Statistics Explained

Archive:Bűnügyi statisztika

Revision as of 13:23, 4 December 2017 by EXT-A-Redpath (talk | contribs)
2017. májusban kivonatolt adatok A legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatok és adatbázis. A cikk frissítésének tervezett ideje: 2018. október.
1. ábra: A rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos közösülés, szexuális támadás, szándékos emberölés és támadás, EU-28, 2008–2015
(2008 = 100))
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)
2. ábra: A rendőrség által nyilvántartásba vett rablás, betörés, lopás és ellenőrzött kábítószerekhez vagy prekurzorokhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények, EU-28, 2008–2015
(2008 = 100))
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)
3. ábra: A rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények, EU-28, 2008–15
(2008 = 100))
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)
4. ábra: A rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények, érintett személyek jogállás és nem szerint, EU-28, 2015
(az összes %-a)
Forrás: Eurostat (crim_hom_soff)
5. ábra: A büntető igazságszolgáltatási rendszerben foglalkoztatott személyzet, EU-28, 2008–15
(2008 = 100))
Forrás: Eurostat (crim_just_job)
6. ábra: A büntető igazságszolgáltatási rendszerben foglalkoztatott személyzet nemek szerint, EU-28, 2015
(az összes %-a))
Forrás: Eurostat (crim_just_job)
7. ábra: A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak száma, EU-28, 2008–15
(2008 = 100))
Forrás: Eurostat (crim_pris_age) és (crim_pris_ctz)

Ez a cikk az Európai Unió (EU) egészére vonatkozó bűnügyi statisztikákat ismerteti a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények hivatalos adatai alapján. Ezenkívül a büntető igazságszolgáltatási rendszerben foglalkoztatottakkal és a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottakkal kapcsolatos adatok is bemutatásra kerülnek. Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyes EU-28 összesítések esetében [1] csak a 2008–2015 közötti időszakra teljes adatokat szolgáltató országok szerepelnek a számításokban. Ez azt jelenti, hogy több bűncselekménynél egy vagy több ország a hiányzó adatok miatt nem szerepel a számításokban.

Főbb statisztikai eredmények

Nem szexuális bűncselekmények

Szándékos emberölés

Szándékos emberölés a definíció szerint egy személy másik ember által szándékosan okozott jogellenes halála, ideértve a halállal végződő súlyos testi sértést és a terrorista támadás által okozott halált is. Az emberölési kísérlet, a gondatlanságból elkövetett emberölés, a jogi beavatkozásból eredő halál, a jogos önvédelemből elkövetett emberölés és a fegyveres konfliktusból eredő halál ki van zárva. A szándékos emberölést az EU összes joghatóságában viszonylag következetesen veszik nyilvántartásba, és a definíciók között kisebb az országonkénti különbség, mint más bűncselekménytípusoknál.

A szándékos emberölésre vonatkozó adatok egyenletesen csökkentek 2008–2014 között, mielőtt ismét emelkedni kezdtek 2015-ben (lásd 1. ábra). Az EU-28-ban (Hollandia és Anglia és Wales, illetve Skócia nélkül) a teljes szám 2015-ben 4528 volt, ami 19,6%-kal kevesebb mint 2008-ban (5634), de 4,3%-kal több mint 2014-ben (4340).

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett szándékos emberölések számát az 1. táblázat mutatja itt: táblázatok.

Testi sértés

A testi sértés egy másik személlyel szembeni fizikai támadást jelent, amely súlyos testi sérülést okoz; a fogalomból ki van zárva a szemérem elleni vétség/szexuális támadás, a fenyegetés és a pofon/ököllel mért ütés. A halált okozó testi sértés szintén ki van zárva.

A 2008–2013 közötti időszakban a rendőrség által nyilvántartásba vett testi sértések összesített száma az EU-28 -ban (Lengyelország és Skócia nélkül) közel 40%-kal esett vissza, míg 2014-ben ez a szám 3,6%-kal, 2015-ben pedig 6,6%-kal nőtt. (lásd 1. ábra). Technikai változások korlátozzák a teljes időszak összehasonlítását, különösen 2008-tól 2009-ig Németország, illetve 2009-tól 2010-ig Svédország és Portugália esetében.

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett testi sértések számát a 2. táblázat mutatja itt: táblázatok.

