Statistics Explained

Archive:Energiatermelés és -import

Revision as of 13:36, 7 August 2013 by EXT-S-Allen (talk | contribs)
Adatokat augusztusi 2012. A legfrissebb adatok: További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis.
1. táblázat: Energiatermelés, 2000 és 2010
(millió tonna olajegyenérték) – Forrás: Eurostat (ten00076), (ten00080), (ten00077), (ten00079), (ten00078) és (ten00081)
1. ábra: Primerenergia-termelés, EU-27, 2010
(az összérték %-ában, a tonnában kifejezett olajegyenérték alapján) – Forrás: Eurostat (ten00080), (ten00077), (ten00079), (ten00078), (ten00081) és (ten00082)
2. ábra: A primerenergia-termelés alakulása
(tüzelőanyag-típus szerint), EU-27, 2000–2010
(2000=100, a tonnában kifejezett olajegyenérték alapján) – Forrás: Eurostat (ten00076), (ten00081), (ten00080), (ten00079), (ten00078) és (ten00077)
2. táblázat: Nettó primerenergia-import, 2002–2010 – Forrás: Eurostat (nrg_100a) és (tps00001)
3. táblázat: A primerenergia-import fő származási helye, EU-27, 2002–2010
(az EU-27 tagállamokon kívüli import %-ában) – Forrás: Eurostat (nrg_122a), (nrg_123a) és (nrg_124a)
4. táblázat: Energiafüggőségi arány, EU-27, 2000–2010
(a nettó energiaimport %-os aránya a bruttó belföldi energiafelhasználásban és a tározókban tárolt tüzelőanyagban, tonnában kifejezett olajegyenérték alapján) – Forrás: Eurostat (nrg_100a), (nrg_101a), (nrg_102a) és (nrg_103a)
3. ábra: Energiafüggőségi arány az összes termék esetében, 2010
( a nettó energiaimport %-os aránya a bruttó belföldi energiafelhasználásban és a tározókban tárolt tüzelőanyagban, tonnában kifejezett olajegyenérték alapján) – Forrás: Eurostat (tsdcc310) és (nrg_100a)

Az Európai Unió (EU) importált energiahordozóktól, különösen a kőolajtól és az utóbbi időben a földgáztól való függősége áll az energiaellátás biztonságával kapcsolatos politikai aggályok hátterében. E szócikk az Európai Unióban folyó primerenergia-termelést, valamint a termelés és a felhasználás közötti eltérés miatt az Unió harmadik országokból származó energiaimporttól való növekvő függőségét vizsgálja. Az EU-27 bruttó belföldi energiafelhasználásának több mint fele (54,1 %) importból származott 2010-ben.

Főbb statisztikai eredmények

Elsődleges termelés

Az EU-27 tagállamokban összesen 830,9 millió tonna olajegyenérték (toe) volt a primerenergia-termelés 2010-ben, ezzel 2001 óta első alkalommal bővült a termelés: a primer energia mennyisége 2009-hez képest 17,2 millió tonna olajegyenértékkel nőtt. Hosszabb időszakot vizsgálva az EU-27 egészében előállított primer energia mennyisége 2010-ben 109,7 millió tonna olajegyenértékkel kevesebb volt, mint egy évtizeddel korábban. Az EU-27 energiatermelésében megfigyelhető csökkenő tendencia, legalább részben arra vezethető vissza, hogy a nyersanyagkészletek kimerülnek, illetve hogy a termelők nem találták gazdaságosnak a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások kitermelését.

