Archive:Nemzetközi árukereskedelem

Adatokat júliusi 2012. A legfrissebb adatok: További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis.

1. ábra: A nemzetközi kereskedelem legjelentősebb szereplői, 2011
(1000 millió EUR) - Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

1. táblázat: A külkereskedelem legjelentősebb szereplői, 2001, 2006 és 2011
(1000 millió EUR) - Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

2. ábra: Részesedés a világ exportpiacaiból, 2010
(%-os részesedés a világ exportjából) - Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

3. ábra: Részesedés a világ importpiacaiból, 2010
(%-os részesedés a világ importjából) - Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

4. ábra: A nemzetközi kereskedelem alakulása, EU-27, 2001–2011 (1)
(1000 millió EUR) - Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

2. táblázat: Nemzetközi kereskedelem, 2010–2011
(1000 millió EUR) - Forrás: Eurostat (tet00002), (tet00018), (ext_lt_intercc) és (ext_lt_introle)

3. táblázat: Az EU-27-en kívüli kereskedelem, 2011 - Forrás: Eurostat (tet00038)

4. táblázat: Az EU-27-en belüli kereskedelem, 2010 és 2011
(1000 millió EUR) - Forrás: Eurostat (tet00039)

5. ábra: Az EU-27-en belüli és kívüli kereskedelem, 2011
(import és export együtt, %-os részesedés a teljes kereskedelemből) - Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

6. ábra: A legjelentősebb exportkereskedelmi partnerek, EU-27, 2011
(%-os részesedés az EU-27-en kívüli exportból) - Forrás: Eurostat (tet00040)

7. ábra: A legjelentősebb importkereskedelmi partnerek, EU-27, 2011
(%-os részesedés az EU-27-en kívüli importból) - Forrás: Eurostat (tet00040)

5. táblázat: Az EU-27-en kívüli kereskedelem a legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerint, EU-27, 2001–2011 (1)
(1000 millió EUR) - Forrás: Eurostat (tet00040)

6. táblázat: Az EU-27-en kívüli kereskedelem a legfontosabb termékek szerint, EU-27, 2006, 2010 és 2011 - Forrás: Eurostat (tet00061)

8. ábra: A legnagyobb exportmennyiségek, EU-27, 2006 és 2011
(%-os részesedés az EU-27-en kívüli exportból) - Forrás: Eurostat (tet00061)

9. ábra: A legnagyobb importmennyiségek, EU-27, 2006 és 2011
(%-os részesedés az EU-27-en kívüli importból) - Forrás: Eurostat (tet00061)

E szócikk az Európai Unió (EU) nemzetközi áruforgalmának alakulásával foglalkozik. Vizsgálja, mekkora részesedéssel rendelkezik az Európai Unió a világ import- és exportpiacain, továbbá áttekintést nyújt az Unión belüli kereskedelemről, az Unió legjelentősebb kereskedelmi partnereiről, valamint az Unióban leggyakrabban forgalmazott termékkategóriákról.

Az EU-27 bonyolítja a világ áruforgalmának közel egyhatodát. A nemzetközi áruforgalom értéke jelentősen meghaladja a szolgáltatások nemzetközi forgalmának értékét (megközelítőleg háromszorosa), ami azt tükrözi, hogy egyes szolgáltatások a természetüknél fogva nehezebben nyújthatók határokon keresztül.

Főbb statisztikai eredmények

Unión kívüli kereskedelem

Az EU-27 külfölddel folytatott nemzetközi áruforgalmának (az Unión kívüli export és import összegének) értéke 3 267 467 millió EUR volt 2011-ben (lásd az 1. ábrát). Ezek alapján az EU-27 kereskedelmi tevékenysége rekordszintet ért el a kivitel és a behozatal terén egyaránt. Az előző évhez viszonyítva az EU-27 áruforgalma 379 939 millió EUR-val növekedett 2011-ben.

Az áruk kivitele és behozatala terén 2009-ben tapasztalt mélyrepülés után az EU-27 exportja rekordszintre, 1 553 923 millió EUR-ra emelkedett 2011-ben, ami az előző évhez viszonyítva 14,5 %-os növekedést jelent. Ennek hátterében elsősorban a gépek és szállítóeszközök, valamint az egyéb feldolgozott termékek exportjának fokozódása áll. Az áruk behozatalának értéke 11,9 %-os növekedéssel elérte az 1 713 544 millió EUR-t. A legnagyobb mértékben az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok, valamint a nyersanyagok importja bővült.