Rablás

A rablás e cikk alkalmazásában egy személy tulajdonának ellopásaként definiálható, ha az ellenállását erő alkalmazásával vagy arra irányuló fenyegetéssel küzdik le. Az utcai rablótámadást és az erőszakos lopást ide kell érteni, a zsebtolvajlást és zsarolást viszont nem.

Kezdetben, 2008 és 2009 között az EU-28 -ban (Skócia nélkül) a nyilvántartásba vett bűncselekmények száma esett, 2011-ig pedig nőtt, majd 2013 és 2015 között körülbelül egyötöddel határozottan csökkent (lásd 2. ábra).

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett rablások számát a 3. táblázat mutatja itt: táblázatok.

Emberrablás

Az emberrablás egy személy vagy személyek jogellenes, akaratuk ellenére történő (beleértve az erő alkalmazását, a fenyegetést, a csalást vagy kényszerítést) fogva tartását jelenti, azzal a céllal, hogy a szabadságukért tiltott nyereséget vagy bármilyen más gazdasági vagy anyagi hasznot követeljenek, illetve hogy valakit egy cselekmény megtételére vagy mellőzésére kényszerítsenek. A gyermek feletti felügyelet miatt kialakult viták ki vannak zárva ebből a definícióból.

A 2009 és 2012 közötti viszonylag stabil időszakot követően 2013 és 2015 között az EU-28-ban (Dánia, Románia, Svédország és Skócia nélkül) növekedett az emberrablások száma. Az adat közelmúltbeli emelkedése főként a Franciaországból és az Egyesült Királyságból származó adatokra vezethető vissza. A többi ország többségében nem volt kimutatható hasonló változás. A németországi adatok szintje viszonylag stabil volt 2009 és 2015 között, de 2008 és 2009 között nem voltak összehasonlíthatóak, ami az EU-28 összesített adataira is hatással volt.

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett emberrablások számát a 4. táblázat mutatja itt: táblázatok.

Lopás

A lopás definíció szerint egy személy vagy szervezet tulajdonának erő alkalmazása nélkül, a birtoklás szándékával történő eltulajdonítása. E cikk alkalmazásában a lopás fogalmából ki van zárva a betörés, a rablás és a gépjárműlopás.

A rendőrség által az EU-28-ban (Lettország és Skócia nélkül) nyilvántartásba vett lopások szintje a 2010–2015 között időszakban viszonylag stabil maradt. A Németországból és Franciaországból származó adatokkal kapcsolatos, 2008 és 2009 közötti módszertani változások miatt ezen évek adatainak összehasonlíthatósága korlátozott. 2008-2015 között az Egyesült Királyságban és Hollandiában egyértelműen csökkentő tendencia figyelhető meg.

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett lopások számát az 5. táblázat mutatja itt: táblázatok.

Betörés

A betörés egy épületrészbe, lakásba vagy más helyiségbe való illetéktelen behatolást jelent. Beletartozik az erő vagy álkulcs alkalmazása, a javak eltulajdonításának szándéka (feltörés és behatolás), házból, lakásból vagy egyéb lakóhelyiségből, üzemből, üzletből vagy hivatalból, katonai létesítményből való lopás. Ki van zárva viszont az autóból, konténerből, automatából, parkolóautomatából és kerítéssel elzárt rétről vagy telephelyről való lopás.

A rendőrség által nyilvántartásba vett betöréses bűncselekmények száma az EU-28-ban (Észtország, Olaszország, Lettország, Litvánia és Skócia nélkül) kis mértékű növekedést mutatott 2008-tól 2011-ig, majd 2012-től 2015-ig a tendencia csökkenővé vált. A legfrissebb adatok (lásd 2. ábra) azt mutatják, hogy a betöréses bűncselekmények száma 2015-ben 5,0%-kal esett vissza. A 2008–2015 közötti időszakban a betöréses bűncselekmények az Egyesült Királyságban (Angliában 31%-kal és Észak-Írországban 24%-kal) csökkentek, míg Németországban (19%-kal) és Franciaországban (24%-kal) nőttek.

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett betörések számát a 6. táblázat mutatja itt: táblázatok.

Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények

Az ellenőrzött kábítószerekhez vagy prekurzorokhoz kapcsolódó jogellenes cselekményekbe beletartozik a kizárólag személyes használatra szolgáló kábítószer kivételével a kábítószer jogellenes birtoklása, termesztése, termelése, biztosítása, szállítása, importálása, exportálása, finanszírozása.

