Veszélyes légkör, füst és köd –
Egészség és biztonság

A veszélyes légkör általában láthatatlan, és a levegő egészének vagy egy részének összetételében bekövetkezett változásból ered, különösen zárt vagy rossz szellőzésű térben. Származhat az áru szivárgásából vagy az áru és a környezet közötti kémiai reakcióból, illetve vegyi eljárásból. Ezek következtében a légkör mérgezővé válhat és károsíthatja a tüdőt vagy a nyálkahártyát. Az is előfordulhat, hogy nem tartalmaz elegendő oxigént, ami fulladáshoz vezet.

A füstöt különféle anyagok bocsátják ki bizonyos eljárások során (például melegítés közben). Egyes füstök csupán irritáló hatásúak, míg mások mérgezőek.

A köd olyan anyagrészecskékből áll, amelyek a levegőben lévő cseppekben (általában vízcseppekben) találhatók. A köd a padlóra lecsapódva csúszásveszélyt okozhat, az ablakokra és a fényforrásokra lecsapódva pedig ronthatja a látási viszonyokat.

Belélegezve mind a füst, mind a köd veszélyes lehet.

Veszélyes légkör sok helyen előfordulhat. A leggyakoribbak ezek közül:

• erjedés során keletkező szén-dioxid a sörfőzdékben és a lepárlókban;
• szén-monoxid a gépjárműjavító műhelyekben;
• oxigénhiány a rakterekben vagy a konténerekben;
• aceton az élelmiszeriparban;
• benzol az olajipari létesítményekben;
• metanol a lepárlókban és az olajipari létesítményekben;
• etil-alkohol a lepárlókban és a sörfőzdékben;
• a szállított anyagból kipárolgó gázok a tartályokban, mint például a formaldehid, a toluol, a benzol, a xilol vagy a szén-monoxid. Lásd gázfigyelő berendezések.

Emlékeztető: a kádakban, tartályokban, hordókban és egyéb tárolókban a füst a szállított anyag eltávolítása után még sokáig megmaradhat, és különös gonddal kell eljárni a zárt vagy rossz szellőzésű terekbe való belépéskor.

A gázosítószerek azok a veszélyes anyagok, amelyekkel a legnagyobb valószínűséggel fog találkozni munkája során. Ezeket a szereket a konténerek rágcsáló- és rovarkártevő-mentesítéséhez használják. A gázosítószereket gyakran már a konténerek Európai Unióba való szállítása előtt alkalmazzák. Ha a konténereket érkezéskor nem szellőztetik át megfelelően, a füstök komoly veszélyt jelenthetnek a konténerekkel dolgozó tisztviselők számára. A három legelterjedtebb gázosítószer-típus mindegyikénél sajátos kockázatokkal kell számolni:

Metil-bromid (bróm-metán): rendkívül mérgező vegyi anyag, amelyet gyakran használnak gázosítószerként, különösen termőföldet vagy faanyagot tartalmazó konténerekhez. Habár a metil-bromid nagyon mérgező, a mérgezés tüneteinek kialakulása több órába is telhet. Ilyen tünetek a következők:

• égési sérülések a bőrön, amelyeket a vegyi anyag folyékony formájával való tartós érintkezés okoz;
• nagy mennyiségű folyadék felgyülemlése a tüdőben a gőz belélegzése miatt;
• az agy, az idegrendszer és egyes esetekben a vesék károsodása.

A metil-bromid füstjének való rövid távú kitettség is rosszullétet és különböző tüneteket, többek között fejfájást, szemfájdalmat, hasi fájdalmakat és lábzsibbadást okozhat. Ezek a hatások több napig is eltarthatnak, de súlyosságuk a koncentrációtól és az expozíció időtartamától függ. A metil-bromidnak való hosszú távú kitettség akár halált is okozhat.

Alumínium-foszfid (foszfin): a granulátum formájú alumínium-foszfid az élelmiszereket, dohányt és más romlandó árukat tartalmazó konténerek szállítás közbeni fertőtlenítésére használatos. A granulátumszemcsék a szállítás során lebomlanak és foszfingázt szabadítanak fel, ami elpusztítja a kártevőket és két-három héten belül diszpergál. Veszélyekkel akkor kell számolni, ha:

• a gázosítás óta még nem telt el két vagy három hét; vagy
• a granulátumszemcséket elzárt helyen helyezték el, ahol nem tudtak megfelelően lebomlani; vagy
• a gázosításra vonatkozó jegyzőkönyv hiányzik vagy nem áll rendelkezésre.

