Archive:Nemzetközi árukereskedelem

2017. szeptemberi adatok („A nemzetközi árukereskedelem fő globális szereplői” című részben) és 2018. márciusi adatok (a cikk többi részében). A legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatok és adatbázis A cikk frissítésének tervezett ideje: 2019. június.

A cikk bemutatja az Európai Unió (EU) által folytatott nemzetközi árukereskedelem alakulását. Vizsgálja, mekkora részesedéssel rendelkezik az Európai Unió a világ import- és exportpiacain, továbbá áttekintést nyújt az Unión belüli (az uniós tagállamok közötti) kereskedelemről, az Unió legjelentősebb kereskedelmi partnereiről, valamint az Unióban leggyakrabban forgalmazott termékkategóriákról.

Az EU-28 bonyolítja a világ árukereskedelmének körülbelül 15%-át. A nemzetközi árukereskedelem értéke jelentősen meghaladja a szolgáltatások nemzetközi forgalmának értékét (megközelítőleg annak háromszorosa), ami azt tükrözi, hogy egyes szolgáltatások a természetüknél fogva nehezebben nyújthatók határokon átnyúlóan.

1. ábra: A nemzetközi árukereskedelem fő szereplői, 2016
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

2. ábra: Export-import arány a nemzetközi árukereskedelemben, 2006 és 2016
(%)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

3. ábra: Kereskedelmi mérleg a nemzetközi árukereskedelemben, 2006 és 2016
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

4. ábra: Részesedés a világ áruexportjából, 2016
(a világexport %-ában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

5. ábra: Részesedés a világ áruimportjából, 2016
(a világimport %-ában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

6. ábra: A nemzetközi árukereskedelem alakulása, EU-28, 2006–2017
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

7. ábra: Az EU-28-on kívüli árukereskedelem, 2017
(az EU-28 exportjának/importjának %-ában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

8. ábra: Az EU-28-on belüli árukereskedelem, 2017
(az EU-28 exportjának/importjának %-ában)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

9. ábra: Az EU-28-on belüli és azon kívüli árukereskedelem, 2017
(import és export együtt, %-os részesedés a teljes kereskedelemből)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

10. ábra: Az EU-28-on kívüli árukereskedelem a legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerint, EU-28, 2007 és 2017
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

11. ábra: A legjelentősebb áruexport-kereskedelmi partnerek, EU-28, 2017
(%-os részesedés az EU-28 exportjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

12. ábra: A legjelentősebb áruimport-kereskedelmi partnerek, EU-28, 2017
(%-os részesedés az EU-28 importjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

13. ábra: Az EU-28 nemzetközi kereskedelme árufőcsoportok szerint, EU-28, 2012 és 2017
(milliárd EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

14. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az exportban, EU-28, 2012 és 2017
(%-os részesedés az EU-28 exportjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

15. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az importban, EU-28, 2012 és 2017
(%-os részesedés az EU-28 importjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

16. ábra: Az egyes árufőcsoportok aránya az exportban és az importban, EU-28, 2017
(%-os részesedés az EU-28 exportjából/importjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

Főbb statisztikai eredmények

A nemzetközi árukereskedelem fő globális szereplői

A nemzetközi kereskedelem három legnagyobb globális szereplője az EU-28, Kína és az Egyesült Államok (2004 óta, amikor Kína megelőzte Japánt) (lásd az 1. ábrát). 2016-ban az EU-28, Kína és az Egyesült Államok árukereskedelmének (exportjának és importjának) szintje csaknem megegyezett: az árukereskedelmi forgalom az EU-28-ban (ez az érték nem tartalmazza az Unión belüli kereskedelmet) volt a legmagasabb, 3457 milliárd EUR, és 112 milliárd EUR-val haladta meg Kína, illetve 127 milliárd EUR-val az Egyesült Államok árukereskedelmi forgalmát; az árukereskedelem szintje tekintetében a negyedik helyen Japán állt 1131 milliárd EUR-val.

