2017 novemberében fejeződik be annak a projektnek a második szakasza, amelynek célja a Budapest-Békéscsaba közötti kettős nyomtávú vasútvonalnak, valamint a transzeurópai közlekedési hálózati folyosók Magyarországon áthaladó vasúti szakaszainak fejlesztése. A Budapest–Békéscsaba vasútvonal személyszállítás és árufuvarozás terén betöltött fontos szerepe azt jelenti, hogy ez a projekt a belföldi és a nemzetközi forgalom szempontjából egyaránt hasznos lesz.
- 28 August 2017
A projekt keretében végzett munka a ceglédi vontatási alállomás korszerűsítését is magában foglalja. Ennek eredményeként az áramszolgáltatótól kapott elektromos áramot a vasút ellátásához szükséges feszültségű, erősségű és frekvenciájú árammá alakítják át.
A Gyoma és Békéscsaba közötti vágányszakaszon is történtek fejlesztések. Az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS) infrastruktúrájának Budapest és a román határon található Lőkösháza közötti szakaszon történő telepítése szintén a projekt része.
Más nemzeti vasúti rendszerekkel való jobb átjárhatóság
A projekt fő célja, hogy a nemzetközi vasúti folyosók magyarországi szakaszainak műszaki színvonala megközelítse az uniós előírásokat. Az ETCS-berendezések ebben az esetben elengedhetetlenül fontosak, hiszen ezek biztosítják a más nemzeti vasúti hálózatokkal való átjárhatóságot, különösen a jelzőrendszerek és a vasúti forgalomirányítás tekintetében, amelyek a nemzetközi vasúti forgalom fejlődése szempontjából komoly akadályt jelentenek. Ez lehetővé teszi a vonatok számára, hogy megállás nélkül haladjanak át az országhatárokon, továbbá megerősíti Magyarország szomszédos országokkal való vasúti összeköttetéseit.
A berendezés a vasút számára kifejlesztett GSM-technológia segítségével folyamatos adatátvitelt biztosít a pálya és a vezetőfülke között. A mozdonyvezető számára a vezetőfülkében található kijelzőn keresztül küld információkat, és nyomon követi a mozdonyvezető lépéseit, ezáltal biztosítva a vonatok biztonságos közlekedését.
A projektmunka a vasúti műveletek és a forgalomirányítás biztonságának javítását célzó infrastruktúra mellett a létesítmények átépítésével az utasbiztonság állomásokon történő fokozását is megvalósítja.
Rövidebb utazási idő és a városok jobb megközelíthetősége
A korszerűsítés egyéb előnyökkel is jár, mint például az utazási idő lerövidülése. Ezt a pályasebességet 100–120 km/h-ról 160 km/h-ra történő növelésével lehet elérni.
A nagyobb sebesség biztosítja a magyarországi nagyvárosok jobb megközelíthetőségét, és lehetővé teszi a vasút számára, hogy a saját járművel történő utazással szemben reális alternatívát biztosítson a nemzetközi közlekedésben. A gyorsabb vasúti összeköttetésnek köszönhetően nőhet az ipari beruházás és az idegenforgalom azokban a régiókban, amelyeken az adott vasútvonal áthalad.
A pályasebesség növelése mellett a fejlesztések következtében a vonatok egyenletesebb sebességgel tudnak haladni. Ennek köszönhetően energiát lehet megtakarítani, és csökken a vasút környezetre gyakorolt hatása.
A fejlesztések következtében a vonalon a tengelyterhelés tengelyenként 225 kilonewtonra (mintegy 23 tonnára) növelhető. Ennek eredményeként a nemzetközi vasúti kocsik teljes kapacitással tudnak közlekedni, és ezáltal fokozzák a vasút versenyképességét.
Több mint 61 millió eurót fektettek be a projekt második ütemébe, amelyből közel 40 millió eurót az EU biztosított. A két ütemben a beruházások teljes összege meghaladta a 347 millió EUR-t.
A beruházás teljes összege és az uniós támogatás
„A Gyoma (kiz.)–Békéscsaba (kiz.) vonalszakasz és Cegléd villamos alállomás átépítése, valamint az ETCS-telepítés kivitelezése a Budapest–Lőkösháza (országhatár) közötti vonalon – II. ütem” elnevezésű projekt esetében a beruházás teljes összege 61 387 746 EUR, amelyhez a Kohéziós Alap az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programon keresztül a 2014–2020-as programozási időszakban 39 226 999 euróval járult hozzá.