Statistics Explained

Archive:Mezőgazdasági termékek

Revision as of 11:34, 24 September 2012 by Peterle (talk | contribs)
2011. szeptemberi adatok. A legfrissebb adatokat: További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis.

Európában rendkívül sokféle természeti környezet, éghajlat és gazdálkodási módszer megtalálható, amely számtalan, emberi fogyasztásra szánt élelmiszer és ital, valamint, takarmány előállítását teszi lehetővé, valamint nem élelmiszer-ipari eljárásokhoz szolgáltat alapanyagot. A mezőgazdasági termékek fontos részét képezik az európai népek és régiók kulturális identitásának.

Ennek fényében az Európai Unió (EU) olyan jogi szabályozást alakított ki, amely védelmet nyújt a bizonyos területhez köthető vagy meghatározott módon előállított élelmiszerek és italok nevének, és amelynek célja, hogy garantálja számos termék eredetét és eredetiségét.

1. ábra: Mezőgazdasági növénytermesztési indexek, EU-27, 2000–2010,
(2000=100) - Forrás: Eurostat (apro_cpp_crop)
1. táblázat: Mezőgazdasági növénytermesztés, 2010,
(1000 tonna) - Forrás: Eurostat (apro_cpp_crop)
2. ábra: Gabonatermelés, EU-27, 2010, (1)
(tonnára vetített %) - Forrás: Eurostat (apro_cpp_crop)
3. ábra: Zöldségtermesztés, EU-27, 2010, (1)
(tonnára vetített %) - Forrás: Eurostat (apro_cpp_fruveg)
4. ábra: Gyümölcstermesztés, EU-27, 2010, (1)
(tonnára vetített %) - Forrás: Eurostat (apro_cpp_fruveg)
2. táblázat: Állatokkal kapcsolatos mezőgazdasági termelés, 2010,
(1000 tonna) - Forrás: Eurostat (apro_mk_pobta), (apro_mk_cola) és (apro_mt_pann)
5. ábra: Teljes tej felhasználása, EU-27, 2010 (1)
(%) - Forrás: Eurostat (apro_mk_pobta)

Főbb statisztikai eredmények

Termények

Az EU-27 2010-ben 285,2 millió tonna gabonát termesztett (ideértve a rizst). Az EU-27 gabonatermelése az időjárási viszontagságok ellenére viszonylag stabil volt a 2000 és 2010 közötti időszakban (lásd az 1. ábrát), ugyanakkor 2004-ben és 2008-ban jelentősebb magasabb volt a betakarított mennyiség. A gabonatermelés a 2008-as viszonylagos csúcsértékről 2009-ben 6,1 %-kal, 2010-ben pedig további 3,6 %-kal esett vissza. Ennek ellenére az EU-27 gabonatermelése 2010-ben 2,6 %-kal meghaladta a 2000-es szintet.

Számottevő általános bővülés (49,9 %) figyelhető meg az olajos magvak termelésében 2000 és 2010 között. A burgonyatermesztés ugyanakkor az elmúlt évtizedben folyamatosan visszaszorult (2000 és 2010 között 31,2 %-kal esett vissza a termelés). Az előző évtized során – az évtized második felében elszenvedett károk és a termelt mennyiség 2006-os és 2010-es zsugorodása miatt – a cukorrépa-termesztés szintén visszaesett (-21,9 %).

A közelmúlt fejleményeinek – a 2009-es és a 2010-es adatok összehasonlításán alapuló – elemzése szerint az EU-27 gabonatermelése 3,6 %-kal csökkent. A cukorrépa- és burgonyatermesztés 6,3 %-kal, illetve 9,0 %-kal esett vissza, míg az olajos magvak termelésében csekély növekedés (0,7 %) volt megfigyelhető.

Franciaország és Németország kimagaslóan a legnagyobb gabona-, cukorrépa- és olajosmag-termelő volt, 2010-ben együttesen az EU-27 cukorrépa-termesztésének 54,8 %-át, olajosmag-termelésének 42,9 %-át és gabonatermelésének 38,5 %-át adták (lásd az 1. táblázatot). A burgonyatermesztés az uniós tagállamok szélesebb körében oszlott meg, szintje Németországban volt a legmagasabb (2010-ben az EU-27 teljes termelésének 17,9 %-a), míg Lengyelország, Hollandia, Franciaország és az Egyesült Királyság a teljes termelés 15,4 % és 10,6 % közötti részét adta. 2010-ben Franciaország termesztette messze a legtöbb hüvelyes és textilipari növényt.