Az EU-27-en kívüli kereskedelemben 2011-ben is Németország játszotta messze a legjelentősebb szerepet, az EU-27 harmadik országokba irányuló áruexportjának 27,7 %-át, áruimportjának pedig közel egyötödét (19,2 %) bonyolította (lásd a 3. táblázatot). A Németországot követő három legnagyobb áruexportőr 2010-hez hasonlóan az Egyesült Királyság (11,5 %), Franciaország (10,7 %) és Olaszország (10,6 %) volt. Csak e tagállamok tudhattak magukénak kétszámjegyű részesedést az EU-27 exportjából. Németország után az Egyesült Királyság (14,5 %), Hollandia (13,4 %) és Olaszország (10,9 %) volt a harmadik országokból származó áruk legjelentősebb importőre. Hollandia viszonylag nagy részesedése részben azzal magyarázható, hogy jelentős mennyiségű áru érkezik Rotterdamon, az Unió első számú tengeri kikötőjén keresztül az Európai Unióba. Az EU-27-en kívüli áruforgalom terén a legnagyobb, 102 217 millió EUR értékű többletet Németország regisztrálta, megelőzve Írországot (23 649 millió EUR) és Svédországot (18 839 millió EUR).

Unión belüli kereskedelem

Az uniós tagállamok közötti áruforgalom (Unión belüli kereskedelem) értéke a kiszállításokat figyelembe véve 2 804 131 millió EUR volt 2011-ben (lásd a 4. táblázatot), ami majdnem kétszerese az EU-27 tagállamaiból harmadik országokba irányuló export (Unión kívüli kereskedelem) értékének. Az Európai Unió belső piacának fontosságát hangsúlyozza, hogy az Unión belüli áruforgalom az Egyesült Királyság kivételével mindegyik tagállam esetében meghaladta az Unión kívüli kereskedelmet (lásd az 5. ábrát). A teljes áruforgalomból az Unión belüli, illetve az Unión kívüli forgalom aránya tagállamonként igen különböző volt, és bizonyos mértékben az adott ország történelmi kötelékeit és földrajzi elhelyezkedését tükrözte. Az Unión belüli kereskedelem aránya Luxemburgban, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában volt a legmagasabb (megközelítőleg 80 %), míg Görögországban 51,2 %-ra, az Egyesült Királyságban pedig 49,4 %-ra mérséklődött.

Az EU-27-en belüli kereskedelem a kiszállítások alapján 10,4 %-kal nőtt az EU-27 területén 2010 és 2011 között. Ez a bővülés mérsékeltebb volt, mint az Unión kívüli export növekedése (14,5 %). A beérkezések és kiszállítások együttes vizsgálata alapján az Unión belüli kereskedelem 2010 és 2011 között Észtországban (33,5 %), Lettországban (32,3 %), Litvániában (28,2 %), és Bulgáriában (27,7 %) bővült a legnagyobb mértékben, míg a tagállamok közül kizárólag Görögországban (-2,4 %) és Cipruson (-0,3 %) mutatott csökkenést.

A legjelentősebb kereskedelmi partnerek elemzése

Az EU-27 áruexportja 2010 és 2011 között valamennyi jelentős kereskedelmi partnere irányában fokozódott. A Svájcba és Oroszországba irányuló export bővült a legnagyobb mértékben (26,2 %, illetve 25,9 %), míg az Egyesült Államokba irányul kivitel csekélyebb mértékben bővült (7,6 %), ahogy azt az 5. táblázat is mutatja. Ugyanakkor 2011-ben is az Egyesült Államok volt az EU-27 tagállamaiból exportált áruk legfőbb célállomása (lásd a 6. ábrát), azonban az EU-27-nek az Egyesült Államokba irányuló összes exportból való teljes részesedése a 2001-ben mért 27,8 %-ról 16,8 %-ra esett vissza 2011-re. Az értéket tekintve az EU-27 által az Egyesült Államokba legnagyobb mennyiségben exportált termékek közé a gépek és szállítóeszközök tartoztak 2011-ben. Ugyanez a termékcsoport képezte a Kínába irányuló export legfontosabb kategóriáját, amely ország az EU-27 áruexportjának harmadik legjelentősebb célországa volt 2011-ben (az EU-27 teljes áruexportjának 8,8 %-a), nem sokkal lemaradva Svájc mögött (9,0 %).

