Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás elkerülhető problémájának kezelése

Dátum: 08/11/2021
Melyek az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platform céljai?
Az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platformot 2016-ban hozták létre azzal a céllal, hogy összefogja az uniós intézményeket, a nemzetközi szervezeteket, az uniós országok szakértőit, valamint az élelmiszer-termelésben és -fogyasztásban érintett érdekelt feleket, köztük a fogyasztói és egyéb nem kormányzati szervezeteket. A platform közösen feltérképezi az élelmiszer-pazarlás megelőzésének hatékonyabb módjait, megosztja a bevált gyakorlatokat, és értékeli az elért eredményeket.
A platform kulcsszerepet játszik azoknak a fellépéseknek az ösztönzésében, amelyek célja az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése az EU egész területén, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia keretében. E fontos tevékenység részeként a Bizottság új nyilvános pályázati felhívást tett közzé magánszektorbeli szervezetek számára, és felkérte a közigazgatási intézményeket, hogy csatlakozzanak a platformhoz annak következő ötéves (2022–2026 közötti) időszakára.
A plenáris ülések mellett a platform alcsoportokban is dolgozik az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatos konkrét szempontok és/vagy kérdések vizsgálatán. Ezek az alcsoportok az alábbi négy fő kérdéskörrel foglalkoznak: az élelmiszer-adományozás, az élelmiszer-pazarlás mérése, az intézkedések, a végrehajtás és a dátumjelölés, valamint – 2022-től – kifejezetten foglalkozni fog a háztartásokból és máshonnan származó élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzésével.
2021-ben még mindig problémát jelent-e Európában az élelmiszer-pazarlás?
Sajnos igen. Az EU-ban évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek becsült költsége 143 milliárd EUR.
Míg az EU-ban előállított élelmiszerek mintegy 20%-a kárba vész vagy elpazarolják, mintegy 33 millió ember minden második napon nem engedheti meg magának a minőségi étkezést (a hús-, csirke- vagy halételt, vagy azzal egyenértékű vegetáriánus ételt). Az élelmiszer-pazarlás elfogadhatatlan egy olyan világban, ahol túl sok ember éhezik, emellett óriási környezeti hatással is jár, szükségtelen terhet ró a korlátozott természeti erőforrásokra, és a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás akár 10%-áért is felelős lehet.
Bár ezek a kijózanító számok rávilágítanak a probléma kiterjedtségére, ha mindannyian teszünk érte, megfordíthatjuk ezt a tendenciát. Szervezetként és egyénként is módunkban áll, hogy gyökeresen új irányt adjunk a dolgoknak.
Együttműködve megmenthetjük az emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket, csökkenthetjük az élelmiszerek előállításához szükséges erőforrások mennyiségét, megtakarításokat érhetünk el az elsődleges termelők, a vállalatok és a fogyasztók számára, és valódi és pozitív hatást gyakorolhatunk az éghajlatváltozásra. Ez túlzott vállalásnak tűnhet, de megvalósítható, ha minannyian kivesszük belőle a részünket.
Hogyan kezeli „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást?
Az EU elkötelezett aziránt, hogy elérje a 12.3. számú globális fenntartható fejlődési célt, amely szerint kiskereskedelmi és fogyasztói szinten 2030-ig a felére kell csökkenteni az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás mennyiségét, és csökkenteni kell az élelmiszer-termelési és -ellátási láncok veszteségét.
E cél elérése érdekében „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia előtérbe helyezi az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentését az élelmiszerrendszer egészében.
A Bizottság 2023 végéig jogilag kötelező erejű célértékeket fog javasolni az élelmiszer-pazarlás EU-szerte történő csökkentésére, hogy növelje a szükséges változás mértékét és felgyorsítsa annak ütemét. A Bizottság a jövő év végéig javaslatot tesz a dátumjelölésre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára. Tenni kell ugyanis azellen, hogy a fogyasztók a „fogyaszthatósági idő” és a „minőségmegőrzési idő” fogalmával kapcsolatos félreértések miatt teljesen biztonságos élelmiszereket dobjanak ki.
A Bizottság emellett még jobban beépíti az élelmiszer-veszteség és -pazarlás megelőzését más uniós szakpolitikákba, és megvizsgálja, hogy miként lehet megelőzni az élelmiszer-veszteséget a termelési szakaszban. Továbbá minden szereplőt mozgósít, és arra ösztönzi őket, hogy aktívan hajtsák végre az élelmiszer-pazarlással és az élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platform intézkedésekre vonatkozó ajánlásait. Emellett az EU Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramja keretében kiírt pályázati felhívások új kutatási és innovációs lehetőségeket kínálnak az élelmiszer-veszteség és -pazarlás elleni fellépés terén.
Mit tesz még a Bizottság annak érdekében, hogy mindannyiunkat cselekvésre ösztönözzön?
A Bizottság elindít egy új projektet – az Élelmiszer-pazarlás Elleni Európai Fogyasztói Fórumot —, amelynek keretében a tudományos szakértők és az élemiszerhulladék-képződés megelőzésével foglalkozó szakemberek közösen keresnek megoldásokat, dolgoznak ki eszközöket és iránymutatásokat a fogyasztói élelmiszer-pazarlás megelőzésére.
Becslések szerint az EU-ban az összes élelmiszer-hulladék több mint fele a háztartásokban keletkezik, ezért ez kiemelten fontos terület. Márpedig ezen a téren mindannyian személyes felelősséget viselünk, és tehetünk is változásért.
Végül, de nem utolsósorban a Bizottság által újonnan létrehozott uniós élelmiszerveszteség- és hulladékkeletkezés-megelőzési központ lehetővé teszi a szakértőknek és az érdekelt feleknek, hogy megosszák egymással az élelmiszerveszteség és hulladékkeletkezés megelőzésével kapcsolatos ismereteket és tapasztalatokat. Nem engedhetjük meg magunknak a know-how és az információk elvesztegetését – az ötleteket, a tapasztalatokat és a megoldásokat közkinccsé kell tenni és hasznosítani kell az élelmiszer-veszteség és -pazarlás elleni küzdelemben.
Az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platformmal kapcsolatos további információkért látogasson el az alábbi weboldalra: Az élelmiszer-pazarlással és az élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platform.