A tagállamok közül az Egyesült Királyság járt az élen a primerenergia-termelésben, 17,8 % volt a részesedése az EU-27 össztermeléséből, azonban ez az arány is jelentős csökkenést mutat a tíz évvel korábbi értékhez képest (az EU-27 össztermelésének 28,7 %-a 2000-ben). A legnagyobb primerenergia-termelő egyébiránt Franciaország (16,2 %) és Németország (15,8 %) volt, őket Hollandia (8,4 %) és Lengyelország (8,1 %) követte (lásd az 1. táblázatot). A primerenergia-termelés az Egyesült Királyságban csökkent a legnagyobb mértékben, 2000 és 2010 között 122,2 millió tonna olajegyenértékkel. A sorrendben következő legnagyobb visszaesést Lengyelország (11,9 millió toe) regisztrálta. A primerenergia-termelés a 2010-ig terjedő tíz évben a legnagyobb mértékben Hollandiában (12,4 millió toe), Franciaországban (5,0 millió toe) és Svédországban (3,1 millió toe) bővült.

Az EU-27 tagállamokban a primerenergia-termelés 2010-ben számos különböző energiaforrás között oszlott el, amelyek közül a legfontosabb az atomenergia volt (az össztermelés 28,5 %-a). A nukleáris fűtőanyag különösen Belgiumban, Franciaországban és Szlovákiában bírt nagy jelentőséggel, ahol a nemzeti primerenergia-termelés több mint felét adta. Az EU-27 primerenergia-termelésének megközelítőleg egy-egy ötöde megújuló energiaforrásokból (20,1 %), szilárd tüzelőanyagokból (19,6 %, nagyrészt szén) és földgázból (18,8 %), fennmaradó része pedig kőolajból (11,7 %) származott (lásd az 1. ábrát). Ennek megfelelően az EU-27 primerenergia-termeléséhez felhasznált megújuló energiaforrások aránya 2010-ben első alkalommal haladta meg a földgáz és a szilárd tüzelőanyag arányát, miután 2006-ban már megelőzte a kőolajat.

A megújuló energiaforrásokból származó elsődleges termelés az összes többi energiaforrásból származó termelés bővülését felülmúlta, növekedése 2002 óta különösen jelentős (lásd a 2. ábrát). Ez az évszám valóban vízválasztónak tűnik, hiszen a megújuló energia termelése ekkortól felgyorsult, és a 2002 és 2010 közötti időszakban 70,9 %-kal növekedett. Ezzel szemben a többi primerenergia-forrás termelési szintje többnyire visszaesett 2000 és 2010 között. A primerenergia-termelés csökkenése a kőolaj (–43,6 %), a földgáz (–24,9 %) és a szilárd tüzelőanyagok (–23,5 %) esetében volt a legjelentősebb, míg az atomenergia esetében jóval mérsékeltebb, 3,0 %-os.

Energiaimport

A feketeszén, a barnaszén, a kőolaj, a földgáz és az utóbbi időben az atomenergia elsődleges termelésének zsugorodása vezetett ahhoz a helyzethez, hogy az Európai Uniónak egyre növekvő mértékben kell primerenergia-importra támaszkodnia a kereslet kielégítéséhez. Az EU-27 primerenergia-importja 2010-ben közel 952,3 millió tonna olajegyenértékkel haladta meg az exportot. A legjelentősebb primerenergia-importőrök jellemzően a nagy népességű tagállamok voltak az Egyesült Királyság és Lengyelország kivételével (amely országok még rendelkeznek hazai kőolaj-, földgáz- és kőszénkészletekkel). 2004 óta Dánia az egyetlen nettó primerenergia-exportőr a tagállamok közül (lásd a 2. táblázatot).