A 2009. évi 3,2%-os növekedés után az ellenőrzött kábítószerekhez vagy prekurzorokhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma az EU-28-ban (Skócia nélkül) a 2009-2014-as időszakban meglehetősen stabil volt. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2015-ben is folytatódott ez a tendencia, mivel a bűncselekmények száma szinte változatlan volt, az előző évhez képest mindössze 1,7%-kal csökkent (lásd a 2. ábrát).

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett, ellenőrzött kábítószerekhez vagy prekurzorokhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények számát a 7. táblázat mutatja itt: táblázatok.

Erőszakos szexuális bűncselekmény

Az erőszakos szexuális bűncselekménybe tartozik az erőszakos közösülés és egyéb szexuális támadás. Az erőszakos közösülés definíció szerint az érvényes beleegyezés nélküli szexuális közösülést jelenti, a szexuális támadás pedig az erőszakos közösülésnek nem minősülő erőszakos szexuális cselekmény. A szexuális támadásba beletartozik a nem kívánt szexuális aktus, a szexuális aktus kísérlete, illetve az erőszakos közösülésnek nem minősülő, kéretlen szexuális figyelemmel járó érintkezés vagy kommunikáció. Ugyancsak beletartozik a szexuális bántalmazás testi kontaktussal vagy anélkül, beleértve a kábítószerrel elősegített szexuális támadást; a házastárs ellen, akarata ellenére elkövetett szexuális támadást, a magatehetetlen személy elleni szexuális támadást, a nem kívánt érintést vagy tapogatást, zaklatást és szexuális jellegű fenyegetéseket. Végül emlékeztetnünk kell arra, hogy az adatok csak a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekményekre utalnak.

2008 és 2015 között az erőszakos szexuális bűncselekmények száma az EU-ban (Olaszország, Lettország, Luxemburg, Lengyelország, Szlovákia, Anglia és Wales, illetve Skócia nélkül) 9,1%-kal visszaesett. A 2009-es és 2010-es csökkenést követően egyértelmű növekedés történt a 2010–2014 közötti időszakban, majd 2015-ben kismértékű, 0,9%-os visszaesés történt.

Az erőszakos közösülések adatai 2008 és 2015 között 47,0%-os növekedést mutattak (Olaszország és Skócia nélkül). Az uniós adatokban megfigyelhető emelkedést különösen az Egyesült Királyságban Anglia és Wales esetében mért adatok befolyásolják (2008 és 2015 között +173%). A szexuális támadások uniós szintű számának csökkenését nagymértékben befolyásolták a német adatok, amelyek 2009 és 2010 között nem összehasonlíthatóak (lásd 3. ábra).

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények, erőszakos közösülések és szexuális támadások számát a 8., 9. és 10. táblázat mutatja itt: táblázatok.

Nemek szerinti megoszlás

A 4. ábra mutatja a rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekményeket az áldozat, illetve a gyanúsított, büntetőeljárás alá vont és elítélt személyek neme szerint. Az erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatai (85,5%) többségében nők, míg a gyanúsítottak (96,5%) és elkövetők legnagyobb része (elítéltek 98,3%-a) férfi. Megjegyzést érdemel, hogy a nemek szerinti adatokból több hiányzik, mint az összesítésekből.

A büntető igazságszolgáltatási rendszerben foglalkoztatott személyzet

Ebben a cikkben az elemzés a rendőrök, hivatásos bírák és felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozó személyzet létszámára terjed ki; az adatok mindig az adott év december 31-én fennálló helyzetre vonatkoznak.

A rendőrök definíció szerint olyan állami szervek alkalmazottai, akiknek az elsődleges feladata a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kinyomozása és az elkövetők letartóztatása. A definícióból ki vannak zárva az olyan támogató személyzet tagjai, mint a titkárok és irodai dolgozók. A hivatásos bírák definíció szerint azok a teljes munkaidős és részmunkaidős hivatalos jogi szakemberek, akiket bírói működésre szerződtettek és ezért fizetést kapnak. Felhatalmazásuk van arra, hogy polgári, büntető és egyéb ügyeket tárgyaljanak, a fellebbviteli bíróságok előtti ügyeket is beleértve, és a bíróságokon határozatokat hozzanak. A definícióból ki vannak zárva az olyan nem hivatásos bírók, mint az ülnökök és békebírók. A felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozó személyzet a büntető vagy korrekciós intézményekben foglalkoztatott személyeket jelenti, beleértve a vezetésben, kezelésben és fogvatartásban dolgozók és a személyzet egyéb tagjait, például a börtön karbantartókat és az élelmiszer-ellátásban dolgozókat.

