Archive:Mezőgazdasági termékek
- 2012. szeptemberi adatok, a legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatai és adatbázisa.
Európában rendkívül sokféle természeti környezet, éghajlat és gazdálkodási gyakorlat megtalálható, amely számtalan, emberi fogyasztásra és takarmányozásra szánt élelmiszer és ital előállítását teszi lehetővé, valamint nem élelmiszer-ipari eljárásokhoz szolgáltat alapanyagot. A mezőgazdasági termékek fontos részét képezik az európai népek és régiók kulturális identitásának.
Ennek fényében az Európai Unió (EU) olyan jogi szabályozást alakított ki, amely védelmet nyújt a bizonyos területhez köthető vagy meghatározott módon előállított élelmiszerek és italok nevének, és amelynek célja, hogy garantálja számos termék eredetét (megkülönböztetését) és eredetiségét.
Főbb statisztikai eredmények
Termények
Az EU-27 2010-ben 282,9 millió tonna gabonát termesztett (ideértve a rizst). Az EU-27 gabonatermelése az időjárási viszontagságok ellenére viszonylag stabil volt a 2000 és 2010 közötti időszakban, legfeljebb +/–20 %-os ingadozás volt megfigyelhető (lásd az 1. ábrát). 2004-ben és 2008-ban ugyanakkor jelentősen magasabb volt a betakarított mennyiség. A gabonatermelés a 2008-as csúcsértékről 2009-ben 6,1 %-kal, 2010-ben pedig további 4,5 %-kal esett vissza. Ennek ellenére az EU-27 gabonatermelése 2010-ben 1,8 %-kal meghaladta a 2000-es szintet. A burgonyatermesztés ugyanakkor az elmúlt évtizedben folyamatosan visszaszorult (2000 és 2009 között összesen 24,5 %-kal esett vissza a termelés).
A 2. ábra az EU-27 2010-es gabonatermelésének elemzését mutatja. A teljes gabonatermelés közel felét (48,6 %) a búzatermelés tette ki, míg a teljes mennyiség közel egyötödét a szemes kukorica (19,9 %) és az árpa (18,3 %) termelése adta.
Franciaország és Németország kimagaslóan a legnagyobb gabona-, cukorrépa- és olajosmag-termelő volt, 2011-ben együttesen az EU-27 cukorrépa-termesztésének több mint felét (53,1 %-át), olajosmag-termelésének majdnem kétötödét (38,9 %), gabonatermelésének pedig szintén közel kétötödét (37,3 %-át) adta (lásd az 1. táblázatot). A burgonyatermesztés a tagállamok szélesebb körében oszlott meg, szintje Németországban volt a legmagasabb (az EU-27 teljes termelésének majdnem 20 %-a), míg Lengyelország, Hollandia, Franciaország és az Egyesült Királyság a termelés 14 % és 10 % közötti részét adta. 2011-ben Franciaország termesztette messze a legtöbb hüvelyest, 2010-ben pedig a legtöbb textilipari növényt.
Az EU-27-ben a zöldségtermesztés legfontosabb terménye a paradicsom, a vöröshagyma és a répa volt, míg a gyümölcstermesztésben a legjelentősebb szerepet az alma, a narancs és az őszibarack játszotta. 2011-ben a tagállamok közül Olaszország és Spanyolország termesztette a legnagyobb mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt, együttes részesedésük az EU-27 57,5 millió tonnás termelésének kétötödét (41,5 %-át) tette ki. Szintén Olaszország és Spanyolország termesztette 2009-ben a tagállamok közül a legtöbb gyümölcsöt, előbbi 21,6 millió, utóbbi 11,2 millió tonnával.
Az egyes termékek termelésének elemzése kimutatta, hogy a gyümölcs- és zöldségtermesztés néhány tagállamban koncentrálódott. 2011-ben például az EU-27 almatermesztésének közel kétharmadát Olaszország, Lengyelország és Franciaország adta (2010-es adatok), míg a narancstermesztés szinte teljes egészében Spanyolországban és Olaszországban összpontosult, e tagállamokon kívül csak Görögországban és Portugáliában termesztettek kisebb mennyiséget. Az EU-27 területén termesztett paradicsommennyiség közel kétharmada (megközelítőleg 64 %) Olaszországból és Spanyolországból, míg a hagyma majdnem fele (megközelítőleg 46 %) Hollandiából vagy Spanyolországból származott.
Hús és tej
A 2. táblázat számos, állatokkal kapcsolatos mezőgazdasági termékről nyújt áttekintést. Az EU-27 területén az első számú hústermék a sertéshús volt (2011-ben 22,4 millió tonna), amelyből majdnem háromszor annyit állítottak elő, mint darabolt marha- és borjúhúsból (7,8 millió tonna). Az EU-27 tagállamokban termelt bárányhús mennyisége ugyanakkor viszonylag csekély volt (0,7 millió tonna).
