Archive:Nemzetközi árukereskedelem

2016. márciusi adatok. A legfrissebb adatok: Az Eurostat további információi, fő táblázatok és adatbázis. A cikk frissítésének tervezett ideje: 2017. június.

E szócikk az Európai Unió (EU) nemzetközi áruforgalmának alakulásával foglalkozik. Vizsgálja, mekkora részesedéssel rendelkezik az Európai Unió a világ import- és exportpiacain, továbbá áttekintést nyújt az Unión belüli kereskedelemről, az Unió legjelentősebb kereskedelmi partnereiről, valamint az Unióban leggyakrabban forgalmazott termékkategóriákról.

Az EU-28 bonyolítja a világ áruforgalmának körülbelül 15%-át. A nemzetközi áruforgalom értéke jelentősen meghaladja a szolgáltatások nemzetközi forgalmának értékét (megközelítőleg háromszorosa), ami azt tükrözi, hogy egyes szolgáltatások a természetüknél fogva nehezebben nyújthatók határokon átnyúlóan.

1. ábra: A nemzetközi kereskedelem fő szereplői, 2014
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

2. ábra: Export-import arány a nemzetközi kereskedelemben, 2004 és 2014
(%)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

3. ábra: Kereskedelmi mérleg a nemzetközi kereskedelemben, 2004 és 2014
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

4. ábra: Részesedés a világ exportpiacaiból, 2014
(%-os részesedés)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

5. ábra: Részesedés a világ importpiacaiból, 2014
(%-os részesedés)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

6. ábra: A nemzetközi kereskedelem alakulása, EU-28, 2005–15 (¹)
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

1. táblázat: Nemzetközi kereskedelem, 2014–15
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd), (ext_lt_intercc) és (ext_lt_introle)

7. ábra: EU-28-on kívüli kereskedelem, 2015
(az EU-28 exportjának/importjának %-ában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

8. ábra: EU-28-on belüli kereskedelem, 2015
(az EU-28 kiszállításainak/beérkezéseinek %-ában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

9. ábra: Az EU 28 tagállamán belüli és azon kívüli kereskedelem, 2015
(import és export együtt, %-os részesedés a teljes kereskedelemből)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

10. ábra: Az EU-28-on kívüli kereskedelem a legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerint, 2005 és 2015 (¹)
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

11. ábra: A legjelentősebb exportkereskedelmi partnerek, EU-28, 2015
(%-os részesedés az EU-28-on kívüli exportból)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

12. ábra: A legjelentősebb importkereskedelmi partnerek, EU-28, 2015
(%-os részesedés az EU-28-on kívüli importból)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

13. ábra: Az EU-28-on kívüli kereskedelem a legfontosabb termékek szerint, EU-28, 2010 és 2015
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

14. ábra: A legnagyobb exportmennyiségek, EU-28, 2010 és 2015
(%-os részesedés az EU 28 tagállamán kívüli exportból)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

15. ábra: A legnagyobb importmennyiségek, EU-28, 2010 és 2015
(%-os részesedés az EU 28 tagállamán kívüli importból)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

16. ábra: A legnagyobb export- és importmennyiségek, EU-28,2015
(%-os részesedés az EU 28 tagállamán kívüli exportból/importból)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

Főbb statisztikai eredmények

A nemzetközi kereskedelem fő globális szereplői

2004 óta, amikor Kína megelőzte Japánt, az EU-28, Kína és az Egyesült Államok a nemzetközi kereskedelem három legnagyobb globális szereplője (lásd az 1. ábrát).

2014-ben az export és az import aránya különösen nagy volt az export javára Oroszországban és Norvégiában (lásd a 2. ábrát), míg abszolút értékben Kína és Oroszország 2005 óta a legnagyobb éves kereskedelmi többletet könyvelte el; 2014-ben az Egyesült Államoké volt a legnagyobb éves hiány (lásd a 3. ábrát).

