Először is mondana nekünk néhány szót az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” című jelentéssorozatról?

Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” az „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” kezdeményezés első terméke. A kétéves ciklusú kezdeményezést 2016-ban indította az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával együttműködésben. A finanszírozást nyújtó „az EU az egészségért” program fő célja, hogy színvonalas egészségügyi információkat, elemzéseket és bevált gyakorlatokat biztosítson a politikai döntéshozók és más, az egészségügyben érdekelt felek számára. Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” részletes összehasonlító elemzést ad az európai egészségügyi rendszerek teljesítményéről azzal a céllal, hogy azonosítsa az erősségeiket és a fejlődési lehetőségeket egyaránt. A mostani kiadványt jövőre országspecifikus egészségügyi elemzések követik. 

Melyek a 2022. évi Egészségügyi pillanatkép fő témái?

A 2022. évi kiadás két tematikus fejezete a Covid19-világjárványnak a fiatalok egészségére és a Covid-járvánnyal nem összefüggő ellátásra gyakorolt hatásával foglalkozik. A világjárvány mindenki életére kihatott. Különös aggodalom övezte az európai fiatalok fizikai és mentális egészségét. A jelentés rávilágít arra, hogy ezek az aggályok megalapozottak voltak, és hogy többet kell tenni a fiatalok mentális egészségének előmozdítása és védelme érdekében.

A jelentés másik hangsúlyos tematikus eleme az egészségügyi szolgáltatásoknak a világjárvány által okozott zavara a nem Covid-betegek, például a rákbetegek esetében. A jelentésből kiderül, hogy a Covid19-járvánnyal nem összefüggő ápolási-gondozási szolgáltatásokat a világjárvány csúcsidőszakaiban átmenetileg felfüggesztették vagy azokra a járvány súlyosan kihatott, ami a rutinszerű ellátást igénylő betegek ellátásában jelentős késedelmekhez vezetett. A jelentés tanúsága szerint egyéb tényezők mellett a rákszűrésben bekövetkezett zavarokra vezethető elsősorban vissza, hogy 2020-ban a legtöbb országban a rákkezelések száma csökkent. Bár biztató, hogy 2021-ben a diagnózis és a kezelés terén mennyiségi növekedés következett be, aggasztónak tartjuk, hogy a 2020-ban nem azonosított rákbetegek csak a betegség későbbi szakaszában fordulnak orvoshoz, ami valószínűsíthetően összetettebb, drágább kezelést és a túlélési esélyek romlását eredményezi. 

Meg tudná osztani a jelentés megállapításait egy konkrét területtel kapcsolatban?

Nehéz kiválasztani egy konkrét témát, mivel mindegyik fontos, ezért arra biztatok mindenkit, hogy olvassa el a teljes jelentést. Az egyik figyelemreméltó megállapítás, hogy 2020-ban a várható élettartam Európa-szerte közel egy évvel csökkent (uniós átlagban). Ugyanakkor jellemzően azok az országok – pl. Olaszország, Spanyolország és Belgium –, amelyeket 2020-ban súlyosan érintett a járvány, 2021-ben erőteljes fellendülést mutattak, míg más országokban, pl. Romániában és Lengyelországban, továbbra is jelentős csökkenés volt tapasztalható. Ez az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet Európában. 

Mit tudna mondani a mentális egészséggel kapcsolatos kihívásokról?

Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022” hangsúlyozza, milyen mélyreható hatást gyakorolt a járvány Európa-szerte a mentális egészségre. Bár továbbra sincs elég összehasonlítható adat, több uniós ország becslései azt mutatják, hogy a világjárvány alatt a depressziós tünetek előfordulási gyakorisága megduplázódott a világjárvány előtti szinthez képest. A jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy a világjárvány hatására a mentális egészségügyi ellátás iránti kielégítetlen szükségletek megemelkedtek. A távkonzultációk felé való elmozdulás ugyanakkor segített fenntartani az ellátás folytonosságát ezen a területen, és valódi lehetőséget kínál arra, hogy növekedjen az ellátáshoz való hozzáférés.

És mik a jó hírek? Volt a válságnak pozitív hozadéka?

A jelentés ezeket az adatokat javítási szándékkal mutatja be. A világjárvány rámutatott azokra a gyenge pontokra, amelyeket most ki tudunk küszöbölni – ennek eredményeként egészségügyi rendszereink reziliensebbé fognak válni. De erősségeket is felfedeztünk. A digitális egészségügy például óriási lendületet kapott, mivel az emberek online konzultációkat vettek igénybe, és az olyan innovációk, mint a digitális Covid-igazolvány, nemcsak az emberek biztonságának megőrzését segítették elő, hanem az uniós gazdaságot is védték, lehetővé téve, hogy a vállalkozások újra működhessenek, az emberek pedig ismét utazhassanak.

Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” jelentés most először tartalmaz – korlátozott mennyiségben – adatokat a nemrég uniós tagjelölt státuszt kapott két európai országról, Ukrajnáról és Moldováról is.

További információk:

• Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022 – teljes jelentés
• Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022 – összefoglaló, tájékoztató
• További információk az „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” projektről