Science Flash for You – Magyarország

Az irreguláris migráció miatt az ország elhagyására utasított személyek száma a 2021-es 4500-ról a következő évben 2500-ra esett vissza.

A migránsok nemzetközi napján az Európai Bizottság migrációval és demográfiával foglalkozó tudásközpontja közzétette a 2023. évi Migrációs Atlaszt. Az atlasz a világ migrációs tendenciáiról rendelkezésre álló legfrissebb adatokat tartalmazza, amelyeket felhasználóbarát interaktív grafikonok és vizualizációk segítségével jelenít meg. Az új kiadás külön tematikus szakaszt tartalmaz, amely az európaiak és az Ukrajnából lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek közötti szolidaritás tendenciáit mutatja be. Az európai uniós polgárok továbbra is nagymértékben támogatják az Ukrajnából menekülő embereket.

A Migrációs Atlasz a JRC által közzétett interaktív online eszköz, amely a 27 uniós tagállamban és 171 nem uniós országban és területen a migrációról rendelkezésre álló legfrissebb adatokat tartalmazza. Minden évben új kiadás jelenik meg. Összesített adatbázisban foglalja össze a hivatalos, nemzetközi forrásokból – többek között az Eurostattól – származó harmonizált és validált adatokat.

Lehetőséget teremt a különböző hátterű emberek találkozására, és képessé teszi a fiatalokat arra, hogy aktivistákká és jövőbeli közösségi vezetőkké válhassanak. A NELA segíti a regionális nem kormányzati szervezetek központjait abban is, hogy olyan csoportosulást hozzanak létre, amely a társadalmi változások bázisává válhat. A fő célcsoportot a vidéki Magyarországon élő, 18 és 25 év közötti fiatalok jelentik, akik érdeklődnek a diszkrimináció elleni küzdelem és az egyenlőség témaköre iránt, és szeretnének tanulni és cselekedni e téren. Különös figyelmet kapnak a roma fiatalok és egyetemi hallgatók.

A NELA projekt az Európai Bizottság új, a JRC által kidolgozott és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által kezelt vidékfejlesztési eszköztár egyik gyakorlati példája. Az eszköztár az Európai Unió vidéki területei számára biztosított uniós finanszírozási és támogatási lehetőségekhez kapcsolódó, átfogó útmutató. Célja, hogy segítse a helyi önkormányzatokat, intézményeket és érdekelt feleket, vállalkozásokat és magánszemélyeket a létező uniós alapok, programok és egyéb finanszírozási és támogatási kezdeményezések azonosításában és felhasználásában, valamint a vidéki területek fejlődésének előmozdításában. Emellett gyakorlati példák, esettanulmányok és inspiráló történetek széles körét mutatja be arról, hogy az uniós alapok és támogatási mechanizmusok hogyan valósultak meg sikeresen az Európai Unió vidéki területein.

Ebben az évben e régióban a férőhelykihasználtság aránya 30,2%, a külföldi turisták aránya pedig 23,5% volt.

Az uniós turizmusra vonatkozó friss statisztikák szerint 2022-ben a turisztikai kereslet már elérte a 2019-es szint közel 96%-át. Ez azt mutatja, hogy az EU-ban átlagosan csaknem teljes mértékben visszaálltak a régebbi állapotok, és az olyan országok, mint Belgium, Magyarország, Franciaország, Írország és Hollandia esetében még a világjárvány előtti szintet is meghaladták az eredmények. A kelet-európai turisztikai célpontok esetében a turizmus újbóli fellendülése azonban lassúbb volt, ami valószínűleg az ukrajnai háborúnak is köszönhető.

Az uniós turisztikai jelzőrendszer olyan interaktív eszköz, amely szemlélteti az idegenforgalmi szakpolitikák szempontjából releváns statisztikákat és mutatókat. A 2022 októberében elindított uniós turisztikai jelzőrendszer szolgáltatást az uniós tagállamok kérésére a Közös Kutatóközpont és az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósága dolgozta ki az Eurostattal együttműködésben.