Az export és import alakulását tekintve az 2014-ben EU-28-nak volt a második legnagyobb részesedése a globális áruexportból és -importból (lásd a 4. és 5. ábrát): az EU-28 áruexportja a világ összes áruexportjának 15,0%-át tette ki; az EU létrejötte óta első alkalommal szorult Kína mögé ebben az évben (15,5%), de még mindig az Egyesült Államok előtt van (12,2%). Az importrészesedés terén az Egyesült Államok (15,9%) az EU-28 (14,8%) és Kína (12,9%) előtt áll.

Unión kívüli kereskedelem

Az EU-28 által a világ többi országával bonyolított árukereskedelem (az Unión kívüli export és import összege) 2015-ben 3517 milliárd EUR értékű volt (lásd a 6. ábrát és az 1. táblázatot). 2014-hez képest mind az import, mind az export nőtt, de ez a növekedés az export terén nagyobb volt (88 milliárd EUR), mint az import terén (35 milliárd EUR). Ennek eredményeképpen az EU-28 kereskedelmi többlete a 2014-es 11 milliárd EUR-ról 2015-ben 64 milliárd EUR-ra nőtt.

Az export és import terén 2009-ben tapasztalt mélyrepülés után az EU-28 exportja négy év alatt rekordszintre, 58,7%-ra (1737 milliárd EUR-ra) emelkedett. Ezután az export 2014-ben 1,9%-ot esett, majd 5,1%-os növekedéssel 2015-ben új csúcsot ért el (1791 milliárd EUR). Ezzel szemben az import növekedése 2009 után három év alatt 45,5% volt, és 2012-ben 1798 milliárd EUR-on tetőzött. Az import 2013-ban 6,2%-ot esett, majd 2014-ben stabilizálódott (0,3% növekedés) és 2015-ben 2,0%-ot nőtt, de még ezzel is a 2012-es érték alatt maradt.

Az EU 28 tagállamán kívüli kereskedelemben 2015-ben Németország játszotta messze a legjelentősebb szerepet, az EU-28 harmadik országokba irányuló áruexportjának 28,2%-át, áruimportjának pedig közel egyötödét (18,8%) bonyolította (lásd a 7. ábrát). A következő három legnagyobb exportőr – az Egyesült Királyság (12,9%), Franciaország (10,5%) és Olaszország (10,4%) – 2014-hez képest változatlan (bár Franciaország EU-28-on kívülre irányuló exportja megelőzte Olaszországot), és csak e tagállamok tudhattak magukénak kétszámjegyű részesedést az EU-28 exportjából. Németország után az Egyesült Királyság (15,2%), Hollandia (14,4%), Franciaország (9,5%) és Olaszország (8,9%) volt a harmadik országokból származó áruk legjelentősebb importőre 2015-ben. Hollandia viszonylag nagy részesedése részben azzal magyarázható, hogy jelentős mennyiségű áru érkezik Rotterdamon, az Unió első számú tengeri kikötőjén keresztül az Európai Unióba. Az EU 28 tagállamán kívüli legnagyobb árukereskedelmi többletet 2015-ben 179,4 milliárd EUR értékben Németország regisztrálta, megelőzve Olaszországot (33,7 milliárd EUR) és Írországot (29,3 milliárd EUR).

Unión belüli kereskedelem

Az uniós tagállamok közötti áruforgalom (Unión belüli kereskedelem) értéke a kiszállításokat figyelembe véve 2015-ben 3070 milliárd EUR volt. Ez 71%-al magasabb, mint az EU-28 területét nem EU-tagállamok felé elhagyó, 1791 milliárd EUR-ra rúgó export mennyisége (Unión kívüli kereskedelem).