Az 5. ábra a büntető igazságszolgáltatási rendszer különböző szakaszaiban (rendőrségek, bíróságok és büntetés-végrehajtás) dolgozó személyzet létszámának közelmúltbeli alakulását mutatja be.

2010-től 2013-ig az EU-28-ban (Németország, Olaszország, Írország és Lettország nélkül) a rendőrök teljes létszáma csökkent, amely veszteséget a 2014. évi növekedés kiegyenlített. 2015-ben a rendőrök létszáma ismét csökkent 1,2%-kal. 2008–2015 között a hivatásos bírák létszáma az EU-28-ban (Belgium, Bulgária,Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Anglia és Wales, illetve Észak-Írország nélkül) folyamatosan nőtt, összesen 5,6%-kal. A hivatásos bírák létszámának fokozatos növekedésével szemben a felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben foglalkoztatott személyzet létszáma az EU-28-ban (Belgium, Németország, Észtország, Görögország, Franciaország, Lettország, Luxemburg, Hollandia és Svédország nélkül) 2008 és 2015 között 8.9%-kal csökkent.

Az egyes joghatóságokban dolgozó rendőrök teljes számát a 11. táblázat mutatja itt: táblázatok, a 14. és 17. táblázat pedig a hivatásos bírák és felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozók teljes számát mutatja be.

Nemek szerinti megoszlás

Az EU büntető igazságszolgáltatási rendszerében dolgozó személyzet nemek szerinti megoszlásában jelentős eltérés volt (lásd 6. ábra). A nők a rendőrségi és büntetés-végrehajtási szolgálatoknál kifejezetten alulreprezentáltak, ezzel szemben a hivatásos bírák között felülreprezentáltak.

2015-ben a nők az EU-28-ban (az adatok mindössze 14 joghatóságból állnak rendelkezésre) a rendőrök 20,3%-át tették ki. A felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozók között valamivel magasabb volt a nők aránya, az EU-28 egészére nézve a teljes létszám egynegyedét tették ki (az adatok 12 joghatóságból állnak rendelkezésre), és ez az arány 2008 és 2015 között viszonylag stabil volt. Ezzel szemben a hivatásos bírák között a nők voltak többségben, 62,1% volt az arányuk 2015-ben az EU-28-ban (az adatok 16 joghatóságból állnak rendelkezésre).

A férfi és női rendőrök számát a 12. és 13. táblázat mutatja itt: táblázatok, a 15. és 16. táblázat ugyanitt a férfi és női bírák számát, a 18. és 19. táblázat pedig a felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozó férfi és női személyzet létszámát mutatja be.

A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak száma

A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak száma a börtönigazgatóság felügyelete alá tartozó intézményekre vonatkozik, ahol a személyek a szabadságvesztésüket töltik, kivéve azokat az idegenrendészeti fogdákat, ahová külföldi állampolgárságú személyek a bevándorlási jogállásuk vizsgálatának ideje alatt, illetve jogtalan tartózkodás esetén kerülnek.

A fogvatartottak teljes száma az EU-ban (Belgium nélkül) 2008 és 2012 között évről évre kissé emelkedett, majd 2013-ban 3,6%-kal, 2014-ben 3,5-%-kal, 2015-ben pedig 2,9%-kal csökkent. 2015-ben a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak száma 6,4%-kal volt kevesebb mint 2008-ban (lásd 7. ábra).

A külföldi állampolgárságú fogvatartottak száma (beleértve a más uniós állampolgárságú fogvatartottakat is) valamivel gyorsabb ütemben nőtt az EU-28-ban 2009-ben és 2010-ben (Belgium, Németország, Észtország, Málta és Svédország nélkül), de 2011 óta csökken. 2015-re 12,2%-kal volt a számuk kisebb, mint a 2008-as szint.