Összességében a magyarországi kibocsátás az 1990 és 2022 közötti időszakban 32%-kal csökkent. A közlekedés az egyetlen olyan ágazat, ahol ugyanebben az időszakban nőtt a kibocsátás (+57%).

A 21. század eleje óta 2019-ig az üvegházhatású gázok kibocsátása növekvő tendenciát mutatott, ami elsősorban a Kínából és más feltörekvő gazdaságokból származó kibocsátás növekedésének tudható be. A Covid19-világjárvány miatt a globális kibocsátás 2020-ban 3,7%-kal csökkent a 2019-es szintekhez képest, megszakítva ezzel a több mint tíz éve folyamatosan növekvő tendenciát. Mindazonáltal az üvegházhatású gázok globális kibocsátása közvetlenül a világjárvány csúcspontja után újra növekedésnek indult.

A 27 uniós ország kibocsátása a Covid19 előtti szintek alatt maradt, folytatva az évtizedek óta tartó csökkenő tendenciát. Az EU-27-ek ÜHG-kibocsátása 27,0%-kal alacsonyabb volt, mint 1990-ben, és a globális kibocsátások 6,7%-át tette ki, ami szintén erőteljes csökkenést mutat az 1990-es 14,8%-hoz képest.

A JRC jelentését a Nemzetközi Energia Ügynökséggel (IEA) együttműködésben állították össze. A jelentés az Európai Bizottság globális légköri kutatás kibocsátási adatbázisán (EDGAR) alapul.

A tavaszi tüzek többsége (43%) északi területeken (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Pest megyékben) történt, ami azt jelzi, hogy ezek az erdős területek kiemelten tűzveszélyes zónák.

Immár ez volt a harmadik év, hogy a példátlan erdőtüzek jelentős környezeti és gazdasági károkat és gyakran halálesetekkel járó tragédiákat okoznak az EU-ban. Bár a tűzesetek többségét (96%) emberi tevékenység okozza, azokat súlyosbítják az éghajlatváltozás által gerjesztett, megnövekedett tűzveszély körülményei is.

2022-ben közel 900 ezer hektár égett le, amelyből körülbelül 365 ezer hektár Natura 2000 területhez tartozott. Ezzel 2022 volt a második legrosszabb év azóta, hogy 2000-ben megkezdődött az EFFIS-en keresztül történő nyomon követés.

Az EFFIS a Bizottság, valamint az EU-n belüli és a szomszédos országok közötti kísérleti projektként indult azzal a céllal, hogy összehangolt információkat szolgáltasson az erdőtüzekről és felmérje azok hatásait. Jelenleg ez a hálózat 43 országot tömörít, és a tűzmegelőzés, tűzoltás, helyreállítás és egyéb tűzvédelmi tevékenységek terén a bevált gyakorlatok cseréjének platformjává vált.

Ez a módszertan az ivóvíz-irányelvet támogatja, és segíti az uniós országokat a csapvízben található mikroműanyagok mérésében.

2024-től Dóra egy „PANGOLIN” nevű feltáró kutatási projektet is vezet, amelyet a tobzoskáról, arról az állatról neveztek el, amely a pikkelyeit páncélként használva gömbölyödik össze. Hasonlóan, ahogy a tobzoskát védik a pikkelyei, a nanogyógyászati termékeket is a részecskéket védő bevonat védi. Ha a védőréteg hibás, az emberi szervezet felismerheti a részecskéket, és nem kívánt immunválaszt válthat ki. E feltáró kutatási projekt célja olyan módszer kidolgozása, amellyel ellenőrizni lehet a nanogyógyászati termékek, például az oltóanyagok és a daganatellenes gyógyszerek biztonságosságát.

Dóra számára rendkívül gyümölcsöző az orvosi alkalmazásokkal rendelkező kutatási területen végzett munka. Kedvező hatást érhet el a globális egészségügyben ezen a gyorsan fejlődő területen. Az Európai Bizottság élen jár a nemek közötti egyenlőség előmozdításában. A Közös Kutatóközpontnál a tudományos állasokat betöltő személyek közel 40%-a nő. A női tudósok száma az elmúlt négy évben folyamatosan nőtt.