2016-ban az export importhoz viszonyított aránya különösen magas volt Oroszországban, Brazíliában és Kínában (lásd a 2. ábrát), míg abszolút értékben Kína és Oroszország a 2006 óta mért legnagyobb éves kereskedelmi többletet könyvelte el. 2016-ban az Egyesült Államokban volt a legnagyobb a kereskedelmi mérleg hiánya (lásd a 3. ábrát), hasonlóan az elmúlt évtized mindazon éveihez, amelyre vonatkozóan adatokkal rendelkezünk.

Az export és import alakulását tekintve 2016-ban az EU-28-nak volt a második legnagyobb részesedése a globális áruexportból és -importból (lásd a 4. és 5. ábrát): az EU-28 áruexportja a világ teljes áruexportjának 15,6%-át tette ki, amit 2014-ben – az EU megalapítása óta először – túlszárnyalt Kína (amelynek részesedése a 2014-ben mért 16,1%-ról 2016-ra 17,0%-ra nőtt), miközben az Egyesült Államok részesedése (11,8%) továbbra is alatta volt az EU-28-énak; az importrészesedés terén az Egyesült Államok (17,6%) mind az EU-28 (14,8%), mind Kína (12,4%) előtt állt.

Unión kívüli árukereskedelem

Az EU-28 által a világ többi részével bonyolított árukereskedelem (az Unión kívülre irányuló export és import összege) 2017-ben 3735 milliárd EUR értékű volt (lásd a 6. ábrát). Mind az import, mind az export értéke nagyobb volt a 2016. évinél; az exportban bekövetkezett növekedés (134 milliárd EUR) mértéke valamivel kisebb volt az import csökkenésének mértékénél (143 milliárd EUR). Ennek eredményeképpen az EU-28 kereskedelmi többlete ugyan pozitív maradt, de a 2016-os 32 milliárd EUR-ról 2017-ben 23 milliárd EUR-ra csökkent.

Az export és import terén 2009-ben tapasztalt mélyrepülés után az EU-28 exportja négy év alatt 58,7%-kal, 1737 milliárd EUR-s rekordszintre emelkedett 2013-ra. Az export 2013 és 2016 között viszonylag állandó értéket mutatott, 2017-ben azonban 2016-hoz képest 7,7%-kal nőtt. Az import lényegében ugyanezt a tendenciát követte, de a 2016-ról 2017-re bekövetkezett növekedés valamivel még nagyobb mértékű, 8,4%-os volt. Az EU-28-nak 2013 óta kismértékű, de folyamatosan meglévő kereskedelmi többlete van.

Az uniós tagországok közül az EU-28 nemzetközi kereskedelmében 2017-ben Németország játszotta messze a legjelentősebb szerepet, az EU-28 harmadik országokba irányuló áruexportjának 28,3%-át, áruimportjának pedig közel egyötödét (18,9%) bonyolította (lásd a 7. ábrát). A következő három legnagyobb exportőr forgalma – az Egyesült Királyságé (10,9%), Olaszországé (10,6%) és Franciaországé (szintén 10,4%) – 2016-hoz képest változatlan szinten maradt, és csak ezek a tagállamok tudhattak magukénak két számjegyű részesedést az EU-28 exportjából. Németország után az Egyesült Királyság (14,8%), Hollandia (14,7%), Franciaország (9,0%) és Olaszország (8,6%) volt a harmadik országokból származó áruk legjelentősebb importőre 2017-ben. Hollandia viszonylag magas részesedése legalább részben az EU fő tengeri kikötőjén, Rotterdamon keresztül az EU-ba áramló jelentős mennyiségű termékkel magyarázható.

Az EU-28-on kívüli kereskedelem tekintetében a legnagyobb többletet 2017-ben Németország érte el 181,4 milliárd EUR-val, ezt pedig Olaszország (39,2 milliárd EUR) és Írország (32,6 milliárd EUR) követte. Az Unión kívüli árukereskedelem tekintetében a legnagyobb hiányról Hollandia (129,4 milliárd EUR) és az Egyesült Királyság (69,2 milliárd EUR) számolt be (lásd az alább csatolt Excel-fájl B. táblázatát).