A 2. ábra az EU-27 területén 2010-ben termelt gabona mennyiségének bontását mutatja. A teljes gabonatermelés közel felét (47,8 %) a búzatermelés tette ki, míg a teljes mennyiség közel egyötödét a szemes kukorica (20,0 %) és az árpa (18,7 %) termelése adta. Az EU-27 rizstermesztése jelentősen alacsonyabb volt (az EU-27 teljes gabonatermelésének 1,1 %-a).

Az EU-27-ben a zöldségtermesztés legfontosabb terménye a paradicsom, a vöröshagyma és a répa volt, míg a gyümölcstermesztésben a legjelentősebb szerepet az alma, a narancs és az őszibarack játszotta (lásd a 3. és a 4. ábrát). 2010-ben az uniós tagállamok közül Olaszország és Spanyolország termesztette a legnagyobb mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt. Olaszország megközelítőleg 14,0 millió, míg Spanyolország körülbelül 9,9 millió tonna zöldséget termesztett (2009-ben).

A gyümölcs- és zöldségtermesztés nagy része néhány tagállamban koncentrálódott. 2010-ben például az EU-27 almatermesztésének 57,4 %-át Olaszország, Lengyelország és Franciaország adta, míg a narancstermesztés 96,8 %-a Spanyolországban és Olaszországban összpontosult. Az EU-27 területén termesztett paradicsommennyiség mintegy kétharmada Olaszországból és Spanyolországból, míg a vöröshagyma közel fele (45,6 %) Hollandiából vagy Spanyolországból származott.

Hús és tej

A 2. táblázat számos, állatokkal kapcsolatos mezőgazdasági termékről nyújt áttekintést. Az EU-27 területén az első számú hústermék a sertéshús volt (2010-ben 22,0 millió tonna), amelyből majdnem háromszor annyit állítottak elő, mint darabolt marha- és borjúhúsból (7,9 millió tonna). Ugyanakkor az EU-27 tagállamaiban termelt bárányhús mennyisége viszonylag csekély volt (0,7 millió tonna).

2010-ben az EU-27 sertéshústermelésének negyedét (24,7 %) Németország adta, utána a legnagyobb mennyiséget Spanyolország (15,3 %) és Franciaország (9,1 %) állította elő, emellett Lengyelország (7,9 %) és Dánia (7,6 %) rendelkezik még jelentős részesedéssel. 2010-ben az EU-27 területén előállított marha- és borjúhús közel ötöde (19,2 %) Franciaországból származott, emellett a tagállamok közül csak Németország és Olaszország számolt be egymillió tonnát meghaladó termelésről. Írország az EU-27 szarvasmarhahús-termelésének viszonylag jelentős hányadát (7,1 %) adta.

A tejtermelés a tagállamok körében változatos szerkezetet mutat mind a gazdaságok és a tejelő állomány mérete, mind a tejhozam tekintetében. Az EU-27 tagállamokban begyűjtött tehéntej teljes mennyisége 2010-ben 136,1 millió tonna volt. Az 5. ábra szerint az EU-27 tagállamokban 2010-ben hasznosított teljes tej több mint egyharmadából (36,1 %) sajt, míg a második legnagyobb hányadából (28,7 %) vaj készült. Az EU-27 tagállamokban hasznosított teljes tej több mint egytizede fogyasztói tejként (12,4 %), illetve tejszínként (11,5 %) került felhasználásra.

2010-ben Németország adta az EU-27 tagállamaiban begyűjtött tej legnagyobb részét (21,4 %), valamint az EU-27 vaj- és sajtgyártásának legmagasabb hányadát (23,5 %, illetve 23,3 %).

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A különböző növények termesztésére vonatkozó éves statisztikát tanácsi rendeletek szabályozzák, ugyanakkor a friss gyümölcsre és zöldségre vonatkozó adatok gyűjtése az uniós tagállamokkal kötött nem hivatalos megállapodások alapján történik.

E szócikkben a növénytermesztésre vonatkozó statisztika a betakarított termésmennyiséget tükrözi. A mezőgazdasági növénytermesztés megegyezik a betakarított termésmennyiséggel, és magában foglalja a forgalomba hozott mennyiségeket, valamint a közvetlenül a gazdaságokban elfogyasztott mennyiségeket, a mezőgazdasági üzem veszteségeit és hulladékait, valamint a szállítás, tárolás és csomagolás során bekövetkezett veszteségeket.

A tej-, tojás- és hústermékekre vonatkozó statisztika a közösségi jogszabályok alapján készül. A tejtermelés a tehén-, juh-, kecske- és bivalytej gazdaságokban történő előállítását jelenti. Különbség van a tejfeldolgozók által gyűjtött tej és a gazdaságokban folyó tejtermelés között. A tejgyűjtés csak egy részét képezi a gazdaságokban történő teljes tejfelhasználásnak; a fennmaradó rész rendszerint a saját fogyasztást, a közvetlen értékesítést és a szarvasmarhák takarmányozását foglalja magában.