Az import tekintetében az EU-27 valamennyi jelentős kereskedelmi partnerétől származó árubehozatal nőtt 2010 és 2011 között. Ez alól egyedül Dél-Korea képez kivételt, esetében 8,4 %-kal csökkent az import. Az EU-27 piacára importált áruk legfőbb szállítója 2011-ben is Kína volt, annak ellenére, hogy a Kínából érkező import 2010 és 2011 között mindössze 3,5 %-kal nőtt, ami az elmúlt évtizedben mért legalacsonyabb érték, eltekintve a gazdasági és pénzügyi válság idején, 2009-ben tapasztalt zsugorodástól. Az Oroszországból az EU-27 piacára irányuló import 24,4 %-kal bővült, így Oroszország 2011-ben átvette az Egyesült Államok helyét az EU-27 piacára behozott áruk második legnagyobb szállítójaként. Az Oroszországból származó import bővülése túlnyomórészt az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok behozatalának 31,6 %-os növekedésére vezethető vissza, 2011-ben e termékek tették ki az EU-27 Oroszországból származó teljes importjának négyötödét (78,9 %).

A fő termékcsoportok elemzése

2011-ben minden fő termékcsoport esetében jelentősen nőtt az EU-27-en kívüli export. Az EU-27 exportja 2011-ben az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok terén bővült a legnagyobb ütemben, e termékek kivitele elérte a 100 000 millió EUR rekordértéket.

Valamennyi fő termékcsoport importja bővült 2010 és 2011 között, mindössze a gépek és szállítóeszközök képeztek kivételt, amelyek esetében csak csekély változás volt mérhető az EU-27 importjában. Ennek következtében e termékkategóriát a legnagyobb behozatali értékkel rendelkező termékcsoportként felváltották az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok, amelyek EU-27-be irányuló importja jelentősen bővült (2011-ben 27,5 %-kal). Az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok EU-27-be irányuló behozatalának közel egyharmada (32,3 %) Oroszországból származott 2011-ben, amelyet Norvégia (12,3 %) és Algéria (5,5 %) követett a sorban.

Az EU-27 2011. évi 159 622 millió EUR összegű kereskedelmi hiánya az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok esetében fennálló jelentős, 388 594 millió EUR összegű deficitre vezethető vissza. E hiányt ellensúlyozta a gépek és szállítóeszközök esetében a 208 657 millió EUR, a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek esetében pedig a 99 869 millió EUR összegű kereskedelmi többlet.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A nemzetközi áruforgalmi statisztika az Európai Unió tagállamai között (Unión belüli kereskedelem), valamint az uniós tagállamok és harmadik országok között (Unión kívüli kereskedelem) forgalmazott áruk értékét és mennyiségét méri fel. Ez a statisztika az importtal, exporttal és az Európai Unión, annak tagállamain és az euróövezeten belüli kereskedelmi mérleggel kapcsolatos hivatalos információforrás.

A közzétett statisztikák az egyes adatszolgáltató országra vonatkoznak, és az egyes partnerországokkal és termékosztályozásokkal kapcsolatos adatokat tartalmaznak. Az egyik leggyakrabban használt osztályozás az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozása (SITC Rev. 4), amely lehetővé teszi a külkereskedelmi statisztikák világszintű összehasonlítását.

Az Unión kívüli kereskedelemre vonatkozó statisztikában szereplő adatok egységes kereskedelmi tömbként kezelik az EU-27-et. Más szóval a kiviteli adatok kizárólag az EU-27-nek a kereskedelmi blokkot elhagyó, külföldre irányuló exportjára vonatkoznak, míg az Unión kívüli importtal kapcsolatos adatok a külföldről (harmadik országokból) az EU 27-be való behozatalra vonatkoznak. Ezzel szemben az egyes tagállamokra vonatkozó adatok esetében a nemzetközi kereskedelmi folyamatok rendszerint világkereskedelmi folyamatok formájában jelennek meg (ideértve az Unión belüli és az Unión kívüli partnereket egyaránt).

Az Unión kívüli kereskedelmi folyamatok meghatározásai a következők:

import: olyan áruk, amelyek harmadik országból lépnek be az Európai Unió statisztikai területére, és azonnal vagy vámraktárban eltöltött időt követően szabad forgalomba bocsátási (rendszerint a fogyasztásra szánt áruk), aktív feldolgozási vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási (megmunkálásra, feldolgozásra szánt áruk) vámeljárás alá kerülnek;
export: olyan áruk, amelyek az Európai Unió statisztikai területéről harmadik országba lépnek be, miután az aktív feldolgozást vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozást követően kiviteli (végleges kivitel), passzív feldolgozási vagy újrakiviteli vámeljáráson estek át.

A harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó statisztika ezért nem vonatkozik a szállítás alatt lévő vagy vámraktározási vagy ideiglenes behozatali (vásárok, kiállítások, tesztek stb. céljából) vámeljárás alá vont árukra, továbbá valamely említett eljárás szerinti behozatalt követő újrakivitelre.

A tagállamok közötti kereskedelem (Unión belüli kereskedelem) statisztikája az egyes tagállamok által regisztrált árubeérkezésekre és -kiszállításokra vonatkozik. A beérkezések és a kiszállítások meghatározásai a következők:

beérkezés: az Európai Unióban szabad forgalomban lévő, az adott tagállam statisztikai területére belépő áruk;
kiszállítás: az Európai Unióban szabad forgalomban lévő, az adott tagállam statisztikai területéről másik tagállamba belépő áruk.

Az áruforgalomra vonatkozó statisztikai adatok forrásai hagyományosan a vámnyilvántartások. Az egységes piac 1993. január 1-jei létrejötte a tagállamok közötti vámalakiságok eltörlése miatt szükségessé tette egy új adatgyűjtési rendszer, az Intrastat bevezetését, amely az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó statisztika alapját szolgáltatja. Az Intrastat rendszer a statisztikai adatokat közvetlenül a kereskedelmi szereplőktől gyűjti, akik kérelemre havi beszámolókat küldenek a nemzeti statisztikai hivataluknak.

Az Unión kívüli és az Unión belüli kereskedelem statisztikai értéke az export/kiszállítás esetében a FOB-érték (free-on-board, költségmentesen a hajó fedélzetére rakva), az import/beérkezés esetében pedig a CIF-érték (cost, insurance and freight, költség, biztosítás és fuvardíj fizetve). A jelentett értékek kizárólag azokat a járulékos költségeket (fuvardíj és biztosítás) tartalmazzák, amelyek export/kiszállítás esetében az export/kiszállítás kiindulási helyéül szolgáló tagállam területén történő szállításra, import/beérkezés esetében pedig az import/beérkezés célországául szolgáló tagállam területén kívül történő szállításra vonatkoznak.

Kontextus

A nemzetközi áruforgalmi statisztikát a nemzetközi, uniós és nemzeti döntéshozó szervek széles körben felhasználják. A vállalkozások a nemzetközi kereskedelmi adatokat piackutatásra és kereskedelmi stratégiájuk meghatározására használhatják fel. A nemzetközi kereskedelmi statisztikákat az uniós intézmények is felhasználják a két- és a többoldalú kereskedelmi tárgyalások előkészítésében, a dömpingellenes politikák meghatározásában és végrehajtásában, a makrogazdasági és pénzügyi politikák alakításában, valamint az egységes piac fejlődésének vagy az európai gazdaságok integrációjának értékelésében.

A kereskedelem fejlődése lehetőséget biztosít a gazdasági növekedésre. Az Európai Unió közös kereskedelempolitikával rendelkezik, amely szerint az Európai Bizottság tárgyal a kereskedelmi megállapodásokról, és a 27 tagállam nevében képviseli az Európai Unió érdekeit. Az Európai Bizottság az Uniót érintő valamennyi kereskedelempolitikai kérdést, ideértve a többoldalú, a kétoldalú és az egyoldalú megállapodásokat megvitató tanácsadó bizottságon keresztül egyeztet a tagállamokkal. Ennek megfelelően a kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, tehát kizárólag az Európai Unió alkothat kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat és köthet nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, az egyes tagállamoknak ez nem áll módjában. E hatáskör az áruforgalmon kívül kiterjed a kereskedelmére, a szellemi tulajdonra és a külföldi befektetésre.

A többoldalú kereskedelmi kérdésekkel világszinten a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) foglalkozik. A szervezet 2012 augusztusában 157 országot tudhatott a tagjai között, több tagjelölt országgal pedig folyamatban volt a csatlakozási eljárás. A WTO meghatározza a kereskedelemre vonatkozó globális szabályokat, valamint fórumként szolgál a kereskedelmi tárgyalásokhoz és a tagok közötti viták rendezéséhez. Az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat WTO-partnereivel, emellett részt vett a WTO többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak, az úgynevezett dohai fejlesztési menetrendnek az előző fordulóján. Miután azonban a tárgyalásokat 2005-ben, majd 2006-ban sem sikerült lezárni, a dohai forduló ismét kudarcba fulladt a WTO 2008. júliusi találkozóján. A dohai forduló jövője e szócikk születésekor még bizonytalan volt.