Az EU-28-on belüli kereskedelem – megint csak a kiszállítások alapján mérve – 4,7%-kal nőtt 2014 és 2015 között; 2009 óta ez sorozatban a hatodik éves növekedés. A kiszállítások és beérkezések összesítését vizsgálva 2015-ben Írország (13,4%) és Horvátország (12,3%) regisztrálta a legnagyobb növekedést, az EU-n belüli kereskedelemben csökkenést pedig csak Észtország (-2,7%), Lettország (-2,1%), Belgium (-0,4%) és Finnország (-0,2%) esetében észleltek.

2015-ben Németország volt a legnagyobb EU-28-on belüli kereskedelmet bonyolító ország: a más tagállamokba irányuló EU-28-on belüli kiszállítások 22,6%-a Németországból indult, és a más tagállamokból beérkező áruk több mint ötöde (20,9%-a) oda érkezett (lásd a 8. ábrát). Hollandia (12,6%) volt az egyetlen olyan tagállam, amely az EU-n belüli kiszállítások több mint egytizedéért volt felelős, megint csak Rotterdam szerepe miatt – bár Franciaország (11,8%) és az Egyesült Királyság (10,2%) az EU-28-on belülről származó beérkezések több mint tíz százalékát fogadta.

Az Európai Unió belső piacának fontosságát hangsúlyozza, hogy az Unión belüli áruforgalom (a kiszállítások és beérkezések összege) az Egyesült Királyság kivételével mindegyik tagállam esetében meghaladta az Unión kívüli kereskedelmet (lásd a 9. ábrát). A teljes áruforgalomból az Unión belüli, illetve az Unión kívüli forgalom aránya tagállamonként igen különböző volt, és bizonyos mértékben az adott ország történelmi kötelékeit és földrajzi elhelyezkedését tükrözte. Az Unión belüli kereskedelem aránya Luxemburgban, Észtországban, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában volt a legmagasabb (megközelítőleg az összes kereskedelem 80%)-a, míg az Egyesült Királyságban ez az arány 49,7%-ra mérséklődött.

A legjelentősebb kereskedelmi partnerek elemzése

2005 és 2015 között az EU-28 legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerinti áruexportja jelentős eltéréseket mutatott. A legnagyobb – több mint háromszoros – növekedés a Kínába irányuló export terén történt, de a Dél-Koreába és Brazíliába irányuló export is több mint megkétszereződött (lásd a 10. ábrát). A Japánba és Oroszországba irányuló export lassabban nőtt; 2015-ben körülbelül 30%-al volt magasabb, mint 2005-ben.

Ami a behozatalt illeti, 2005 és 2015 között az EU-28 a Japánból érkező áruimport szintjének csökkenését tapasztalhatta (20%-os csökkenés). A legnagyobb növekedést a Kínából és Indiából érkező import mutatta; ezek több mint kétszeresükre nőttek.

Ezzel együtt az EU 28 országából 2015-ban exportált áruk messze leggyakoribb célpontja továbbra is az Egyesült Államok volt (lásd a 11. ábrát), bár az EU-28 Egyesült Államokba irányuló kivitele a 2002-as 28,0%-ról 2013-ra 16,7%-ra csökkent, mielőtt 2015-ben visszaállt volna 20,7%-ra. Az EU-28 exportjának második legfontosabb célpontja 2015-ben Kína volt (az EU-28 összes exportjának 9,5%-a került Kínába), a harmadik pedig Svájc (8,4%). 2015-ben Törökország megelőzte Oroszországot, és ezzel az EU-28 áruexportjának negyedik legjelentősebb célországa lett. Az EU-28 áruexportjának hét fő célpiaca (Kína, az Egyesült Államok, Oroszország, Svájc, Norvégia, Törökország és Japán) az EU-28 összes áruexportjának több mint felét (53,1%-át) fogadta.

