Az uniós polgárok meglehetősen elégedettek voltak az életükkel 2022-ben

2022-ben az európaiak átlagosan 7,1 pontra értékelték az élettel való elégedettségüket egy 0-tól (nagyon elégedetlen) 10-ig (nagyon elégedett) terjedő skálán. A legmagasabb pontszámot Ausztriában (7,9), Finnországban, Lengyelországban és Romániában (mindegyik 7,7), a legalacsonyabbat pedig Bulgáriában (5,6), Németországban (6,5) és Görögországban (6,7) érték el. Lettország és Horvátország is meglehetősen alacsony elégedettségi szintet mutatott (6,8). Bulgária kivételével azonban az élettel való elégedettség átlagos szintje minden országban meghaladta a 6-ot, ami azt jelenti, hogy a felmérés válaszadói inkább elégedettnek, mint elégedetlennek vallották magukat (1. ábra).

alt = függőleges oszlopdiagram, amely az uniós tagállamok 2022. évi általános élettel való elégedettségét mutatja.

Érdekes megjegyezni, hogy egyes országok a közelmúltban alacsony jövedelemszinttel társultak (amint azt például a következők jelzik: PPP kiigazított GDP Románia és Lengyelország azok közé az országok közé tartozik, ahol a legmagasabb az élettel való elégedettség – ez jól mutatja a szubjektív jóllét és a gazdasági jólét közötti kapcsolat összetettségét.

Az élettel való elégedettséget számos tényező befolyásolhatja, mint például az életkor, az iskolázottság szintje, a családi és pénzügyi helyzet. Az alábbiakban e tényezők közül néhányat elemzünk.

Az EU-ban a fiatalok elégedettebbek voltak az életükkel, mint az idősek

2022-ben a legtöbb tagállamban a 16–29 évesek elégedettebbek voltak az életükkel, mint a 65 év felettiek. E tekintetben ellentétes tendencia figyelhető meg Dániában, Svédországban, Írországban, Hollandiában, Luxemburgban és Finnországban (lásd az 1. térképet).

Map 1: Overall life satisfaction by age group, 2022
Source: Eurostat (ilc_pw01)

A fiatalok szubjektív jólléte és a 65 év felettiek jólléte közötti különbség Horvátországban (+1,6 pont), Bulgáriában (+1,4 pont), Litvániában (+1,3 pont) és Szlovákiában (+1,2 pont) volt a legnagyobb. Németországban a két korcsoport átlagéletkora azonos volt. Dániában a 65 év felettiek élvezték a legnagyobb előnyt az élettel való elégedettség terén a fiatalokhoz képest: 0,9 pont. A fiatalok élettel való elégedettsége 6,3 (Bulgária) és 8,1 (Románia és Lengyelország) között mozgott, míg a 65 év felettiek esetében 4,9 (Bulgária) és 8,0 (Dánia) volt.

Az iskolai végzettséggel nőtt az élettel való elégedettség

Úgy tűnt, hogy az életkor hatása mellett az élettel való elégedettség az iskolai végzettség szintjétől is függ, ami bizonyos mértékig a jövedelmi szinteket is tükrözte. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan minden tagállamban nőtt az élettel való elégedettség. A legnagyobb különbség a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és az alapfokú (középfokúnál alacsonyabb) végzettséggel rendelkezők között Szlovákiában (1,6 százalékpontos különbség), Romániában és Bulgáriában (1,5 százalékpontos különbség), valamint Szlovéniában, Horvátországban és Magyarországon (1,2 százalékpontos különbség) volt megfigyelhető.

alt = függőleges oszlopdiagram három oszloppal, amely az élettel való általános elégedettséget mutatja iskolai végzettség szerint 2022-ben az EU-ban és az uniós tagállamokban: a középfokúnál, a középfokúnál és a felsőfokúnál alacsonyabb szintű oktatás.

Elégedettebbek voltak-e az emberek a városi vagy vidéki területeken? Az országtól függ

Míg uniós szinten az adatok nem mutattak különbséget a városi és vidéki területek élettel való elégedettsége között, ez elfedte a tagállami szintű ellentétes tendenciákat. Máltán, Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, Belgiumban, Írországban, Svédországban, Dániában és Luxemburgban a vidéki területeken élő emberek valamivel (legalább 0,2 ponttal) boldogabbnak vallották magukat. Másrészről Bulgáriában, Romániában, Litvániában, Szlovákiában, Portugáliában, Magyarországon, Horvátországban, Cipruson, Németországban és Szlovéniában a városokban élő emberek magasabb szintű élettel való elégedettségről számoltak be. A legnagyobb különbség Bulgáriában volt megfigyelhető, ahol a városokban élők átlagos élettel való elégedettsége 0,8 százalékponttal magasabb volt, mint a vidéki területeken élőké (lásd: 3. ábra).

alt = függőleges oszlopdiagram három oszloppal, amely az általános élettel való elégedettséget mutatja az urbanizáció mértéke szerint 2022-ben az EU-ban és az uniós tagállamokban. A sávok az urbanizáció fokát mutatják: városok, kisvárosok, vidéki területek.

