Statistics Explained

Archive:Mezőgazdasági termékek

Revision as of 12:11, 5 August 2013 by EXT-S-Allen (talk | contribs)
2012. szeptemberi adatok, a legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatai és adatbázisa.
1. ábra: Mezőgazdasági növénytermesztési indexek, EU-27, 2000–2010
(2000=100) – Forrás: Eurostat (apro_cpp_crop)
2. ábra: Gabonatermelés, EU-27, 2010, (1)
(tonnára vetített %) – Forrás: Eurostat (apro_cpp_crop)
1. táblázat: Mezőgazdasági növénytermesztés, 2011
(1000 tonna) – Forrás: Eurostat (apro_cpp_crop)
3. ábra: Zöldségtermesztés, EU-27, 2011, (1)
(millió tonna) – Forrás: Eurostat (apro_cpp_fruveg)
4. ábra: Gyümölcstermesztés, EU-27, 2011, (1)
(millió tonna) – Forrás: Eurostat (apro_cpp_fruveg)
2. táblázat: Állatokkal kapcsolatos mezőgazdasági termelés, 2011
(1000 tonna) – Forrás: Eurostat (apro_mk_pobta) (apro_mk_cola) és (apro_mt_pann)
5. ábra: Teljes tej felhasználása, EU-27, 2011, (1)
(%) – Forrás: Eurostat (apro_mk_pobta)

Európában rendkívül sokféle természeti környezet, éghajlat és gazdálkodási gyakorlat megtalálható, amely számtalan, emberi fogyasztásra és takarmányozásra szánt élelmiszer és ital előállítását teszi lehetővé, valamint nem élelmiszer-ipari eljárásokhoz szolgáltat alapanyagot. A mezőgazdasági termékek fontos részét képezik az európai népek és régiók kulturális identitásának.

Ennek fényében az Európai Unió (EU) olyan jogi szabályozást alakított ki, amely védelmet nyújt a bizonyos területhez köthető vagy meghatározott módon előállított élelmiszerek és italok nevének, és amelynek célja, hogy garantálja számos termék eredetét (megkülönböztetését) és eredetiségét.

Főbb statisztikai eredmények

Termények

Az EU-27 2010-ben 282,9 millió tonna gabonát termesztett (ideértve a rizst). Az EU-27 gabonatermelése az időjárási viszontagságok ellenére viszonylag stabil volt a 2000 és 2010 közötti időszakban, legfeljebb +/–20 %-os ingadozás volt megfigyelhető (lásd az 1. ábrát). 2004-ben és 2008-ban ugyanakkor jelentősen magasabb volt a betakarított mennyiség. A gabonatermelés a 2008-as csúcsértékről 2009-ben 6,1 %-kal, 2010-ben pedig további 4,5 %-kal esett vissza. Ennek ellenére az EU-27 gabonatermelése 2010-ben 1,8 %-kal meghaladta a 2000-es szintet. A burgonyatermesztés ugyanakkor az elmúlt évtizedben folyamatosan visszaszorult (2000 és 2009 között összesen 24,5 %-kal esett vissza a termelés).

A 2. ábra az EU-27 2010-es gabonatermelésének elemzését mutatja. A teljes gabonatermelés közel felét (48,6 %) a búzatermelés tette ki, míg a teljes mennyiség közel egyötödét a szemes kukorica (19,9 %) és az árpa (18,3 %) termelése adta.

Franciaország és Németország kimagaslóan a legnagyobb gabona-, cukorrépa- és olajosmag-termelő volt, 2011-ben együttesen az EU-27 cukorrépa-termesztésének több mint felét (53,1 %-át), olajosmag-termelésének majdnem kétötödét (38,9 %), gabonatermelésének pedig szintén közel kétötödét (37,3 %-át) adta (lásd az 1. táblázatot). A burgonyatermesztés a tagállamok szélesebb körében oszlott meg, szintje Németországban volt a legmagasabb (az EU-27 teljes termelésének majdnem 20 %-a), míg Lengyelország, Hollandia, Franciaország és az Egyesült Királyság a termelés 14 % és 10 % közötti részét adta. 2011-ben Franciaország termesztette messze a legtöbb hüvelyest, 2010-ben pedig a legtöbb textilipari növényt.

Az EU-27-ben a zöldségtermesztés legfontosabb terménye a paradicsom, a vöröshagyma és a répa volt, míg a gyümölcstermesztésben a legjelentősebb szerepet az alma, a narancs és az őszibarack játszotta. 2011-ben a tagállamok közül Olaszország és Spanyolország termesztette a legnagyobb mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt, együttes részesedésük az EU-27 57,5 millió tonnás termelésének kétötödét (41,5 %-át) tette ki. Szintén Olaszország és Spanyolország termesztette 2009-ben a tagállamok közül a legtöbb gyümölcsöt, előbbi 21,6 millió, utóbbi 11,2 millió tonnával.