Az EU-28 áruimportjának hét fő származási országa ugyanaz a hét ország volt, mint az EU-28 exportjának célországai, bár a sorrend némileg eltért (a 11. és a 12. ábra összehasonlításából látható). E hét ország az EU-28 áruimportjának nagyobb részéért felelt, mint az áruexport esetében: az EU-28 országaiba érkező áruimport közel háromötöde (59,8%) ebből a hét országból érkezett. Kína az EU-28 országaiba 2015-ben érkező import több mint egyötödét adta (20,3%), és ezzel az EU-28 területére importált áruk fő származási országa volt. Az Egyesült Államok részesedése (14,4%) kb. 6 százalékponttal Kína részesedése alatt volt, a harmadik helyen álló Oroszországé pedig (7,9%) újabb hét százalékponttal alacsonyabb volt. 2015-ben Törökország megelőzte Japánt, és ezzel az EU-28 áruimportjának hatodik legjelentősebb forrása lett.

A fő termékcsoportok elemzése

2010 és 2015 között az EU-28 importjának és exportjának értéke a 13. ábrán szereplő minden termékcsoport tekintetében nőtt, kivéve az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok importját, ami 14,7%-kal csökkent. A legnagyobb növekedési arányt (49,5%) az élelmiszerek, italok és dohányáruk terén jelentették. E termékeknek az importja is jelentősen (33,8%-kal) nőtt, de az importálás terén a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek mutatták a legnagyobb növekedést (34,8%-ot).

Az EU-28 2015. évi 64,2 milliárd eurós árukereskedelmi többlete a gépek és szállítóeszközök, valamint a vegyi anyagok esetében fennálló 218,0 milliárd EUR, illetve 129,9 milliárd EUR összegű pozitív kereskedelmi mérlegre vezethető vissza. 2010 és 2015 között mindkét termékcsoport esetében nőtt az EU-28 kereskedelmi többlete. Az élelmiszerek, italok és dohányáruk terén az EU-28 2010-ben kismértékű kereskedelmi hiányt könyvelt el; 2015-re ebből hasonló mértékű többlet lett. A 13. ábrán szereplő másik három termékcsoport tekintetében az EU-28 2015-ben a 2010-esnél kisebb kereskedelmi hiányt regisztrált. 2015-ben a legnagyobb kereskedelmi hiány az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok terén keletkezett; ezek importja 243,2 milliárd euróval haladta meg exportjukat.

Az EU-28 áruexportjának szerkezete 2010 és 2015 között legjelentősebben a kisebb termékcsoportokban változott meg (lásd a 14. ábrát). Az élelmiszerek, italok és dohányáruk részaránya 5,6%-ról 6,3%-ra nőtt ezen időszak alatt, míg az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok részaránya 5,8%-ról 4,8%-ra csökkent.

Az EU-28 importjának szerkezetében 2010 és 2015 között történt legnagyobb változás az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok terén történt; ezek részaránya 25,2%-ról 19,0%-ra csökkent (lásd a 15. ábrát). Ezzel szemben ugyanezen időszakban az egyéb feldolgozott termékek részaránya 23,8%-ról 26,1%-ra, a gépeké és szállítóeszközöké pedig 28,9%-ról 31,0%-ra nőtt.

A 16. ábra az EU-28 2015-ös importjának és exportjának szerkezetét hasonlítja össze; ne feledkezzünk meg arról, hogy az export összesített szintje kb. 3,7%-al magasabb volt az importénál. A legjelentősebb különbség az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok eltérő részaránya: ezen a téren az import mennyisége az exporténak a többszöröse volt. Ezt a gépek és szállítóeszközök, valamint a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek alacsonyabb importja ellensúlyozta.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A nemzetközi áruforgalmi statisztika az Európai Unió tagállamai között (Unión belüli kereskedelem), valamint az uniós tagállamok és harmadik országok között (Unión kívüli kereskedelem) forgalmazott áruk értékét és mennyiségét méri fel. Ez a statisztika az importtal, exporttal és az Európai Unión, annak tagállamain és az euróövezeten belüli kereskedelmi mérleggel kapcsolatos hivatalos információforrás.