Az EU-27 energiaimportjának származási országok szerinti megoszlása némileg megváltozott az elmúlt években. Oroszország megőrizte az elsődleges kőolaj- és földgázszállítói pozícióját, ezenkívül vezető feketeszén-szállítóként is az élre tört (lásd a 3. táblázatot). 2010-ben az EU-27 kőolajimportjának mintegy 34,5 %-a Oroszországból származott, ez volt a 2002 és 2010 között regisztrált legmagasabb érték azután, hogy 2008-ban átmeneti mélypontra, 31,4 %-ra esett vissza. Oroszország 2006-ban lett az Unió első számú feketeszén-szállítója, maga mögé utasítva Dél-Afrikát, miután 2004-ben Ausztráliát, 2002-ben pedig Kolumbiát körözte le. Oroszországnak az EU-27 feketeszénimportjából való részesedése a 2002-es 13,1 %-ról 30,2 %-ra nőtt 2009-re, majd 2010-ben némileg ismét csökkent, 27,1 %-ra. E csökkenés ellenére 2010-ben is Oroszország volt az Unióba behozott feketeszén elsődleges forrása, jóval megelőzve a második helyen álló szállítót, Kolumbiát (20,2 %). Ugyanakkor Oroszországnak az EU-27 földgázimportjából való részesedése 45,1 %-ról 31,8 %-ra csökkent 2003 és 2010 között, míg Katar részesedése kevesebb mint 1 %-ról 8,6 %-ra emelkedett.

Az Európai Unió elsődleges energiaellátásának biztonsága veszélybe kerülhet, ha az import magas aránya viszonylag kevés partner kezében összpontosul. 2010-ben az EU-27 földgázimportjának közel háromnegyede (74,4 %) Oroszországból, Norvégiából, illetve Algériából származott. A behozatali források így némileg változatosabbá váltak, 2009-ben ugyanis az említett három ország még a földgázimport 79,2 %-át adta. Hasonló elemzés alapján az EU-27 kőolajimportjának 58,5 %-a Oroszországból, Norvégiából és Líbiából, míg a feketeszénimport 64,3 %-a Oroszországból, Kolumbiából és az Egyesült Államokból származott. 2002 és 2010 között új partnerországok is megjelentek, importvolumenük ugyanakkor viszonylag alacsony. Ez jellemző a Kazahsztánból és Azerbajdzsánból származó kőolajimportra, valamint a Katarból és Líbiából származó földgázimportra.

Az EU-27 energiaimporttól való függősége a bruttó energiafelhasználás az 1980-as évekbeli kevesebb mint 40 %-áról 54,1 %-ára emelkedett 2010-re (lásd a 4. táblázatot). Ez a legutóbbi érték ugyanakkor a második, csekély mértékű csökkenést jelenti az energiafüggőség terén, amelynek 2008-ban elért csúcsértéke 56,3 % volt. Az energiafüggőségi arány 2010-ben a kőolaj (85,2 %) és a földgáz (62,4 %) esetében volt a legmagasabb. A harmadik országoktól való függőség az elmúlt évtizedben (2000 és 2010 között) gyorsabban növekedett a szilárdtüzelőanyag- (29,2 ) és a földgázellátás (27,6 %) terén, mint a kőolajellátás (12,7 %) terén, amelynek mértéke már eleve magas volt. 2003 óta az EU-27 nettó energiaimportja meghaladta az elsődleges termelését, vagyis az EU-27 bruttó belföldi energiafelhasználásának több mint felét a nettó import fedezte.

Nettó exportőrként Dánia volt az EU-27 egyetlen tagállama 2010-ben, amely negatív energiafüggőségi aránnyal rendelkezett (lásd a 3. ábrát). A többi tagállam közül a legalacsonyabb függőségi aránnyal Észtország, Románia, a Cseh Köztársaság és az Egyesült Királyság rendelkezett (kizárólag ezen országok jelentettek 30 %-nál alacsonyabb függőségi arányt), míg Ciprus, Málta és Luxemburg (szinte) teljes mértékben primerenergia-importtól függött.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A primer (elsődleges) energiaforrások közvetlenül természeti erőforrásból kitermelt vagy kinyert energiahordozók, míg az átalakító üzemben elsődleges energiaforrásokból előállított energiahordozók a származtatott termékek (áruk). A primerenergia-termelés a primer energiaforrások nemzeti kitermelése, amely a természeti erőforrásoknak például szénbányában, kőolajmezőn, vízerőműben vagy a bioüzemanyagok előállításával történő kiaknázását foglalja magában. Amennyiben a fogyasztás meghaladja az elsődleges termelést, akkor a hiányt primer energiaforrások vagy származtatott termékek importjával kell pótolni.