Unión belüli árukereskedelem

Az uniós tagállamok közötti kereskedelem (Unión belüli kereskedelem) értéke az exportot figyelembe véve 2017-ben 3347 milliárd EUR volt. Ez 78%-kal volt magasabb, mint az EU-28 területét harmadik országok felé elhagyó, 1879 milliárd EUR-ra rúgó export mennyisége (Unión kívüli kereskedelem).

Az EU-28-on belüli kereskedelem – megint csak az export alapján mérve – 7,4%-kal nőtt 2016-ról 2017-re. Az export területén 2016-ról 2017-re két számjegyű növekedést tudott felmutatni Finnország (16,7%), Szlovénia (14,8%), Litvánia (12,2%), Lengyelország (11,9%), Bulgária (10,8%), Horvátország (10,7), Hollandia (10,6) és Románia (10,2%), miközben mindössze Lettország (–18,3%) és Magyarország (–0,6%) esetében következett be csökkenés az EU-n belüli exportban. Az import növekedése Litvániában (15,1%), Lengyelországban (13,1%), Lettországban (12,8%), Szlovéniában (12,8%), Horvátországban (11,7%), Bulgáriában (11,2%), Finnországban (10,7%), Portugáliában (10,3%) és Romániában (10,2%) volt két számjegyű, míg csökkenés egyedül Málta esetében volt megfigyelhető (–1,0%).

Az EU-28-on kívüli kereskedelemhez hasonlóan a legnagyobb EU-28-on belüli kereskedelmet bonyolító ország is Németország volt 2017-ben: a más tagállamokba irányuló EU-28-on belüli export 22,4%-a Németországból indult, és a más tagállamokból érkező import több mint ötöde (20,8%-a) oda érkezett (lásd a 8. ábrát). Hollandia (13,0%) volt az egyetlen olyan tagállam, amely az EU-n belüli export több mint egytizedéért volt felelős, megint csak Rotterdam szerepe miatt – míg Franciaország (11,8%) és az Egyesült Királyság (9,0%) az EU-28-on belülről származó import közel tíz százalékát fogadta.

Az Európai Unió belső piacának fontosságát hangsúlyozza, hogy az Unión belüli kereskedelem (az export és az import összege) mindegyik tagállam esetében meghaladta az Unión kívüli kereskedelmet (lásd a 9. ábrát). A teljes árukereskedelemből az Unión belüli, illetve az Unión kívüli forgalom aránya tagállamonként igen különböző volt, és bizonyos mértékben az adott ország történelmi kötelékeit és földrajzi elhelyezkedését tükrözte. Az Unión belüli kereskedelem aránya Észtországban, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Luxemburgban volt a legmagasabb (megközelítőleg az összes kereskedelem 80%-a), míg az Egyesült Királyságban ez az arány 50,2%-ra csökkent.

A legjelentősebb árukereskedelmi partnerek elemzése

2007 és 2017 között az EU-28 legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerinti áruexportja jelentős eltéréseket mutatott. A legnagyobb – majdnem háromszoros – növekedés a Kínába irányuló export terén történt, de a Dél-Koreába irányuló export is több mint kétszeresére nőtt (lásd a 10. ábrát). A Norvégiába és a Japánba irányuló export lassabban, a 2007-es szinthez képest 2017-re 17%-kal, illetve 38%-kal emelkedett, míg az EU-28 Oroszországba irányuló exportjának szintje a vizsgált időszakban 3%-kal csökkent.

Ami a behozatalt illeti, 2007 és 2017 között az EU-28 az áruimport szintjének csökkenését tapasztalhatta a Japánból (–13%), az Oroszországból és a Norvégiából (egyaránt –2%) érkező termékek tekintetében; az utóbbi két ország esetében ez a változás részben az olaj és gáz árának változásából ered. A legnagyobb növekedést a Kínából (+60%) és az Indiából (+66%) érkező import mutatta.

Az EU 28 országából 2017-ben exportált áruk messze leggyakoribb célpontja továbbra is az Egyesült Államok volt (lásd a 11. ábrát). 20,0%-os részaránya több volt, mint a következő két országé együttvéve. Az EU-28 exportjának második legfontosabb célpontja 2016-ban Kína volt (az EU-28 összes exportjának 10,5%-a irányult Kínába), a harmadik pedig Svájc (8,0%). Akárcsak az előző években, Oroszország (4,6%) és Törökország (4,5%) részesedése csaknem megegyezett. Az EU-28 áruexportjának hét fő célpiaca (az Egyesült Államok, Kína, Svájc, Oroszország, Törökország, Japán és Norvégia) az EU-28 összes áruexportjának több mint felét (53,6%-át) fogadta.