A közzétett statisztikák az egyes adatszolgáltató országokra vonatkoznak, és az egyes partnerországokkal és termékosztályozásokkal kapcsolatos adatokat tartalmaznak. Az egyik leggyakrabban használt osztályozás az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozása (SITC Rev. 4), amely lehetővé teszi a külkereskedelmi statisztikák világszintű összehasonlítását.

Az Unión kívüli kereskedelemre vonatkozó statisztikában szereplő adatok egységes kereskedelmi tömbként kezelik az EU 28 tagállamát. Más szóval a kiviteli adatok kizárólag az EU-28 kereskedelmi blokkot elhagyó, külföldre irányuló exportjára vonatkoznak, míg az Unión kívüli importtal kapcsolatos adatok a külföldről (harmadik országokból) az EU 28 tagállamába való behozatalra vonatkoznak. Ezzel szemben az egyes tagállamokra vonatkozó adatok esetében a nemzetközi kereskedelmi folyamatok rendszerint világkereskedelmi folyamatok formájában jelennek meg (ideértve az Unión belüli és az Unión kívüli partnereket egyaránt). Az EU-28 országain kívüli kereskedelem fogalommeghatározásai a következők:

import: olyan áruk, amelyek harmadik országból lépnek be az Európai Unió statisztikai területére, és azonnal vagy vámraktárban eltöltött időt követően szabad forgalomba bocsátási (rendszerint a fogyasztásra szánt áruk), aktív feldolgozási vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási (megmunkálásra, feldolgozásra szánt áruk) vámeljárás alá kerülnek;
export: olyan áruk, amelyek az Európai Unió statisztikai területéről harmadik országba lépnek be, miután az aktív feldolgozást vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozást követően kiviteli (végleges kivitel), passzív feldolgozási vagy újrakiviteli vámeljáráson estek át.

A harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó statisztika ezért nem vonatkozik a szállítás alatt lévő vagy vámraktározási vagy ideiglenes behozatali (vásárok, kiállítások, tesztek stb. céljából) vámeljárás alá vont árukra, továbbá valamely említett eljárás szerinti behozatalt követő újrakivitelre. A tagállamok közötti kereskedelem (Unión belüli kereskedelem) statisztikája az egyes tagállamok által regisztrált árubeérkezésekre és -kiszállításokra vonatkozik. A beérkezések és a kiszállítások meghatározásai a következők:

beérkezés: az Európai Unióban szabad forgalomban lévő, az adott tagállam statisztikai területére belépő áruk;
kiszállítás: az Európai Unióban szabad forgalomban lévő, az adott tagállam statisztikai területéről másik tagállamba belépő áruk.

Az áruforgalomra vonatkozó statisztikai adatok forrásai hagyományosan a vámnyilvántartások. Az egységes piac 1993. január 1-jei létrejötte a tagállamok közötti vámalakiságok eltörlése miatt szükségessé tette egy új adatgyűjtési rendszer, az Intrastat bevezetését, amely az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó statisztika alapját szolgáltatja. Az Intrastat rendszer a statisztikai adatokat közvetlenül a kereskedelmi szereplőktől gyűjti, akik kérelemre havi beszámolókat küldenek a nemzeti statisztikai hivataluknak.

Az Unión kívüli és az Unión belüli kereskedelem statisztikai értéke az export/kiszállítás esetében a FOB-érték (free-on-board, költségmentesen a hajó fedélzetére rakva), az import/beérkezés esetében pedig a CIF-érték (cost, insurance and freight, költség, biztosítás és fuvardíj fizetve). A jelentett értékek kizárólag azokat a járulékos költségeket (fuvardíj és biztosítás) tartalmazzák, amelyek export/kiszállítás esetében az export/kiszállítás kiindulási helyéül szolgáló tagállam területén történő szállításra, import/beérkezés esetében pedig az import/beérkezés célországául szolgáló tagállam területén kívül történő szállításra vonatkoznak.