2011-ben az EU-27 sertéshústermelésének negyedét (25,0 %-ot, vagyis majdnem 5,6 millió tonnát) Németország adta, utána a legnagyobb mennyiséget Spanyolország (15,5 %) és Franciaország (8,9 %) állította elő, emellett Lengyelország (8,1 %) és Dánia (7,7 %) rendelkezik még jelentős részesedéssel. 2011-ben az EU-27 területén előállított marha- és borjúhús közel ötöde (19,9 %, vagyis közel 1,7 millió tonna) Franciaországból származott, emellett a tagállamok közül csak Németország és Olaszország számolt be egymillió tonnát meghaladó termelésről. Írország az EU-27 szarvasmarhahús-termelésének viszonylag nagy hányadát (7,0 %) adta. Bárányhústermelésben az Egyesült Királyság járt az élen (majdnem 0,3 millió tonna), 2011-ben 39,4 % volt a részesedése az EU-27 össztermeléséből, utána Spanyolország (17,8 %), Franciaország (11,6 %), Görögország (9,7 %) és Írország (6,6 %) következett a rangsorban.
A tejtermelés a tagállamok körében változatos szerkezetet mutat mind a gazdaságok és a tejelő állomány mérete, mind a tejhozam tekintetében. Az EU-27 tagállamokban begyűjtött tehéntej teljes mennyisége 2011-ben megközelítőleg 140 millió tonna volt. Az 5. ábra szerint az EU-27 tagállamokban 2011-ben hasznosított teljes tej több mint egyharmadából (36,1 %) sajt, míg a második legnagyobb hányadából (28,1 %) vaj készült. Az ugyanitt hasznosított teljes tej több mint egytizede fogyasztói tejként (12,6 %), illetve tejszínként (11,8 %) került felhasználásra. 2011-ben Németország és Franciaország adta az EU-27 tagállamokban begyűjtött tej legnagyobb részét, valamint szintén ebben a két tagállamban állították elő a legtöbb vajat és sajtot is. E három tejtermék tekintetében együttesen az EU-27 össztermelésének 40–50 %-át adták.
Adatforrások és adatok rendelkezésre állása
A különböző növények termesztésére vonatkozó éves statisztikát tanácsi rendeletek szabályozzák, ugyanakkor a friss gyümölcsre és zöldségre vonatkozó adatok gyűjtése a tagállamokkal kötött nem hivatalos megállapodások alapján történik.
A növénytermesztésre vonatkozó statisztika a betakarított termésmennyiséget tükrözi. A mezőgazdasági növénytermesztés megegyezik a betakarított termésmennyiséggel, és magában foglalja a forgalomba hozott mennyiségeket, valamint a közvetlenül a gazdaságokban elfogyasztott mennyiségeket, a mezőgazdasági üzem veszteségeit és hulladékait, valamint a szállítás, a tárolás és a csomagolás során bekövetkezett veszteségeket.
A tej-, tojás- és hústermékekre vonatkozó statisztika uniós jogszabályok alapján készül. A tejtermelés a tehén-, juh-, kecske- és bivalytej gazdaságokban történő előállítását jelenti. Különbség van a tejfeldolgozók által gyűjtött tej és a gazdaságokban folyó tejtermelés között. A tejgyűjtés csak egy részét képezi a gazdaságokban történő teljes tejfelhasználásnak; a fennmaradó rész rendszerint a saját fogyasztást, a közvetlen értékesítést és a szarvasmarhák takarmányozását foglalja magában.
A hústermelés az emberi fogyasztásra alkalmas hús hasított súlyán alapul. A hasított súly fogalma általában a levágott állat kihűlt testének súlya, a pontos meghatározás azonban az érintett állattól függően eltérő lehet.
Kontextus
A mezőgazdasági termékekre vonatkozó információk felhasználhatók a mezőgazdasági piacokon tapasztalható fejlemények elemzésére, ezáltal elősegítik a ciklusok és a változó termelési minták megkülönböztetését. E statisztikák emellett felhasználhatók annak vizsgálatára, hogy a piacok hogyan reagálnak a szakpolitikai intézkedésekre. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó adatok a kínálati oldalról is tájékoztatást adnak, így érthetőbbé teszik az árak alakulását, ami kiemelt jelentőséggel bír a mezőgazdasági árucikkekkel kereskedők és a szakpolitikai elemzők számára.
A Tanács 2007 októberében elfogadta a mezőgazdasági termékek egységes közös piacszervezéséről szóló jogszabályt (1234/2007/EK rendelet). Ennek célja, hogy csökkentse a jogszabályok mennyiségét a mezőgazdasági ágazatban, fokozza a jogi szabályozás átláthatóságát és hozzáférhetőbbé tegye az agrárpolitikát. 2008 eleje és 2009 eleje között az egységes közös piacszervezés 21 egyedi piacot váltott fel különféle termékek, mint például a gyümölcs és zöldség, a gabonafajták, a hús, a tojás, a tejtermékek, a cukor és a bor esetében.