Az EU-28 áruimportjának hét fő származási országa ugyanaz a hét ország volt, mint az EU-28 exportjának célországai, bár a sorrend némileg eltért (a 11. és a 12. ábra összehasonlításából látható). E hét ország az EU-28 áruimportjának nagyobb részéért felelt, mint az áruexport esetében: az EU-28 országaiba érkező áruimport valamivel több mint háromötöde (59,4%) ebből a hét országból érkezett. Kína az EU-28 országaiba 2017-ben érkező import több mint egyötödét adta (20,2%), és ezzel az EU-28 területére importált áruk első számú származási országa volt. Az Egyesült Államok részesedése az EU-28 áruimportjából (13,8%) kétharmada volt Kína részesedésének. A legjobb hét közé tartozott még Oroszország (7,8%), Svájc (5,9%), Norvégia (4,2%), Törökország (3,8%) és Japán (3,7%).

A fő termékcsoportok elemzése

2012 és 2017 között az EU-28 Unión kívülre irányuló exportjának értéke a 13. ábrán bemutatott termékcsoportok többsége tekintetében növekedést mutatott, az egyedüli kivételt az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok képezték, amelyek exportja 21,7%-kal csökkent. Az export terén a legnagyobb növekedés az élelmiszerek, italok és dohány (22,9%) tekintetében következett be; emellett viszonylag gyors (20,8%-os) növekedésen ment át a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek Unión kívülre irányuló exportjának szintje is, valamint két számjegyű növekedést regisztráltak a gépek és szállítóeszközök (12,2%), továbbá az egyéb feldolgozott termékek (11,8%) esetében is.

Az import tekintetében hasonló minta volt megfigyelhető: az EU-n kívülről érkező ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok importjának szintje 2012 és 2017 között viszonylag nagy csökkenést mutatott (–38,2%), de kisebb mértékben a nyersanyagimport is csökkent (–3,3%). Mindamellett meg kell jegyeznünk, hogy a csökkenés oka lehetett az árak megváltozása és/vagy az átváltási árfolyamok ingadozása is, hiszen a nyersanyagok és az olaj árát a globális piacokon USD-ben jegyzik. Ehhez képest a gépek és szállítóeszközök EU-n kívülről történő importja 2012 és 2017 között összesen 31,3%-kal nőtt, de viszonylag nagy növekedést rögzítettek az egyéb feldolgozott termékek (22,1%), az élelmiszerek, italok és dohány (20,3%), valamint a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek (18,8%) tekintetében is.

Az EU-28 2017. évi 37,7 milliárd EUR nagyságú kereskedelmi többlete a gépek és szállítóeszközök, valamint a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek esetében fennálló 200,1 milliárd EUR, illetve 138,9 milliárd EUR összegű pozitív kereskedelmi mérlegre vezethető vissza. 2012 és 2017 között az EU-28 a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek kereskedelmi többletének növekedését regisztrálta, míg a gépek és szállítóeszközök esetében a többlet kisebb csökkenésen ment át. 2017-ben a legnagyobb kereskedelmi hiány az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok terén keletkezett; ezek importja 240,0 milliárd EUR-val haladta meg exportjukat, ami azonban még mindig jóval kisebb, mint a 2012-ben tapasztalt 421,5 milliárd EUR. Ezzel szemben nőtt az EU-28 kereskedelmi hiánya az egyéb feldolgozott termékek esetében: a 2012-es 10,5 milliárd EUR helyett 2017-ben már 51,4 milliárd EUR-t jegyezhettünk fel, azaz csaknem ötszörös növekedés következett be.

Az EU-28 árukereskedelmén belül az export szerkezete 2012 és 2017 között nem változott jelentősen (lásd a 14. ábrát), kivéve az ásványi anyagok és a kenőanyagok esetében bekövetkezett 2,3 százalékpontos csökkenést (2012: 7,5%, 2017: 5,2%).