Háttér

A nemzetközi áruforgalmi statisztikát a nemzetközi, uniós és nemzeti döntéshozó szervek széles körben felhasználják. A vállalkozások a nemzetközi kereskedelmi adatokat piackutatásra és kereskedelmi stratégiájuk meghatározására használhatják fel. A nemzetközi kereskedelmi statisztikákat az uniós intézmények is felhasználják a két- és a többoldalú kereskedelmi tárgyalások előkészítésében, a dömpingellenes politikák meghatározásában és végrehajtásában, a makrogazdasági és pénzügyi politikák alakításában, valamint az egységes piac fejlődésének vagy az európai gazdaságok integrációjának értékelésében.

A kereskedelem fejlődése lehetőséget biztosít a gazdasági növekedésre. Az Európai Unió közös kereskedelempolitikával rendelkezik, amelynek értelmében a kereskedelmi megállapodásokról az Európai Bizottság tárgyal, és a 28 tagállam nevében képviseli az Európai Unió érdekeit. Az Európai Bizottság az Uniót érintő valamennyi kereskedelempolitikai kérdést, ideértve a többoldalú, a kétoldalú és az egyoldalú megállapodásokat megvitató tanácsadó bizottságon keresztül egyeztet a tagállamokkal. Ennek megfelelően a kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, tehát kizárólag az Európai Unió alkothat kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat és köthet nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, az egyes tagállamoknak ez nem áll módjában. E hatáskör az áruforgalmon kívül kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére (angol nyelven), a szellemi tulajdonra és a közvetlen külföldi befektetésekre (angol nyelven).

A többoldalú kereskedelmi kérdésekkel világszinten a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) (angol nyelven) foglalkozik. A szervezet 2016 márciusában 162 országot tudhatott a tagjai között, több tagjelölt országgal pedig folyamatban volt a csatlakozási eljárás. A WTO meghatározza a kereskedelemre vonatkozó globális szabályokat, valamint fórumként szolgál a kereskedelmi tárgyalásokhoz és a tagok közötti viták rendezéséhez. Az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat WTO-partnereivel, emellett részt vett a WTO többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak, az úgynevezett dohai fejlesztési menetrendnek az előző fordulóján. Miután azonban a tárgyalásokat 2005-ben, majd 2006-ban sem sikerült lezárni, a dohai forduló ismét kudarcba fulladt a WTO 2008. júliusi találkozóján. 2013 decemberében egyes területeken némi előrelépés történt azzal, hogy Baliban (Indonézia) elfogadtak egy megállapodáscsomagot, amely egyebek mellett a kereskedelem megkönnyítését szolgáló intézkedésekre, a mezőgazdasági exporttámogatások csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásra és további fejlesztési kérdésekre, például a fejlődő országok élelmiszer-biztonságára tért ki. A WTO tizedik miniszteri konferenciáján, 2015 decemberében Nairobiban megállapodás született több, főleg a szervezet legszegényebb tagjainak érdekeit szolgáló kereskedelmi kezdeményezésről. Ezek között szerepelt a mezőgazdasági termékek exporttámogatásának eltörlésére vonatkozó vállalás is.

Az EU és az Egyesült Államok között jelenleg zajlanak egy kereskedelmi és beruházási megállapodás tárgyalásai – ez a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) (angol nyelven). A remények szerint az esetlegesen megszülető megállapodás mindkét régió gazdasági növekedését elősegíti majd.

Lásd még:

Az Eurostat további információi

Kiadványok

Fő táblázatok

International trade, lásd:

International trade data (t_ext)

International trade long-term indicators (t_ext_lti)

International trade short-term indicators (t_ext_sti)

Adatbázis

International trade, lásd:

International trade data (ext)

International trade long-term indicators (ext_lti)

International trade short-term indicators (ext_sti)

International trade detailed data (detail)

Egyéb információk

Külső hivatkozások