukereskedelem részaránya Luxemburgban és Szlovákiában volt a legnagyobb

Az EU-tagállamok közötti kereskedelem (az EU-n belüli kereskedelem) értéke az exportot figyelembe véve 2018-ban 3518 milliárd euró volt. Ez 80%-kal volt magasabb, mint az EU-28 területét harmadik országok felé elhagyó, 1956 milliárd euróra rúgó export (az EU-n kívüli kereskedelem) értéke.

Az EU-28-on belüli kereskedelem – megint csak az export alapján mérve – 5,0%-kal nőtt 2017-ről 2018-ra. Az export területén 2017-ről 2018-ra két számjegyű növekedést tudott felmutatni Málta (23,3%), Görögország (13,9%), Írország (12,3%) és Szlovénia (10,8%), miközben egyedül Luxemburg (–1,9%) esetében következett be csökkenés az EU-n belüli exportban. Az import növekedése Máltán (20,8%) és Írországban (13,2%) volt két számjegyű, míg csökkenés egyetlen EU-tagállam esetében sem volt megfigyelhető.

Az EU-28-on kívüli kereskedelemhez hasonlóan a legnagyobb EU-28-on belüli kereskedelmet bonyolító ország is Németország volt 2018-ban: az EU 28 tagállamát figyelembe véve a más tagállamokba irányuló export 22,2%-a Németországból indult ki, és a más tagállamokból érkező import több mint ötöde (20,9%-a) oda érkezett (lásd a 8. ábrát). Hollandia (13,0%) volt az egyetlen olyan további tagállam, amely az EU-n belüli export több mint egytizedéért volt felelős, megint csak Rotterdam szerepe miatt, míg Franciaország (11,5%) volt az egyetlen olyan további tagállam, amely az EU-n belülről érkező import több mint tíz százalékát fogadta.

8. ábra: Az EU-28-on belüli árukereskedelem, 2018
(az EU-28 exportjának/importjának százalékában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

Az Európai Unió belső piacának fontosságát hangsúlyozza, hogy az EU-n belüli kereskedelem (az export és az import összege) mindegyik tagállam esetében meghaladta az EU-n kívüli kereskedelmet (lásd a 9. ábrát). A teljes árukereskedelemből az EU-n belüli, illetve az EU-n kívüli forgalom aránya tagállamonként igen különböző volt, és bizonyos mértékben az adott ország történelmi kötelékeit és földrajzi elhelyezkedését tükrözte. Az EU-n belüli kereskedelem aránya Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Luxemburgban volt a legmagasabb (megközelítőleg az összes kereskedelem 80%-a), míg az Egyesült Királyságban ez az arány 50,3%-ra csökkent.

9. ábra: Az EU-28-on belüli és azon kívüli árukereskedelem, 2018
(import és export együtt, százalékos részesedés a teljes kereskedelemből)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

Jelentős növekedés a Kínával folytatott árukereskedelemben (2008–2018)

2008 és 2018 között az EU-28 legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerinti áruexportja jelentős eltéréseket mutatott. A legnagyobb – majdnem háromszoros – növekedés a Kínába irányuló export terén történt, de a Dél-Koreába irányuló export is csaknem kétszeresére nőtt (lásd a 10. ábrát). A Norvégiába irányuló export lassabban, a 2008-as szinthez képest 2018-ra csupán 23%-kal emelkedett, míg az EU-28 Oroszországba irányuló exportjának szintje a vizsgált időszakban 19%-kal csökkent.

Ami a behozatalt illeti, 2008 és 2018 között az EU-28 az áruimport összértékének csökkenését tapasztalhatta a Norvégiából (–13%), a Japánból (–8%) és az Oroszországból (–7%) érkező termékek tekintetében; Norvégia és Oroszország esetében ez a változás részben a kőolaj és a földgáz árának változásából ered. A legnagyobb növekedést a Törökországból (+64%), a Kínából (+58%) és az Indiából (+55%) érkező import mutatta.