A reaktorban maghasadás eredményeképpen termelt hő nukleáris hő, más néven atomenergia elsődleges termelésének minősül. Értéke a ténylegesen termelt hőmennyiség vagy a bejelentett bruttó villamosenergia-termelés és az atomerőmű termikus hatásfoka alapján számítható ki. Az elsődleges fekete- és barnaszéntermelés az inert anyagok eltávolítására irányuló műveletek után számított, kitermelt vagy előállított tüzelőanyag-mennyiségekre vonatkozik.

Nem minősül elsődleges termelésnek az energia egyik formából a másikba történő átalakítása, például a hőerőművekben végrehajtott villamosenergia- vagy hőtermelés, illetve a kokszolókemencékben végzett kokszgyártás.

A nettó import kiszámításához az import mennyiségéből le kell vonni a megfelelő exportmennyiséget. Az import az ország területére (elsősorban gáz- vagy kőolajvezetékeken keresztül) való behozatalt jelenti, leszámítva a tranzitmennyiségeket, míg az export az ország területéről kivitt mennyiséget foglalja magában.

Kontextus

Unión kívüli országok szolgáltatják az EU-27 energiájának több mint felét, ez az arány pedig általában véve növekedett az elmúlt évtizedben. Ez az energiamennyiség nagyrészt Oroszországból érkezik, amelynek a tranzitországokkal folytatott vitái az elmúlt években az ellátás megszakadásának veszélyével fenyegettek. 2009. január 6. és 20. között például leállt az Oroszországból Ukrajnán keresztül érkező gázáramlás.

Az Európai Bizottság 2008 novemberében elfogadta energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatát, amely azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az Európai Unió hogyan tudja csökkenteni az importált energiától való függőségét, ily módon fokozva az ellátás biztonságát és mérsékelve az üvegházhatású gázok kibocsátását. A felülvizsgálat szorgalmazta a tagállamok közötti energiaszolidaritás megteremtését, fenntartható energiaellátás biztosítására irányuló cselekvési tervet javasolt, valamint energiahatékonysági javaslatokból álló csomagot fogadott el, amelyek célja energiamegtakarítás elérése olyan kulcsterületeken, mint az épületek és az energiafelhasználó termékek.

A 2009. januári orosz–ukrán gázválságra reagálva felülvizsgálták az ellátás biztonságával kapcsolatos jogi keretet, 2009 szeptemberében pedig az Európai Unió Tanácsa elfogadta a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló irányelvet. Ezeknek a kőolaj- és földgázpiacot érintő intézkedéseknek a célja annak biztosítása, hogy valamennyi fél eredményes intézkedéseket tegyen az ellátás esetleges zavaraiból eredő következmények megelőzésére és enyhítésére, egyúttal létrejöjjenek azok a mechanizmusok, amelyekkel a tagállamok együttműködés útján hatékonyan kezelhetik a kőolaj-, illetve a földgázellátás esetleges súlyos zavarait. Koordinációs mechanizmus is létrejött, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok együttesen és azonnal reagáljanak a veszélyhelyzetekre.

A felhasznált energiaforrások sokfélesége és a szállítók, szállítási útvonalak és szállítási mechanizmusok változatossága egyaránt fontos szerepet játszhat az energiaellátás biztosításában. A szállító, tranzit- és fogyasztó országokkal fennálló biztos partnerkapcsolat kialakítása lehet az Unió energiafüggőségével kapcsolatos kockázatok csökkentésének egyik módja, ezért az Európai Bizottság 2011 szeptemberében elfogadta az „energiapolitika: partnerkapcsolatok fenntartása határainkon túl” című közleményt (COM(2011) 539 végleges).