Az EU-28 importszerkezetét tekintve 2012 és 2017 között változás következett be a három legnagyobb részarányt képviselő termékcsoportban. A legnagyobb változást az ásványi anyagok és a kenőanyagok behozatala mutatta, amelynek részaránya 30,4%-ról 18,2%-ra csökkent (lásd a 15. ábrát). Ezzel szemben ugyanebben az időszakban az egyéb feldolgozott termékek részaránya 21,7%-ról 25,6%-ra, a gépeké és szállítóeszközöké pedig 25,1%-ról 31,9%-ra nőtt.

A 16. ábra az EU-28 2017-es importjának és exportjának szerkezetét hasonlítja össze: ne feledkezzünk meg arról, hogy az export összesített szintje kb. 1,2%-kal magasabb volt az importénál. A legjelentősebb különbség az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok eltérő részaránya: ezen a téren az import mennyisége az exporténak 3,5-szerese volt. Ezt a gépek és szállítóeszközök, valamint a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek alacsonyabb importja ellensúlyozta.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A nemzetközi árukereskedelmi statisztika az Európai Unió tagállamai között (Unión belüli kereskedelem), valamint az uniós tagállamok és harmadik országok között (Unión kívüli kereskedelem) forgalmazott áruk értékét és mennyiségét méri fel. Ez a statisztika a hivatalos információforrás az importtal, exporttal és az Európai Unió, annak tagállamai és az euróövezet kereskedelmi mérlegével kapcsolatban.

A közzétett statisztikák az egyes adatszolgáltató országokra vonatkoznak, és az egyes partnerországokkal és termékosztályozásokkal kapcsolatos adatokat tartalmaznak. Az egyik leggyakrabban használt termékosztályozás az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozása (SITC Rev. 4), amely lehetővé teszi a külkereskedelmi statisztikák világszintű összehasonlítását.

Az Unión kívüli kereskedelemre vonatkozó statisztikában szereplő adatok egységes kereskedelmi tömbként kezelik az EU 28 tagállamát. Más szóval a kiviteli adatok kizárólag az EU-28 kereskedelmi blokkját elhagyó, a világ többi részébe irányuló exportra vonatkoznak, míg az Unión kívülről származó importtal kapcsolatos adatok a világ többi részéből (nem tagállamokból) az EU 28 tagállamába való behozatalra vonatkoznak. Ezzel szemben az egyes tagállamokra vonatkozó adatok esetében a nemzetközi kereskedelmi forgalom rendszerint világkereskedelmi forgalom formájában jelenik meg (ideértve az Unión belüli és az Unión kívüli partnereket egyaránt). A tagállamok közötti kereskedelem (Unión belüli kereskedelem) statisztikája az egyes tagállamok által regisztrált áruimportra és -exportra vonatkozik.

Az Unión kívüli és az Unión belüli kereskedelem statisztikai értéke az export esetében a FOB-érték (free-on-board – költségmentesen a hajó fedélzetére rakva), az import esetében pedig a CIF-érték (cost, insurance and freight – költség, biztosítás és fuvardíj fizetve). A jelentett értékek kizárólag azokat a járulékos költségeket (fuvardíj és biztosítás) tartalmazzák, amelyek export esetében az export kiindulási helyéül szolgáló uniós tagállam területén történő szállításra, import esetében pedig az import célországául szolgáló tagállam területén kívül történő szállításra vonatkoznak.

Az uniós adatok az Eurostat COMEXT adatbázisából, a nemzetközi árukereskedelem referencia-adatbázisából származnak. Az adatbázis nemcsak az uniós tagállamok közelmúltbeli és történeti adataihoz biztosít hozzáférést, de számos harmadik ország statisztikáit is tartalmazza. A nemzetközi kereskedelemre vonatkozó, az Eurostat weboldalán közzétett összevont és részletes statisztikákat minden hónapban a COMEXT adatai alapján állítják össze. Mivel a COMEXT naponta frissítésre kerül, a weboldalon található adatok eltérhetnek a COMEXT-ben szereplőktől (új változtatások esetén).