10. ábra: Az EU-28-on kívüli árukereskedelem a legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerint, EU-28, 2008 és 2018
(milliárd euró)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

Az EU 28 tagállamából 2018-ban exportált áruk messze leggyakoribb célpontja továbbra is az Egyesült Államok volt (lásd a 11. ábrát). 20,8%-os részaránya több volt, mint a következő két országé együttvéve. Az EU-28 exportjának második legfontosabb célpontja 2018-ban Kína volt (az EU-28 összes exportjának 10,7%-a irányult Kínába), a harmadik pedig Svájc (8,0%). Akárcsak az előző években, Oroszország (4,4%) és Törökország (4,0%) részesedése csaknem megegyezett. Az EU-28 áruexportjának hét fő célpiaca (az Egyesült Államok, Kína, Svájc, Oroszország, Törökország, Japán és Norvégia) az EU-28 összes áruexportjának több mint felét (53,9%-át) fogadta.

11. ábra: A legjelentősebb kereskedelmi partnerek az áruexport területén, EU-28, 2018
(százalékos részesedés az EU-28 exportjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

Az EU-28 áruimportjának hét fő kiindulási országa ugyanaz a hét ország volt, mint az EU-28 exportjának célországai, bár a sorrend némileg eltért (ez a 11. és a 12. ábra összehasonlításából látható). Ez a hét ország az EU-28 áruimportjának nagyobb részéért felelt, mint az áruexport esetében: az EU-28 tagállamaiba érkező áruimport háromötöde (59,1%) ebből a hét országból indult ki. Kína az EU-28 országaiba 2018-ban érkező import csaknem egyötödét adta (19,9%), és ezzel az EU-28 területére importált áruk első számú kiindulási országa volt. Az Egyesült Államok részesedése az EU-28 áruimportjából (13,5%) kétharmada volt Kína részesedésének. A legjobb hét közé tartozott még Oroszország (8,5%), Svájc (5,5%), Norvégia (4,2%), Törökország (3,8%) és Japán (3,6%).

12. ábra: A legjelentősebb kereskedelmi partnerek az áruimport területén, EU-28, 2018
(százalékos részesedés az EU-28 importjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

Nagy kereskedelmi többlet a gépek és a járművek, valamint a vegyi anyagok területén

2013 és 2018 között az EU-28 EU-n kívülre irányuló exportjának értéke a 13. ábrán bemutatott termékcsoportok többsége esetében növekedést mutatott, az egyedüli kivételt az energia képezte, amelynek exportja 6,4%-kal csökkent. Az export terén a legnagyobb növekedés a vegyi anyagok (30,2%) esetében következett be; emellett két számjegyű növekedésen ment át az élelmiszerek és az italok (16,6%), az egyéb feldolgozott termékek (14,8%), a gépek és a szállítóeszközök (14,0%), valamint a nyersanyagok (11,9%) termékcsoportja is.

Az import esetében hasonló minta volt megfigyelhető: az EU-n kívülről érkező energiaimport szintje 2013 és 2018 között viszonylag nagy csökkenést mutatott (–17,3%); meg kell jegyeznünk azonban, hogy a csökkenés oka az árak megváltozása és/vagy az átváltási árfolyamok ingadozása is lehetett, hiszen a kőolaj árát a globális piacokon amerikai dollárban jegyzik. Ehhez képest a gépek és a járművek EU-n kívülről érkező importja 2013 és 2018 között összesen 41,4%-kal nőtt, de viszonylag nagy növekedést mutatott az egyéb feldolgozott termékek (29,6%), a vegyi anyagok (20,4%), valamint az élelmiszerek és az italok (20,4%) importja is.