Afrikából, Dél-Amerikából, valamint a Közel-Keletről és a Távol-Keletről esetenként érkezhetnek nem megfelelően gázosított konténerek. A foszfingáz színtelen, de jellegzetes, romlott halra emlékeztető kellemetlen szaga van. Belélegezve a légutak gyulladását okozhatja és a központi idegrendszert is károsíthatja. A tünetek között remegés, hányinger, hányás, fejfájás és gyomorfájdalom is előfordulhat. Súlyos esetekben kómához vagy halálhoz is vezethet.

Hidrogén-cianid: ezt a különösen veszélyes gázosítószert ritkábban használják, mint a metil-bromidot és az alumínium-foszfidot. Mandulára emlékeztető jellegzetes szaga van. Már alacsony koncentrációban is szédülést, hányingert, fejfájást és gyomorfájást, valamint eszméletvesztést és bénulást okozhat. Nagy koncentrációban belélegezve azonnali halált okozhat.

A gázosított konténerek kezelésével kapcsolatban lásd: Biztonságos munkavégzés kikötői és árufuvarozási területeken – A teheráru és a konténerek átvizsgálása.

A veszélyes légkör, a füst és a köd általában a légutakba való bejutás után okoz károsodást: megtámadja a tüdőt, az agyat, az idegrendszert és más szerveket. Azonban más veszélyei is vannak, például:

• károsíthatja a tüdőt és a nyálkahártyát;
• oxigénhiányhoz vezethet a szén-monoxid, illetve a szén-dioxid jelenléte miatt vagy azért, mert kevés benne az oxigén;
• a padlóra lecsapódva csúszásveszélyt okozhat;
• az ablakokra és fényforrásokra lecsapódva ronthatja a látási viszonyokat;
• bizonyos típusú elektronikus berendezésekkel érintkezve tüzet okozhat;
• meggyulladása esetén lángra kaphat vagy felrobbanhat.

Ha zárt térben, például hajón dolgozik, számítani kell a veszélyes füstök vagy gázok jelenlétére. A levegőben lévő oxigén szintjének méréséhez és a veszélyes füstök jelenlétének észleléséhez gázfigyelő berendezést kell használnia.

Mivel számos füsttípus és egyes ködtípusok nem láthatóak, a legfontosabb, hogy tudjuk, mikor és hol fordulhatnak elő.

A kereskedői telephelyek veszélyes területein gyakran figyelmeztető jelzésekkel hívják fel a figyelmet a jelenlétükre. Ha nincs biztosítva a megfelelő szellőzés, de ilyen területeken kell dolgoznia, miközben ködök és füstök keletkezésére lehet számítani, mindig viseljen légzésvédő eszközt.

Figyelmeztetések:

• A pormaszkok nem nyújtanak védelmet a füstök és ködök ellen.
• Légzésvédő eszközt csak megfelelő képzésben részesült tisztviselők használhatnak.

Ha zárt térben, például hajón dolgozik, számítani kell a veszélyes füstök vagy gázok jelenlétére. A levegőben lévő oxigén szintjének méréséhez és a veszélyes füstök jelenlétének észleléséhez gázfigyelő berendezést kell használnia.

Számos ipari folyamat során használnak vagy állítanak elő tűzveszélyes gázokat, gőzöket és ködöket. Megfelelő ellenőrzés hiányában ezek pusztító robbanásokat vagy tüzeket okozhatnak. Az ilyen atmoszférákkal rendelkező területeket veszélyes zónának hívják, és a következő csoportokba sorolják őket:

• 0. zóna, ahol a robbanásveszélyes gáz–levegő keverék mindig jelen van;
• 1. zóna, ahol a robbanásveszélyes atmoszféra létrejötte valószínű; és
• 2. zóna, ahol a robbanásveszélyes atmoszféra létrejötte legfeljebb rövid időre valószínű.

Az ilyen zónákban a legfontosabb az atmoszféra meggyulladásának megelőzése a potenciális gyújtóforrások kizárása révén.

Egyes gyújtóforrások – például gyufák, öngyújtók vagy égő cigaretták – egyértelműen azonosíthatók, míg mások kevésbé. A tűzveszélyes atmoszférák meggyulladását okozhatják még a következők is:

• gépjárművek;
• (hálózatról vagy akkumulátorról működő) elektronikus berendezések;
• kéziszerszámok szikrái;
• bizonyos mobiltelefon- és rádiótípusok.

Ha veszélyes zónában kell elektronikus berendezést vagy kéziszerszámot használni, különleges óvintézkedésekre van szükség. Fontos, hogy tájékozódjon a helyi biztonsági szabályokról, és betartsa azokat.

Ha fennáll annak kockázata, hogy az atmoszféra esetleg tűzveszélyes lehet, mindig „gyújtószikramentes” eszközöket használjon.

Lásd biztonsági zseblámpák és gyújtószikramentes eszközök.