Háttér

A nemzetközi árukereskedelmi statisztikát a nemzetközi, uniós és nemzeti döntéshozó szervek széles körben felhasználják. A vállalkozások a nemzetközi kereskedelmi adatokat piackutatásra és kereskedelmi stratégiájuk meghatározására használhatják fel. A nemzetközi árukereskedelmi statisztikákat az uniós intézmények is felhasználják a két- és a többoldalú kereskedelmi tárgyalások előkészítése, a dömpingellenes politikák meghatározása és végrehajtása, a makrogazdasági és pénzügyi politikák alakítása, valamint az egységes piac fejlődésének vagy az európai gazdaságok integrációjának értékelése során.

A kereskedelem fejlődése elősegíti a gazdasági növekedést. Az Európai Unió közös kereskedelempolitikával rendelkezik, amelynek értelmében a kereskedelmi megállapodásokról az Európai Bizottság tárgyal, és a 28 tagállam nevében képviseli az Európai Unió érdekeit. Az Európai Bizottság az Uniót érintő valamennyi kereskedelempolitikai kérdést, ideértve a többoldalú, a kétoldalú és az egyoldalú megállapodásokat megvitató tanácsadó bizottságon keresztül egyeztet az uniós tagállamokkal. A kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatókörébe tartozik, tehát kizárólag az Európai Unió alkothat kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat és köthet nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, az egyes tagállamoknak ez nem áll módjában. A közelmúltban e hatáskört az árukereskedelmen kívül kiterjesztették a szolgáltatások kereskedelmére, a szellemi tulajdonra és a közvetlen külföldi befektetésekre (4. fejezet).

A többoldalú kereskedelmi kérdésekkel világszinten a World Trade Organisation (WTO) (angol nyelven) foglalkozik. A szervezetnek 2017 márciusában 164 tagja volt, több tagjelölttel pedig folyamatban volt a csatlakozási eljárás. A WTO meghatározza a kereskedelemre vonatkozó globális szabályokat, valamint fórumként szolgál a kereskedelmi tárgyalásokhoz és a tagok közötti viták rendezéséhez. Az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat WTO-partnereivel, emellett részt vett a WTO többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak, az úgynevezett dohai fejlesztési menetrendnek az előző fordulóján.

Lásd még

A Statistics Explained összes nemzetközi árukereskedelemmel foglalkozó cikkének áttekintése

Az Eurostat további információi

Adatok megjelenítése

Top 5 partners for trade in goods (angol nyelven)
My country in a bubble (angol nyelven)

Fő táblázatok

International trade in goods (angol nyelven) (t_ext_go), lásd:

International trade in goods - long-term indicators (t_ext_go_lti)

International trade in goods - short-term indicators (t_ext_go_sti)

Adatbázis

International trade in goods (ext_go), lásd:

International trade in goods - aggregated data (ext_go_agg)

International trade in goods - long-term indicators (ext_go_lti)

International trade in goods - short-term indicators (ext_go_sti)

International trade in goods - detailed data (detail)

Egyéb információk – Jogszabályi háttér

Az Európai Parlament és a Tanács 471/2009/EK rendelete (2009. május 6.) a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról
A Bizottság 92/2010/EU rendelete (2010. február 2.) a 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a vámhatóságok és a nemzeti statisztikai hatóságok közötti adatcsere, valamint a statisztikák összeállítása és minőségértékelése tekintetében történő végrehajtásáról
A Bizottság 113/2010/EU rendelete (2010. február 9.) a 471/2009/EK rendeletnek a kereskedelmi lefedettség, az adatok meghatározása, vállalkozásmutatók és számlázási pénznem szerinti statisztika összeállítása, valamint a különleges áruk vagy árumozgások tekintetében történő végrehajtásáról
Az Európai Parlament és a Tanács 638/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
A Bizottság 1982/2004/EK rendelete (2004. november 18.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 638/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint az 1901/2000/EK és a 3590/92/EGK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

Külső hivatkozások

European Commission — Trade (angol nyelven)
European Commission — Globalisation (angol nyelven)
European Commission — Single market for goods (angol nyelven)