Az egyes termékek termelésének elemzése kimutatta, hogy a gyümölcs- és zöldségtermesztés néhány tagállamban koncentrálódott. 2011-ben például az EU-27 almatermesztésének közel kétharmadát Olaszország, Lengyelország és Franciaország adta (2010-es adatok), míg a narancstermesztés szinte teljes egészében Spanyolországban és Olaszországban összpontosult, e tagállamokon kívül csak Görögországban és Portugáliában termesztettek kisebb mennyiséget. Az EU-27 területén termesztett paradicsommennyiség közel kétharmada (megközelítőleg 64 %) Olaszországból és Spanyolországból, míg a hagyma majdnem fele (megközelítőleg 46 %) Hollandiából vagy Spanyolországból származott.

Hús és tej

A 2. táblázat számos, állatokkal kapcsolatos mezőgazdasági termékről nyújt áttekintést. Az EU-27 területén az első számú hústermék a sertéshús volt (2011-ben 22,4 millió tonna), amelyből majdnem háromszor annyit állítottak elő, mint darabolt marha- és borjúhúsból (7,8 millió tonna). Az EU-27 tagállamokban termelt bárányhús mennyisége ugyanakkor viszonylag csekély volt (0,7 millió tonna).

2011-ben az EU-27 sertéshústermelésének negyedét (25,0 %-ot, vagyis majdnem 5,6 millió tonnát) Németország adta, utána a legnagyobb mennyiséget Spanyolország (15,5 %) és Franciaország (8,9 %) állította elő, emellett Lengyelország (8,1 %) és Dánia (7,7 %) rendelkezik még jelentős részesedéssel. 2011-ben az EU-27 területén előállított marha- és borjúhús közel ötöde (19,9 %, vagyis közel 1,7 millió tonna) Franciaországból származott, emellett a tagállamok közül csak Németország és Olaszország számolt be egymillió tonnát meghaladó termelésről. Írország az EU-27 szarvasmarhahús-termelésének viszonylag nagy hányadát (7,0 %) adta. Bárányhústermelésben az Egyesült Királyság járt az élen (majdnem 0,3 millió tonna), 2011-ben 39,4 % volt a részesedése az EU-27 össztermeléséből, utána Spanyolország (17,8 %), Franciaország (11,6 %), Görögország (9,7 %) és Írország (6,6 %) következett a rangsorban.

A tejtermelés a tagállamok körében változatos szerkezetet mutat mind a gazdaságok és a tejelő állomány mérete, mind a tejhozam tekintetében. Az EU-27 tagállamokban begyűjtött tehéntej teljes mennyisége 2011-ben megközelítőleg 140 millió tonna volt. Az 5. ábra szerint az EU-27 tagállamokban 2011-ben hasznosított teljes tej több mint egyharmadából (36,1 %) sajt, míg a második legnagyobb hányadából (28,1 %) vaj készült. Az ugyanitt hasznosított teljes tej több mint egytizede fogyasztói tejként (12,6 %), illetve tejszínként (11,8 %) került felhasználásra. 2011-ben Németország és Franciaország adta az EU-27 tagállamokban begyűjtött tej legnagyobb részét, valamint szintén ebben a két tagállamban állították elő a legtöbb vajat és sajtot is. E három tejtermék tekintetében együttesen az EU-27 össztermelésének 40–50 %-át adták.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A különböző növények termesztésére vonatkozó éves statisztikát tanácsi rendeletek szabályozzák, ugyanakkor a friss gyümölcsre és zöldségre vonatkozó adatok gyűjtése a tagállamokkal kötött nem hivatalos megállapodások alapján történik.

A növénytermesztésre vonatkozó statisztika a betakarított termésmennyiséget tükrözi. A mezőgazdasági növénytermesztés megegyezik a betakarított termésmennyiséggel, és magában foglalja a forgalomba hozott mennyiségeket, valamint a közvetlenül a gazdaságokban elfogyasztott mennyiségeket, a mezőgazdasági üzem veszteségeit és hulladékait, valamint a szállítás, a tárolás és a csomagolás során bekövetkezett veszteségeket.

A tej-, tojás- és hústermékekre vonatkozó statisztika uniós jogszabályok alapján készül. A tejtermelés a tehén-, juh-, kecske- és bivalytej gazdaságokban történő előállítását jelenti. Különbség van a tejfeldolgozók által gyűjtött tej és a gazdaságokban folyó tejtermelés között. A tejgyűjtés csak egy részét képezi a gazdaságokban történő teljes tejfelhasználásnak; a fennmaradó rész rendszerint a saját fogyasztást, a közvetlen értékesítést és a szarvasmarhák takarmányozását foglalja magában.

A hústermelés az emberi fogyasztásra alkalmas hús hasított súlyán alapul. A hasított súly fogalma általában a levágott állat kihűlt testének súlya, a pontos meghatározás azonban az érintett állattól függően eltérő lehet.