A közös agrárpolitika (KAP) 2003-ban és 2008-ban átfogó reformon esett át. 2010 nyarán konzultációs folyamat zajlott az agrárpolitika jövőjének kialakításáról. E folyamat a konzultációban részt vevő érintettek számára három kulcsterületként az élelmiszer-biztonságot, a környezetvédelmi szempontokat és a vidék sokféleségét határozta meg. Az Európai Bizottság 2010 novemberében tette közzé az agrárpolitika fejlesztésére vonatkozó programtervről szóló közleményt (COM(2010) 672 végleges) „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” címmel. E dokumentum részletesen tárgyalja az Európai Unió mezőgazdasági ágazatát az elkövetkezendő évtizedekben érintő fő kihívásokat, például azt, hogy miként lehet megóvni az uniós élelmiszer-termelést az élelmiszer-ellátás hosszú távú biztonságának garantálása érdekében, a számtalan minőségi terméket előállító mezőgazdasági termelői közösségek támogatása, valamint a környezetvédelmi, vízügyi, állat- és növény-egészségügyi követelmények teljesítése mellett. Ezt 2011 októberében a KAP jövőjével kapcsolatos jogalkotási javaslatcsomag követte: az egyik javaslat a mezőgazdasági termékpiacok jelenlegi közös szervezésének (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) reformjára vonatkozik (COM(2011) 626 végleges/3). E javaslat célja, hogy az állami intervenció, a magántárolás, a rendkívüli, illetve szükségintézkedések és a támogatás tekintetében szerzett korábbi tapasztalatok alapján ésszerűsítse, egyszerűsítse és bővítse a rendelkezéseket. A javaslatban foglalt rendkívüli piactámogatási intézkedések a piaci zavarok ellen hozott általános intézkedésekre, valamint az állatbetegségek esetére vagy a köz-, állat- vagy növény-egészségügyi kockázatokból eredő fogyasztói bizalomvesztés korrigálására hozott intézkedésekre terjed ki. A tervek szerint a felülvizsgált agrárpolitika 2014 januárjáig életbe lép.
További információk az Eurostat
Kiadványok
- Mezőgazdasági és halászati statisztika, főbb eredmények – 2009–2010. évi zsebkönyv (angolul)
- Mezőgazdaság, főbb statisztikák – 2008–2009. évi zsebkönyv (angolul)
- Mezőgazdaság, főbb statisztikák – 2005–2006. évi zsebkönyv (angolul)
- Mezőgazdaság, főbb statisztikák – 2007–2008. évi zsebkönyv (angolul)
- Mezőgazdasági statisztikák, főbb eredmények - 2006–2007. évi zsebkönyv (angolul)
Fő táblázatok
- Mezőgazdaság, lásd (mind angolul):
- Mezőgazdasági termékek(t_apro)
- Növényi termékek (t_apro_cp)
- Baromfitenyésztés (t_apro_ec)
- Tej és tejtermékek (t_apro_mk)
- Állattenyésztés (t_apro_mt)
- Regionális mezőgazdasági statisztika (agr_r or reg_agr)
Adatbázis
- Mezőgazdaság, lásd (mind angolul):
- Mezőgazdasági termékek (apro)
- Növényi termékek (apro_cp)
- Baromfitenyésztés (apro_ec)
- Tej és tejtermékek (apro_mk)
- Állattenyésztés (apro_mt)
Speciális fejezetének
- Mezőgazdaság (angolul, németül és franciául)
Módszertan / Metaadatok
- Crops products: areas and production (ESMS metadata file - apro_cpp_esms) (angolul)
- Crops products: supply balance sheets (ESMS metadata file - apro_cpb_esms) (angolul)
- Animal production (ESMS metadata file - apro_mt_esms) (angolul)
Forrás adatok a táblázatok és grafikonok (MS Excel)
Egyéb információk
- A növénytermesztési statisztikákra alkalmazandó jogszabályok:
- Az Európai Parlament és a Tanács 543/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a növénytermelési statisztikákról.
- A Tanács 837/90/EGK rendelete (1990. március 26.) a tagállamok által a gabonafélék termesztéséről szolgáltatandó statisztikai adatokról.
- A Tanács 959/93/EGK rendelete (1993. április 5.) a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatokról.
- A tejre vonatkozó statisztikákra alkalmazandó jogszabályok:
- Az Európai Parlament és a Tanács 2003/107/EK irányelve (2003. december 5.) a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről szóló 96/16/EK tanácsi irányelv módosításáról.
- A Tanács 96/16/EK irányelve (1996. március 19.) a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről.
- Az élőállatokra és a húsra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó jogszabályok:
- Az Európai Parlament és a Tanács 1165/2008/EK rendelete (2008. november 19.) az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról, valamint a 93/23/EGK, 93/24/EGK és 93/25/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről.
Külső hivatkozások
- Európai Bizottság – Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés – Mezőgazdasági termékek uniós minőségpolitikája (angolul, németül és franciául)
- Európai Bizottság – Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés – A KAP egyszerűsítése – A mezőgazdasági termékek egységes közös piacszervezése (angolul)