Ezzel szemben a fiatalkorú fogvatartottak száma [2]az EU-28-ban (Belgium, Németország és Spanyolország nélkül) jelentősen csökkent a 2008–2015 közötti időszakban. Ennek legnagyobb részt az az oka, hogy Lengyelországban és az Egyesült Királyságban csökkent a fiatalkorú fogvatartottak száma. A fiatalkorú fogvatartottak száma a vizsgált időszakban évente legalább 4%-kal esett vissza, ami 2008 és 2015 között összességében 47,6%-os csökkenést eredményezett. A fiatalkorú fogvatartottak számának 14,3%-os, legnagyobb éves csökkenése 2014-ben történt.

A fogvatartottak teljes számát az egyes joghatóságokban a 20. táblázat mutatja itt: táblázatok, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott fiatalkorúak számát a 23. táblázat, a fogvatartottak számát állampolgárság szerint (saját és külföldi állampolgárok) pedig a 24. és 25. táblázat mutatja be.

Nemek szerinti megoszlás

A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak túlnyomó többségét – 2015-ben 94%-át – az EU-28-ban (Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Franciaország, Horvátország, Ausztria, Portugália, Szlovákia és Svédország nélkül) férfiak alkották, és ez az arány 2008 óta nagyjából stabil volt.

A férfi és női fogvatartottak számát a 21. és 22. táblázat mutatja itt: táblázatok.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

Az ebben a cikkben bemutatott adatok az Eurostat és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala közös adatgyűjtésén alapszanak (UNODC). Az UNODC bűnügyi tendenciákról készült felmérését kiegészítik az Eurostat által kért további adatok. Az alapadatokat a nemzeti hatóságok, mint például a rendőrség, ügyészség, bíróságok és büntetés-végrehajtási intézetek állítják elő, és azok többségét a naptári év vonatkozásában összesített számadatként jelentik be. Az adatszolgáltatás joghatóságonként történik; e tekintetben az Egyesült Királyság három joghatóságból áll (Anglia és Wales, Skócia, valamint Észak-Írország). Az egyszerűség kedvéért a joghatóságokat az „ország” szóval jelöljük.

A bejelentett bűnügyi adatokra a lehetőség szerint standard definíciókat kell alkalmazni, az eltérésekről pedig részletes magyarázattal kell szolgálni. Ezek az eltérések gyakran azt jelentik, hogy a különböző országokból származó számadatok nem pontosan ugyanazon tények körét fedik le, még ha azonos is a jelölésük. Az egyes országokból származó számadatok a nemzeti statisztikák számára tökéletesen megfelelhetnek, de nemzetközi összehasonlításra nem feltétlenül alkalmasak. Az Eurostat az uniós intézményekkel és a nemzeti hatóságokkal együttműködésben folyamatosan dolgozik a bűnügyi statisztikák összehasonlíthatóságának javításán. A bűncselekmények statisztikai célú nemzetközi osztályozásának alkalmazása kulcsfontosságú eleme ennek a munkának.

A bűnügyi adatok a közigazgatási nyilvántartásokból származó hivatalos számadatok. A rendőrségi nyilvántartásokon alapuló bűnügyi statisztikák nyilvánvalóan nem tartalmazzák a rendőrségnek be nem jelentett bűncselekményeket. A bűncselekmények vonatkozásában ezen adatok alapján levont következtetéseknél figyelembe kell venni több tényezőt, többek között az alábbiakat:

  • a jogrendszer, a bűnüldözés és büntető igazságszolgáltatási rendszerek,
  • a bejelentendő és a (rendőrség által) nyilvántartásba veendő bűncselekmények aránya,
  • a bűncselekmények mérésének módja (rendőrségnek történő bejelentés, gyanúsított azonosítása stb.),
  • számbavételi módszerek (bűnhalmazat, több áldozat stb. esetén),
  • mely bűncselekmények szerepelnek a nemzeti büntetőjogi kategóriákban.

A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottakra vonatkozó számadatokat szintén sok tényező befolyásolhatja, többek között az alábbiak:

  • a bíróságok által elbírált ügyek száma;
  • a szabadságvesztés-büntetések százalékos aránya;
  • a kiszabott szabadságvesztés időtartama;
  • az előzetes letartóztatásban lévők száma;
  • a felmérés és az év időszaka, amnesztia, stb.