A magasabb jövedelmi szint és a gyermekek elégedettebbé tették az európaiakat az élet egészével

A 4. ábra azt mutatja, hogy az élettel való elégedettség uniós szinten bizonyos mértékig a háztartás típusától függött, szinte egyáltalán nem a nemtől, és meglehetősen nagy mértékben a jövedelem szintjétől.

Ami azt a háztartástípust illeti, ahol az egyén él, az eltartott gyermekekkel rendelkező háztartásokban az emberek következetesen az élettel való elégedettség legmagasabb szintjéről számoltak be. 2022-ben uniós szinten ez 7,3 volt, szemben az együtt élő párok esetében mért 7,1-es, a három vagy több felnőttel rendelkező és eltartott gyermek nélküli háztartások esetében mért 7,0-es, valamint az egyszemélyes háztartások esetében mért 6,7-es átlaggal. Az a tény, hogy az eltartott gyermekekkel rendelkező háztartások elégedettebbek voltak, mint azok, amelyek nem, inkább az európai kontextusra jellemző, mivel [1]Más földrészeken ennek sokszor az ellenkezőjét tapasztalták.

2018 és 2022 között az eltartott gyermekekkel rendelkező háztartások esetében csökkent a legnagyobb mértékben az élettel való elégedettség (-0,3 pont), bár továbbra is ők számoltak be a legnagyobb élettel való elégedettségről. Ebben az időszakban az élettel való elégedettség az összes többi háztartástípus esetében is kismértékben csökkent: 0,2 pont az eltartott gyermek nélküli háztartások és a két felnőttből álló háztartások esetében, valamint 0,1 pont az egyszemélyes háztartások és a három vagy több felnőttel rendelkező háztartások esetében.

Nagyon kevés különbséget találtak az emberek szexuális elégedettségében. A 2018 és 2022 közötti változás nem volt egységes, a férfiak esetében valamivel nagyobb mértékben csökkent (–0,3 pont), mint a nők esetében (–0,2 pont), mindkettő 2022-ben uniós szinten átlagosan 7,1 pontot ért el.

alt = függőleges oszlopdiagram, amely a 2018-as és 2022-es átlagos élettel való elégedettség közötti különbséget mutatja háztartástípus, nem és jövedelmi szint szerint az EU-ban és az uniós tagállamokban. A sávok a 2022. évi értékeket, a vízszintes vonalak pedig a 2018. évi értékeket mutatják.

Ami a jövedelmi szintet illeti, a magas jövedelműek általában elégedettebbek az életükkel (átlagosan 7,6 a legmagasabb jövedelmi kvintilis esetében), mint a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők (átlagosan 6,5 a legalacsonyabb jövedelmi kvintilis esetében). Azonban még a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó emberek is meglehetősen elégedettek voltak az életükkel. Míg a jövedelmi kvintilis és az élettel való elégedettség közötti kapcsolat állandónak tűnt, a második és a negyedik kvintilis nagyobb + csökkenést tapasztalt (-0,3 pont), mint a többiek 2018 és 2022 között. Az első kvintilisben az élettel való elégedettség stabil volt ebben az időszakban.

Következtetések

Az uniós polgárok általában meglehetősen elégedettek voltak az életükkel, átlagosan 10,0 pontból 7,1 pontot jelentettek, és egy ország kivételével az átlagos szint több mint 6 volt (azaz kielégítő és magasabb). Voltak azonban egyértelmű regionális minták: az EU északi és nyugati részén élők általában elégedettebbek voltak az életükkel, mint a balti országokban, a Földközi-tenger térségében és az EU keleti részén élők. 2018 és 2022 között azonban konvergencia figyelhető meg az élettel való elégedettség terén: az élettel való elégedettség enyhe növekedése azokban az országokban következett be, ahol általában alacsonyabb volt az élettel való elégedettség, és ennek ellenkezője azokban az országokban, ahol magasabb volt az élettel való elégedettség (lásd az adatkészletet).[2]).

A jövedelem hatással volt az élettel való elégedettségre. Míg azonban a legmagasabb jövedelműek általában elégedettebbek voltak az életükkel, mint a legalacsonyabb jövedelműek, még a legalacsonyabb jövedelmű ötödben élők is elégedettebbek voltak az életükkel, mint nem. A szubjektív jólléti értékelésekben más demográfiai és társadalmi-gazdasági tényezők is szerepet játszottak, például az életkor, az iskolai végzettség, a háztartás típusa és az urbanizáció mértéke. Az iskolai végzettség pozitív hatással volt az élettel való elégedettségre, csakúgy, mint a párkapcsolat és a gyermekvállalás. Volt egy figyelemre méltó életkorral kapcsolatos minta is. Úgy tűnt, hogy az élettel való elégedettség az életkorral csökken az EU-ban, kivéve néhány olyan országot, ahol a legmagasabb az élettel való elégedettség: például Dániában, Svédországban, Írországban, Hollandiában, Luxemburgban és Finnországban, ahol a 65 évesek és idősebbek elégedettebbek voltak, mint a fiatalabb generáció.

Ami az átlagos szubjektív jóllét 2018 és 2022 közötti általános változásait illeti, az adatok nagyobb csökkenést mutattak a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a közepes és magas jövedelmi szinttel rendelkezők, valamint a fiatalabb (16–29 éves) népesség esetében a teljes vizsgált népességhez képest. A csökkenés egységes volt a férfiak és a nők körében.