Kontextus

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó információk felhasználhatók a mezőgazdasági piacokon tapasztalható fejlemények elemzésére, ezáltal elősegítik a ciklusok és a változó termelési minták megkülönböztetését. E statisztikák emellett felhasználhatók annak vizsgálatára, hogy a piacok hogyan reagálnak a szakpolitikai intézkedésekre. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó adatok a kínálati oldalról is tájékoztatást adnak, így érthetőbbé teszik az árak alakulását, ami kiemelt jelentőséggel bír a mezőgazdasági árucikkekkel kereskedők és a szakpolitikai elemzők számára.

A Tanács 2007 októberében elfogadta a mezőgazdasági termékek egységes közös piacszervezéséről szóló jogszabályt (1234/2007/EK rendelet). Ennek célja, hogy csökkentse a jogszabályok mennyiségét a mezőgazdasági ágazatban, fokozza a jogi szabályozás átláthatóságát és hozzáférhetőbbé tegye az agrárpolitikát. 2008 eleje és 2009 eleje között az egységes közös piacszervezés 21 egyedi piacot váltott fel különféle termékek, mint például a gyümölcs és zöldség, a gabonafajták, a hús, a tojás, a tejtermékek, a cukor és a bor esetében.

A közös agrárpolitika (KAP) 2003-ban és 2008-ban átfogó reformon esett át. 2010 nyarán konzultációs folyamat zajlott az agrárpolitika jövőjének kialakításáról. E folyamat a konzultációban részt vevő érintettek számára három kulcsterületként az élelmiszer-biztonságot, a környezetvédelmi szempontokat és a vidék sokféleségét határozta meg. Az Európai Bizottság 2010 novemberében tette közzé az agrárpolitika fejlesztésére vonatkozó programtervről szóló közleményt (COM(2010) 672 végleges) „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” címmel. E dokumentum részletesen tárgyalja az Európai Unió mezőgazdasági ágazatát az elkövetkezendő évtizedekben érintő fő kihívásokat, például azt, hogy miként lehet megóvni az uniós élelmiszer-termelést az élelmiszer-ellátás hosszú távú biztonságának garantálása érdekében, a számtalan minőségi terméket előállító mezőgazdasági termelői közösségek támogatása, valamint a környezetvédelmi, vízügyi, állat- és növény-egészségügyi követelmények teljesítése mellett. Ezt 2011 októberében a KAP jövőjével kapcsolatos jogalkotási javaslatcsomag követte: az egyik javaslat a mezőgazdasági termékpiacok jelenlegi közös szervezésének (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) reformjára vonatkozik (COM(2011) 626 végleges/3). E javaslat célja, hogy az állami intervenció, a magántárolás, a rendkívüli, illetve szükségintézkedések és a támogatás tekintetében szerzett korábbi tapasztalatok alapján ésszerűsítse, egyszerűsítse és bővítse a rendelkezéseket. A javaslatban foglalt rendkívüli piactámogatási intézkedések a piaci zavarok ellen hozott általános intézkedésekre, valamint az állatbetegségek esetére vagy a köz-, állat- vagy növény-egészségügyi kockázatokból eredő fogyasztói bizalomvesztés korrigálására hozott intézkedésekre terjed ki. A tervek szerint a felülvizsgált agrárpolitika 2014 januárjáig életbe lép.

További információk az Eurostat

Kiadványok

Fő táblázatok

Mezőgazdasági termékek(t_apro)
Növényi termékek (t_apro_cp)
Baromfitenyésztés (t_apro_ec)
Tej és tejtermékek (t_apro_mk)
Állattenyésztés (t_apro_mt)
Regionális mezőgazdasági statisztika (agr_r or reg_agr)

Adatbázis

Mezőgazdasági termékek (apro)
Növényi termékek (apro_cp)
Baromfitenyésztés (apro_ec)
Tej és tejtermékek (apro_mk)
Állattenyésztés (apro_mt)

Speciális fejezetének

Módszertan / Metaadatok

Forrás adatok a táblázatok és grafikonok (MS Excel)

Egyéb információk

  • A növénytermesztési statisztikákra alkalmazandó jogszabályok:
  • Az Európai Parlament és a Tanács 543/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a növénytermelési statisztikákról.
  • A Tanács 837/90/EGK rendelete (1990. március 26.) a tagállamok által a gabonafélék termesztéséről szolgáltatandó statisztikai adatokról.
  • A Tanács 959/93/EGK rendelete (1993. április 5.) a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatokról.
  • A tejre vonatkozó statisztikákra alkalmazandó jogszabályok:
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2003/107/EK irányelve (2003. december 5.) a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről szóló 96/16/EK tanácsi irányelv módosításáról.
  • A Tanács 96/16/EK irányelve (1996. március 19.) a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről.
  • Az élőállatokra és a húsra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó jogszabályok:
  • Az Európai Parlament és a Tanács 1165/2008/EK rendelete (2008. november 19.) az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról, valamint a 93/23/EGK, 93/24/EGK és 93/25/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről.

Külső hivatkozások

Lásd még

Retrieved from "https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Archive:Mezőgazdasági_termékek&oldid=145738"