Statistics Explained

Archive:Minimálbér-statisztika

Revision as of 18:58, 14 August 2017 by EXT-G-Albertone (talk | contribs)


2017. februárban adatok. A legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatok és adatbázis. A cikk frissítésének tervezett ideje: 2017. november.
1. ábra: Minimálbérek, 2008. és 2017. január
Forrás: Eurostat (earn_mw_cur)
2. ábra: Minimálbérek, 2017. január
(PPS/hó)
Forrás: Eurostat (earn_mw_cur)
3. ábra: A havi bruttó mediánjövedelem arányában kifejezett minimálbérek, 2014
(%)
Forrás: Eurostat (earn_ses_monthly) és (earn_mw_cur)
4. ábra: A havi minimálbér 105%-ánál kevesebbet kereső munkavállalók aránya, 2010. és 2014. október
(%)
Forrás: Eurostat, a 2014. évi jövedelemszerkezeti felmérés és a minimálbérekről szóló felmérés; e publikációhoz készült különleges számításokkal; az adatok az Eurostat online adatbázisában nem érhetőek el

Ez a cikk bemutatja, hogy a minimálbér szintjei terén milyen jelentős eltérések figyelhetők meg az Európai Unió (EU) tagállamaiban, és összeveti az így felvázolt összképet a tagjelölt országokban és az Egyesült Államokban fennálló helyzettel.

Az Eurostat által közzétett minimálbér-statisztika a nemzeti minimálbéreket veszi alapul. A nemzeti minimálbér általában minden munkavállalóra, vagy legalábbis az adott ország munkavállalóinak jelentős többségére vonatkozik, és azt – gyakran a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően – jogszabály állapítja meg, vagy közvetlen módon nemzeti ágazatközi megállapodás írja elő.

A minimálbért rendszerint a havi bruttó jövedelem (azaz a munkavállaló által fizetendő jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok levonása előtti munkabér) formájában határozzák meg; a levonandó tételek országonként eltérőek lehetnek.

Az Eurostat évente két alkalommal (minden évben a január 1-jei és a július 1-jei állapot szerint) teszi közzé a nemzeti minimálbéreket. Ezért az e két időpont között bekövetkező minimálbér-változásokat csak a következő félévre vonatkozó adatközlés tartalmazza.

Főbb statisztikai eredmények

A nemzeti minimálbérek közötti eltérések

2017 januárjában az uniós tagállamok által alkalmazott havi minimálbérek összege 235 EUR-tól 1999 EUR-ig terjedt.

2017 januárjában az Európai Unió 28 tagállama közül 22 (a kivételek Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország), valamint az európai uniós tagjelölt országok mindegyike (Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Szerbia és Törökország) alkalmazott nemzeti minimálbért. A 2017. január 1-jei állapot szerint a havi minimálbérek igen széles skálán mozogtak a tagállamokban, a bulgáriai 235 EUR-tól a luxemburgi 1999 EUR-ig (lásd az 1. ábrát).

Az (euróban kifejezett) minimálbérek a 2008-as értékekhez képest 2017-re minden, nemzeti minimálbért alkalmazó uniós tagállamban növekedtek, kivéve Görögországot, ahol 14%-os csökkenés volt tapasztalható. 2008 és 2017 között Bulgáriában és Romániában nagyjából kétszeresére (előbbi esetben 109%-kal, utóbbiban 99%-kal) emelkedett a minimálbér. Ezenfelül jelentős növekedésre került sor Szlovákiában (80%) és a három balti tagállamban, azaz Észtországban (69%), Lettországban (65%) és Litvániában (64%) is.

2008-ban az európai uniós tagjelölt országok közül egyedül Törökország alkalmazott nemzeti minimálbért, ez pedig 2017-re a 2008 januárjában alkalmazott 354 EUR-hoz képest 35%-kal növekedett.

A jelen adatgyűjtés által lefedett uniós tagállamok euróban kifejezett bruttó havi nemzeti minimálbérük alapján három különböző csoportba sorolhatók; a harmadik országok az 1. ábrán külön csoportként kerülnek bemutatásra.