Az Európai Bizottság 2010 novemberében elfogadta az „2020: A versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és -felhasználás stratégiája” elnevezésű kezdeményezést (COM(2010) 639 végleges). A stratégia tízéves időszakra vonatkozó energiaprioritásokat határoz meg, és megállapítja a különböző kihívások leküzdéséhez szükséges intézkedéseket, ideértve az árversennyel és biztos ellátással rendelkező piacok kialakítását, a technológiai vezető szerep erősítését és a nemzetközi partnerekkel folytatott eredményes tárgyalást.

Ugyancsak 2010 novemberében fogadta el az Európai Bizottság az „2020-ig és azt követően: Az integrált európai energiahálózat programterve” elnevezésű kezdeményezést (COM(2010) 677 végleges) is, amely meghatározza a kiemelt jelentőségű villamosenergia-, földgáz- és kőolaj-ellátási folyosókat. Javaslat született az e kiemelt jelentőségű infrastruktúrák időszerű kialakítását elősegítő eszköztár létrehozásáról is.

Jelenleg számos olyan kezdeményezés zajlik, amelynek célja az Európa, valamint keleti és déli szomszédjai közötti gázvezetékek kiépítése. Idetartozik az Északi Áramlat (az Európai Unió és Oroszország között a Balti-tengeren át), amely 2011 novemberében kezdte meg működését, a Déli Áramlat (az Európai Unió és Oroszország között a Fekete-tengeren át), amely előreláthatóan 2015-re készül el, valamint a Nabucco (a Kaszpi-tenger térsége és a Közel-Kelet, valamint az Európai Unió között), amely a tervek szerint 2017-re válik üzemképessé.

További információk az Eurostat

Kiadványok

Fő táblázatok

  • [1], lásd (mind angolul):
Energiastatisztika – mennyiségek (t_nrg_quant)
Teljes primerenergia-termelés (ten00076)
Elsődleges fekete- és barnaszéntermelés (ten00077)
Elsődleges kőolajtermelés (ten00078)
Elsődleges földgáztermelés (ten00079)
Elsődleges atomenergia-termelés (ten00080)
Elsődleges megújulóenergia-termelés (ten00081)
Elsődleges megújulóenergia-termelés: biomassza-, víz-, geotermikus, szél- és napenergia-termelés (ten00082)
Nettó primerenergia-import (ten00083)
Nettó kőolaj- és kőolajtermék-import (ten00084)
Nettó földgázimport (ten00085)
Bruttó belföldi primerenergia-felhasználás (ten00086)
Bruttó belföldi energiafelhasználás tüzelőanyagonként (tsdcc320)
Teljes bruttó villamosenergia-termelés (ten00087)
Villamosenergia-termelés forrás szerint: feketeszén (ten00088)
Villamosenergia-termelés forrás szerint: kőolajtermékek (ten00089)
Villamosenergia-termelés forrás szerint: földgáz (ten00090)
Villamosenergia-termelés forrás szerint: atomenergia (ten00091)
Villamosenergia-termelés forrás szerint: vízenergia (ten00092)
Villamosenergia-termelés forrás szerint: szélenergia (ten00093)
Energiafüggőség (tsdcc310)
Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (tsien030)
A bioüzemanyagok részesedése a közlekedési eszközök tüzelőanyag-fogyasztásából (tsdcc340)

Adatbázis

  • [2], lásd (mind angolul):
Energiastatisztika – mennyiségek (nrg_quant)
Energiastatisztika – ellátás, átalakítás, fogyasztás (nrg_10)
Energiastatisztika – import (származási ország szerint) (nrg_12)
Energiastatisztika – export (célország szerint) (nrg_13)

Módszertan / Metaadatok

Forrás adatok a táblázatok és grafikonok (MS Excel)

Külső hivatkozások

Lásd még

Retrieved from "https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Archive:Energiatermelés_és_-import&oldid=146458"