A hústermelés az emberi fogyasztásra alkalmas hús hasított súlyán alapul. A hasított súly fogalma általában a levágott állat kihűlt testének súlya, a pontos meghatározás azonban az adott állattól függően eltérő lehet.

Kontextus

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó információk felhasználhatók a mezőgazdasági piacokon tapasztalható fejlemények elemzésére, ezáltal elősegítik a ciklusok és a változó termelési minták megkülönböztetését. E statisztikák emellett felhasználhatók annak vizsgálatára, hogy a piacok hogyan reagálnak a szakpolitikai intézkedésekre. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó adatok a kínálati oldalról is tájékoztatást adnak, így érthetőbbé teszik az árak alakulását, ami kiemelt jelentőséggel bír a mezőgazdasági árucikkekkel kereskedők és a szakpolitikai elemzők számára.

A Tanács 2007 októberében elfogadta a mezőgazdasági termékek egységes közös piacszervezéséről szóló jogszabályt (1234/2007/EK rendelet). Ennek célja, hogy csökkentse a jogszabályok mennyiségét a mezőgazdasági ágazatban, fokozza a jogi szabályozás átláthatóságát és hozzáférhetőbbé tegye az agrárpolitikát. 2008 eleje és 2009 eleje között az egységes közös piacszervezés 21 egyedi piacot váltott fel különféle termékek esetében, mint például a gyümölcs és zöldség, a gabonafajták, a hús, a tojás, a tejtermékek, a cukor és a bor.

A közös agrárpolitika (KAP) 2003. és 2008. évi reformja ellenére a gazdaságok támogatása az Unió éves kiadásainak több mint 40 %-át teszi ki. 2010 nyarán konzultációs folyamat zajlott az agrárpolitika jövőjének kialakításáról. E folyamat meghatározta a konzultációban részt vevő érdekelt felek számára kulcsfontosságú három témakört: az élelmiszer-biztonságot, a környezetvédelmi szempontokat és a vidék sokféleségét. Az Európai Bizottság 2010 novemberében tette közzé az agrárpolitika fejlesztésére vonatkozó programtervről szóló COM(2010) 672 végleges közleményt, amelynek címe „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése”. E dokumentum részletesen tárgyalja az Európai Unió mezőgazdasági ágazatát az következő évtizedben érintő olyan fő kihívásokat, mint például hogyan lehet fenntartani az uniós élelmiszer-termelést az élelmiszer-ellátás hosszú távú biztonságának garantálása érdekében, egyúttal támogatni a számtalan minőségi terméket előállító mezőgazdasági termelői közösségeket, valamint biztosítani a környezetvédelmi, vízügyi, állat- és növény-egészségügyi követelmények teljesítését.

További információk az Eurostat

Kiadványok

Fő táblázatok

Agricultural products (t_apro)
Crops products (t_apro_cp)
Poultry farming (t_apro_ec)
Milk and milk products (t_apro_mk)
Animal production (t_apro_mt)
Regional Agriculture Statistics (agr_r or reg_agr)

Adatbázis

Agricultural products (apro)
Crops products (apro_cp)
Poultry farming (apro_ec)
Milk and milk products (apro_mk)
Animal production (apro_mt)

Speciális fejezetének

Módszertan / Metaadatok

Forrás adatok a táblázatok és grafikonok (MS Excel)

Egyéb információk

  • A növénytermesztési statisztikákra alkalmazandó jogszabályok:
  • Az Európai Parlament és a Tanács 543/2009/EK rendelete ( 2009. június 18.) a növénytermelési statisztikákról, valamint a 837/90/EGK és a 959/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
  • A Tanács 837/90/EGK rendelete (1990. március 26.) a tagállamok által a gabonafélék termesztéséről szolgáltatandó statisztikai adatokról;
  • A Tanács959/93/EGK rendelete (1993. április 5.) a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatokról;
  • A tejre vonatkozó statisztikákra alkalmazandó jogszabályok
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2003/107/EK irányelve (2003. december 5.) a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről szóló 96/16/EK tanácsi irányelv módosításáról;
  • A Tanács96/16/EK irányelve (1996. március 19.) a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről;
  • Az élőállatokra és a húsra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó jogszabályok
  • Az Európai Parlament és a Tanács 1165/2008/EK rendelete ( 2008. november 19.) az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról, valamint a 93/23/EGK, 93/24/EGK és 93/25/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg).

Külső hivatkozások

Lásd még

Retrieved from "https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Archive:Mezőgazdasági_termékek&oldid=102077"