  • Az 1. csoportba azok az országok tartoznak, amelyek esetében a nemzeti minimálbér 2017 januárjában havi 500 EUR-nál alacsonyabb volt. Ebbe a csoportba tartoznak a következő uniós tagállamok: Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Lengyelország és Észtország; ezek nemzeti minimálbérei 235 EUR (Bulgária) és 470 EUR (Észtország) között mozogtak.
  • A 2. csoportba azok az országok tartoznak, amelyek esetében a nemzeti minimálbér 2017 januárjában havi 500 EUR-nál magasabb, de 1000 EUR-nál alacsonyabb volt. Ebbe a csoportba tartoznak a következő uniós tagállamok: Portugália, Görögország, Málta, Szlovénia és Spanyolország; ezek nemzeti minimálbérei 650 EUR (Portugália) és 826 EUR (Spanyolország) között mozogtak.
  • A 3. csoportba azok az országok tartoznak, amelyek esetében a nemzeti minimálbér 2017 januárjában havi 1000 EUR-nál magasabb volt. Ebbe a csoportba tartoznak a következő uniós tagállamok: az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írország és Luxemburg; ezek nemzeti minimálbére 1397 PPS (Egyesült Királyság) és 1999 PPS (Luxemburg) között alakult.
  • A minimálbérek az európai uniós tagjelölt országok mindegyike esetében az 1. csoportba tartozó tagállamokéval hasonló értékeket mutattak, és 155 EUR (Albánia) és 479 EUR (Törökország) között mozogtak. Az 1192 EUR-os havi nemzeti minimálbért alkalmazó Egyesült Államok a 3. csoportban bemutatott intervallumba esik.

Az euróban kifejezett minimálbért és a rangsort az euróövezeten kívüli, nemzeti minimálbért alkalmazó uniós tagállamok (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és az Egyesült Királyság), az európai uniós tagjelölt országok és az Egyesült Államok esetében a nemzeti valuták euróra való átváltásához alkalmazott átváltási árfolyamok is befolyásolták.

A minimálbérek vásárlóerő-egységben kifejezett értéke

A minimálbérek országonkénti szintjei közötti eltérés jóval alacsonyabb, ha figyelembe vesszük az árszintek közötti különbségeket is.

A 2. ábra az árszintkülönbségek figyelembevételével, a háztartások végső fogyasztási kiadásaira vonatkozó vásárlóerő-paritás (PPP) alkalmazásával hasonlítja össze a bruttó minimálbéreket. Ahogyan az várható, az árszintek közötti különbségek szerint végrehajtott kiigazítás csökkenti az országok közötti eltéréseket. A jelen adatgyűjtés által lefedett uniós tagállamok PPS-ben kifejezett bruttó havi nemzeti minimálbérük alapján három különböző csoportba sorolhatók; a harmadik országok ez esetben is külön csoportként szerepelnek a 2. ábrán.

  • Az 1. csoportba azok az országok tartoznak, amelyek esetében a nemzeti minimálbér 2017 januárjában 560 PPS-nél alacsonyabb volt. Ebbe a csoportba tartoznak a következő uniós tagállamok: Bulgária, Románia és Lettország; ezek nemzeti minimálbére 501 PPS (Bulgária) és 553 PPS (Lettország) között alakult.
  • A 2. csoportba azok az országok tartoznak, amelyek esetében a nemzeti minimálbér 2017 januárjában 560 PPS-nél magasabb, de 1050 PPS-nél alacsonyabb volt. Ebbe a csoportba 12 uniós tagállam tartozik, ezek: Litvánia, a Cseh Köztársaság, Észtország, Szlovákia, Horvátország, Magyarország, Portugália, Görögország, Lengyelország, Spanyolország, Málta és Szlovénia; ezek nemzeti minimálbére 625 PPS (Litvánia) és 1012 PPS (Szlovénia) között alakult.
  • A 3. csoportba azok az országok tartoznak, amelyek esetében a nemzeti minimálbér 2017 januárjában 1050 PPS-nél magasabb volt. Ebbe a csoportba tartoznak a következő uniós tagállamok: az Egyesült Királyság, Írország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Németország és Luxemburg; ezek nemzeti minimálbére 1236 PPS (Egyesült Királyság) és 1659 PPS (Luxemburg) között alakult.
  • Törökország kivételével a PPS-ben kifejezett minimálbérek a többi négy európai uniós tagjelölt ország mindegyike esetében az 1. csoportba tartozó tagállamokéval hasonló értékeket mutattak, és 337 PPS (Albánia) és 537 PPS (Montenegró) között mozogtak. A 962 PPS-es nemzeti minimálbért alkalmazó Törökország és az 1033 PPS-es Egyesült Államok PPS-ben kifejezett minimálbérei a 2. csoportba tartozó tagállamokéval hasonló értékeket mutattak.

Az 1. csoportba tartozó, euróban kifejezve viszonylag alacsonyabb minimálbérrel rendelkező uniós tagállamokban jellemzően az árszint is alacsonyabb, ami relatíve növeli a minimálbér vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett értékét. Ugyanakkor a 3. csoportba tartozó, euróban kifejezve magasabb minimálbérrel rendelkező tagállamokban az árszint is jellemzően magasabb, ezért esetükben a minimálbér PPS-ben kifejezve rendszerint viszonylag alacsonyabb. Ez az árszintek szerinti kiigazítás részben elsimítja az euróban kifejezett minimálbérszint alapján elkülönülő három tagállamcsoport között feltűnő szakadékokat.