A különböző joghatóságokból származó bűnügyi statisztikák összehasonlítása félrevezető lehet a helyi adatok és módszerek kellő ismerete nélkül. Ebben a cikkben kerültük a joghatóságok közötti közvetlen összehasonlítást, és ehelyett az időbeli fejleményekre helyeztük a hangsúlyt. Az ilyen összehasonlítások azon a feltételezésen alapszanak, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszerek, stb. jellemzői időben nagyrészt állandóak maradnak. A bűnügyi számadatokban tapasztalható változások azonban néha részben a módszerek vagy definíciók változásaiból adódnak.

Az EU-28-ra vonatkozó idősorok elemzései kizárólag azon joghatóságok adatain alapszanak, amelyekre vonatkozóan az adatok a vizsgált időszak egészére (2008-2015) nézve rendelkezésre állnak. Az EU-28-ra vonatkozó számok az egy vagy több tárgyév/ország esetében hiányzó adatok miatt nem mindig tartalmaznak valamennyi országra vonatkozó adatokat.

Az EU-28-ra vonatkozó átfogó eredmények egyértelműen elfedik az országok közötti eltéréseket, így a nemzeti számadat-állományok megtekinthetőek itt: táblázatok, valamint az adatbázisban. Továbbá az egyes országokról részletes adatok hozzáférhetőek a metaadatok közt.

A tendenciák megállapítására mutatók kerültek kiszámításra:

  • It = (Ct/C0) * 100 a t. évre vonatkozó indexérték
  • Ct = a t. évre nyilvántartásba vett érték
  • C0 = a referenciaévre nyilvántartásba vett érték (itt: a 2008-as év).

A közigazgatási nyilvántartásokból származó összesített számadatokat nem sújtja az a statisztikai bizonytalanság, mint a mintavételes felméréseket. Még így is, ideális esetben kis számok, kis arányok és rövid idő alatt történő változások értelmezésénél további releváns információkat érdemes használni. Például kis országokban az emberölési arányok évente jelentősen megváltozhatnak úgy, hogy az nem feltétlenül a bűnügyi tendenciában bekövetkezett változást tükrözi.

A adatbázis a 2008-2015 közötti közös Eurostat–UNODC adatgyűjtés részletes eredményét tartalmazza, a kapcsolódó metaadatokkal együtt. Ezen kívül léteznek az 1993-2007 közötti időszakra vonatkozó, kevesebb bűncselekményt taglaló táblázatok. Néhány kiválasztott ország esetében a 1950-1993 közötti rendőrség általi nyilvántartásba vett összes bűncselekmény hozzáférhető. Mint a fentiekben megjegyeztük, egy országok közötti összehasonlítás esetében a felhasználóknak nyomatékosan tanácsoljuk, hogy a metaadat-fájlokat és a nemzeti forrásokat is tekintsék meg.

Háttér

A bűnözés és az igazságszolgáltatás a közéletben visszatérő témakörök, és a média, a politikusok, a szervezetek, valamint a nagyközönség folyamatos érdeklődésére számíthatnak. Az EUROSTAT a bűnözésről és az igazságszolgáltatás igazgatásáról gyűjt és ismertet számadatokat. Az átfogó cél a szakpolitikák szempontjából releváns információk és elemzések hatékony hozzáférhetővé tétele az európai közösség számára. A 2004-es hágai program összhasonlítható bűnözési és igazságszolgáltatási statisztikák kidolgozásával bízta meg az Eurostatot. A bűnügyi statisztikák szükségességét a 2010-es stockholmi program is kihangsúlyozta. A stratégiai cselekvési tervek a tényleges munkát rendszerint 5 éves időszakokra körvonalazzák, lásd a linkeket az „Egyéb információk” alatt.

Lásd még

Az Eurostat további információi

Kiadványok

Adatbázis

Módszertan/metaadatok

A táblázatok és ábrák forrásadatai (MS Excel)

Egyéb információk

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Az adatszolgáltatás joghatóságonként történik. E tekintetben az Egyesült Királyság három joghatóságból áll: Anglia és Wales, Skócia, valamint Észak-Írország. Ezért a bűnügyi statisztikák esetében valamely EU-28 mutató 30 „országra” (értsd: joghatóságra) vonatkozik.
  2. A szokásos definíció szerint a 18 év alattiak.