Az EU-28 2018. évi 24,6 milliárd euró összegű kereskedelmi hiánya mögött az energia (299,1 milliárd euró) területén jelentkező jelentős kereskedelmi hiány, valamint az egyéb feldolgozott termékek (55,7 milliárd euró) és a nyersanyagok (30,8 milliárd euró) esetében tapasztalt kisebb hiány állt. Ezt a hiányt nem volt képes ellensúlyozni a gépek és a járművek (189,5 milliárd euró), a vegyi anyagok (152,2 milliárd euró), valamint az élelmiszerek és az italok (9,1 milliárd euró) esetében elért kereskedelmi többlet.

13. ábra: Az EU-28-on kívüli kereskedelem árufőcsoportok szerint, EU-28, 2013 és 2018
(milliárd euró)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

Az EU-28 árukereskedelmén belül az export szerkezete 2013 és 2018 között nem változott jelentősen (lásd a 14. ábrát), eltekintve a vegyi anyagok esetében bekövetkezett 2,5 százalékpontos növekedéstől (2013: 15,7%, 2018: 18,2%), valamint a más termékek esetében megfigyelt hasonló mértékű csökkenésektől.

14. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az exportban, EU-28, 2013 és 2018
(százalékos részesedés az EU-28 exportjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

Az EU-28 importszerkezetét tekintve 2013 és 2018 között változás következett be a három legnagyobb részarányt képviselő termékcsoportban. A legnagyobb változást az egyéb feldolgozott termékek behozatala mutatta, amelynek részaránya 29,6%-ról 20,9%-ra, tehát 8,7 százalékponttal csökkent (lásd a 15. ábrát). Ezzel szemben ugyanebben az időszakban a gépek és a járművek részaránya 25,9%-ról 31,3%-ra (5,4 százalékpont), a vegyi anyagoké pedig 22,6%-ról 25,0%-ra (2,4 százalékpont) nőtt.

15. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az importban, EU-28, 2013 és 2018
(százalékos részesedés az EU-28 importjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

A 16. ábra az EU-28 2018-as importjának és exportjának szerkezetét hasonlítja össze: ne feledkezzünk meg arról, hogy az export összesített szintje kb. 1,3%-kal alacsonyabb volt az importénál. A legjelentősebb különbség az energia eltérő részaránya: ezen a téren az import részaránya az export részarányának 3,6-szerese volt. Ezt a gépek és járművek, valamint a vegyi anyagok importjának alacsonyabb részaránya ellensúlyozta.

16. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az exportban és az importban, EU-28, 2018
(százalékos részesedés az EU-28-n kívüli exportból/importból)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

A táblázatok és az ábrák forrásadatai

International trade in goods: tables and figures (angol nyelven)

Adatforrások

A nemzetközi árukereskedelmi statisztika az Európai Unió tagállamai között (EU-n belüli kereskedelem), valamint az EU-tagállamok és harmadik országok között (EU-n kívüli kereskedelem) forgalmazott áruk értékét és mennyiségét méri fel. Ez a statisztika a hivatalos információforrás az importtal, az exporttal és az Európai Unió, annak tagállamai és az euróövezet kereskedelmi mérlegével kapcsolatban.

A közzétett statisztikák az egyes adatszolgáltató országokra vonatkoznak, és az egyes partnerországokkal és termékosztályozásokkal kapcsolatos adatokat tartalmazzák. Az egyik leggyakrabban használt termékosztályozás az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozása (SITC Rev. 4), amely lehetővé teszi a külkereskedelmi statisztikák világszintű összehasonlítását.

Az EU-n kívüli kereskedelemre vonatkozó statisztikában szereplő adatok egységes kereskedelmi tömbként kezelik az EU 28 tagállamát. Más szóval a kiviteli adatok kizárólag az EU-28 kereskedelmi blokkját elhagyó, a világ többi részébe irányuló exportra vonatkoznak, míg az EU-n kívülről származó importtal kapcsolatos adatok a világ többi részéből (nem tagállamokból) az EU 28 tagállamába való behozatalra vonatkoznak. Ezzel szemben az egyes tagállamokra vonatkozó adatok esetében a nemzetközi kereskedelmi forgalom rendszerint világkereskedelmi forgalom formájában jelenik meg (ideértve az EU-n belüli és az EU-n kívüli partnereket egyaránt). A tagállamok közötti kereskedelem (EU-n belüli kereskedelem) statisztikája az egyes tagállamok által regisztrált áruimportra és -exportra vonatkozik.