Az uniós tagállamok minimálbérei közötti, euróban kifejezett különbségek 1:8,5-ről (ez azt jelenti, hogy az euróban kifejezett legmagasabb minimálbér 8,5-ször volt magasabb a legalacsonyabbnál) PPS-ben kifejezve 1:3,3-ra csökkentek (azaz a PPS-ben kifejezett legmagasabb minimálbér 3,3-szor volt magasabb a legalacsonyabbnál). Az uniós tagállamok által alkalmazott minimálbérek havi mértéke 2017 januárjában 501 PPS (Bulgária) és 1659 PPS (Luxemburg) között alakult.

Az országok euróban és PPS-ben kifejezett minimálbér szerinti rangsorolását vizsgálva azt láthatjuk, hogy az árszintbéli különbségek alapján való kiigazítást követően egyes országok magasabb, mások alacsonyabb pozíciót foglalnak el a rangsorban: a jelen elemzés céljaira az 1. és 2. ábrán feltüntetett uniós tagállamokat és harmadik országokat kombináltuk egy közös rangsorban. Észtország és Írország négy, Spanyolország három, Görögország és Portugália kettő, Bulgária, Hollandia, Szlovákia, Montenegró és Szerbia pedig egy pozícióval hátrébb került a PPS szerinti rangsorban. Ehhez képest az alábbi országok az árszintbéli különbségek hatásainak számításba vételét követően feljebb léptek a rangsorban: Törökország négy hellyel, Németország, Magyarország és Lengyelország három hellyel, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság két hellyel, Belgium, Franciaország, Horvátország, Románia és Szlovénia egy hellyel magasabb pozícióba került. A fennmaradó országok ugyanazt a pozíciót foglalják el a rangsorban függetlenül attól, hogy a minimálbérük euróban vagy PPS-ben került kifejezésre.

A minimálbér havi bruttó mediánjövedelemhez viszonyított szintje

A 3. ábra a nemzeti bruttó minimálbérnek a bruttó havi mediánjövedelemhez viszonyított arányával kapcsolatosan nyújt tájékoztatást.

Az euróban kifejezett nemzeti minimálbéreket a 2014. január 1-jei állapot szerint, euróban kifejezve vettük figyelembe, és meghatároztuk azoknak a 2014. évi jövedelemszerkezeti felmérés (SES) szerinti bruttó havi mediánjövedelmen belüli részarányát. 2014 januárjában az uniós tagállamokban alkalmazott bruttó minimálbér a 2014. évi bruttó havi jövedelem mediánjának 39,4%-a és 63,7%-a között mozgott.

A minimálbérből élők aránya

A minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók aránya az egyes országok között jelentős mértékben eltérhet. Ezek az arányok a legutóbbi két négyéves jövedelemszerkezeti felmérés (SES) mikroadatai, valamint az akkor (2010 és 2014 októberében) alkalmazott minimálbérszintek összekapcsolása révén megbecsülhetők (lásd: 4. ábra). Az összehasonlíthatóság érdekében az Eurostat az elemzés hatókörét a 21. életévét betöltött, legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásnál teljes munkaidőben dolgozó munkavállalókra szűkítette le, és kizárta a NACE Rev. 2. O. nemzetgazdasági ágához tartozó szegmenseket (közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás). Ezen túlmenően a SES alapján kiszámított havi jövedelmek nem tartalmazzák a túlóradíjakat és a műszakpótlékokat sem.

2014 októberében a nemzeti minimálbér 105%-ánál alacsonyabb fizetéssel rendelkező munkavállalók aránya a kötelező minimálbért alkalmazó uniós tagállamok közül hét esetében 7,0% fölött volt, ezek: Szlovénia (19,1%), Románia (14,3%), Lengyelország (11,5%), Franciaország és Litvánia (mindkét esetben 9,5%), Bulgária (8,8%) és Lettország (7,9%). A nemzeti minimálbér 105%-ánál kevesebbet kereső munkavállalók aránya Spanyolországban volt a legalacsonyabb (0,2%), a fennmaradó 10 uniós tagállamban pedig ez az érték 2,3% (Cseh Köztársaság) és 6,1% (Luxemburg) között alakult.

A minimálbért keresők arányának alakulása

2010 és 2014 között a nemzeti minimálbér 105%-ánál kevesebbet kereső munkavállalók aránya több mint 2 százalékponttal nőtt Romániában (9,9 százalékponttal) és Bulgáriában (5,4 százalékponttal), és több mint 2 százalékponttal csökkent Írországban (5,2 százalékponttal), Litvániában (4,2 százalékponttal), Luxemburgban (4,1 százalékponttal), Lettországban (3,9 százalékponttal) és Szlovákiában (2,2 százalékponttal).