Az EU-n kívüli és az EU-n belüli kereskedelem statisztikai értéke az export esetében a FOB (free-on-board – költségmentesen a hajó fedélzetére rakva), az import esetében pedig a CIF érték (cost, insurance and freight – költség, biztosítás és fuvardíj fizetve). A jelentett értékek kizárólag azokat a járulékos költségeket (fuvardíj és biztosítás) tartalmazzák, amelyek export esetében az export kiindulási helyéül szolgáló EU-tagállam területén történő szállításra, import esetében pedig az import célországául szolgáló tagállam területén kívül történő szállításra vonatkoznak.

Az EU-ra vonatkozó adatok az Eurostat COMEXT adatbázisából, a nemzetközi árukereskedelem referencia-adatbázisából származnak. Az adatbázis nemcsak az EU-tagállamok közelmúltbeli és történeti adataihoz biztosít hozzáférést, de számos harmadik ország statisztikáit is tartalmazza. A nemzetközi kereskedelemre vonatkozó, az Eurostat weboldalán közzétett összevont és részletes statisztikákat minden hónapban a COMEXT adatai alapján állítják össze. Mivel a COMEXT naponta frissül, a weboldalon található adatok eltérhetnek a COMEXT-ben szereplőktől (új változások esetén).

Háttér

A nemzetközi árukereskedelmi statisztikát a nemzetközi, az európai uniós és a nemzeti döntéshozó szervek széles körben felhasználják. A vállalkozások a nemzetközi kereskedelmi adatokat piackutatásra és kereskedelmi stratégiájuk meghatározására használhatják fel. A nemzetközi árukereskedelmi statisztikákat az európai uniós intézmények is felhasználják a két- és a többoldalú kereskedelmi tárgyalások előkészítése, a dömpingellenes politikák meghatározása és végrehajtása, a makrogazdasági és pénzügyi politikák alakítása, valamint az egységes piac fejlődésének vagy az európai gazdaságok integrációjának értékelése során.

A kereskedelem fejlődése elősegíti a gazdasági növekedést. Az Európai Unió közös kereskedelempolitikával rendelkezik, amelynek értelmében az Európai Bizottság tárgyal a kereskedelmi megállapodásokról, és képviseli a 28 tagállam nevében az Európai Unió érdekeit. Az Európai Bizottság az EU-t érintő valamennyi kereskedelempolitikai kérdést, köztük a többoldalú, a kétoldalú és az egyoldalú megállapodásokat is megvitató tanácsadó bizottságon keresztül egyeztet az EU tagállamaival. A kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, tehát kizárólag az Európai Unió alkothat kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat és köthet nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, az egyes tagállamoknak ez nem áll módjában. A közelmúltban ezt a hatáskört az árukereskedelmen kívül kiterjesztették a szolgáltatások kereskedelmére, a szellemi tulajdonra és a közvetlen külföldi befektetésekre (4. fejezet).

A többoldalú kereskedelmi kérdésekkel világszinten a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) foglalkozik. A szervezetnek 2017 márciusában 164 tagja volt, több tagjelölttel pedig folyamatban volt a csatlakozási eljárás. A WTO meghatározza a kereskedelemre vonatkozó globális szabályokat, valamint fórumként szolgál a kereskedelmi tárgyalásokhoz és a tagok közötti viták rendezéséhez. Az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat WTO-partnereivel, emellett részt vett a WTO többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak, az úgynevezett dohai fejlesztési menetrendnek az előző fordulóján.