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

Nemzeti havi minimálbérek

Az Eurostat által közzétett minimálbér-statisztika a nemzeti havi minimálbéreket veszi alapul. Az Eurostat minden évben a január 1-jei és július 1-jei állapot szerint teszi közzé a minimálbérekre vonatkozó adatokat. A nemzeti minimálbér alapösszege rögzített óra-, heti- vagy havi bér, amelyet – gyakran a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően – jogszabály (a kormány) állapít meg, vagy közvetlen módon nemzeti ágazatközi megállapodás ír elő. A nemzeti minimálbér általában minden munkavállalóra, vagy legalábbis az adott ország munkavállalóinak jelentős többségére vonatkozik. Az adatokat bruttó összegként teszik közzé. A nemzeti minimálbérekre vonatkozó teljes országspecifikus adatkészleteket – a metadata (angolul) részeként – külön melléklet tartalmazza.

Azon országok (nevezetesen Montenegró és Szerbia) esetében, amelyek a nemzeti minimálbért nem bruttó összegként határozzák meg, a nettó értéket a vonatkozó adókkal felbruttósítottuk.

Azon országok esetében, amelyek a nemzeti minimálbért nem havi összegben (hanem például órabérben vagy heti bérben) határozzák meg, a minimálbérösszegeket az érintett országok által megadott átváltási tényezők felhasználásával havi bérekre számítják át:

Németország: (órabér × 39,1 óra × 52 hét) / 12 hónap (a 39,1 órás érték a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók heti alapóráinak átlaga a NACE Rev. 2. B–S esetében: ez az érték a negyedévenkénti jövedelemfelmérés alapján került meghatározásra);

Írország: (órabér × 39 óra × 52 hét) / 12 hónap;

Franciaország: az 1999. január és 2005. július közötti adatok esetében: (órabér × 39 óra × 52 hét) / 12 hónap; a 2005. január utáni adatok esetében: (órabér × 35 óra × 52 hét) / 12 hónap;

Málta: (heti bér × 52 hét) / 12 hónap;

Egyesült Királyság: (órabér × valamennyi ágazatban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók heti fizetett alapóráinak átlaga × 52,18 hét) / 12 hónap;

Egyesült Államok: (órabér × 40 óra × 52 hét) / 12 hónap.

Szerbiában a nemzeti minimálbér nettó órabérként van meghatározva. A következő átváltás alkalmazandó: (nettó órabér × 40 óra × 52,2 hét) / 12 hónap. Az összeget ezután az alkalmazandó adókkal fel kell bruttósítani.

Amennyiben a minimálbér évi 12-nél több hónapra jár (például Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában, ahol évente 14 havi minimálbért fizetnek ki), az adatokat e juttatások figyelembevételével kiigazítottuk.

Az Eurostat a nemzeti minimálbérre vonatkozó adatokat nemzeti valutában kifejezve kapja meg. Az euróövezeten kívüli országok esetében a nemzeti valutában megadott minimálbéreket az előző hónap végén rögzített havi átváltási árfolyam alkalmazásával váltják át euróra (a 2017. január 1-jei minimálbérek átváltásához például a 2016. december végi árfolyamot használtuk).

Az országok közötti árszintkülönbségek hatásainak kiküszöbölése érdekében az Eurostat különleges átszámítási arányt használ: ez az úgynevezett vásárlóerő-paritás (PPP). Az euróban vagy nemzeti valutában megadott havi minimálbéreket az egyes országokban a háztartások végső fogyasztási kiadásaira vonatkozó vásárlóerő-paritás segítségével egy mesterséges közös egységre, az úgynevezett vásárlóerő-egységre (PPS) számítják át. Ha a következő referencia-időszakra vonatkozó vásárlóerő-paritások még nem ismertek, akkor az előző évi paritásokat használják, majd frissítik a sorozatot, amint az aktuális vásárlóerő-paritások rendelkezésre állnak.

A minimálbér-statisztikák hatókörén kívüli országok

2017. január 1-jén Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország, valamint az EFTA-országok közül Izland, Norvégia és Svájc nem alkalmazott nemzeti minimálbért. Cipruson a kormány csak bizonyos szakmák tekintetében állapít meg minimálbért. Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon, Norvégiában és Svájcban egy sor konkrét ágazat tekintetében kollektív megállapodások rögzítik a minimálbéreket.

Havi bruttó mediánjövedelem

A havi bruttó mediánjövedelemre vonatkozó adatok a 2014. évi jövedelemszerkezeti felmérés (SES) során összegyűjtött legfrissebb adatokon alapulnak (erre a felmérésre négyévente kerül sor). A havi bruttó mediánjövedelemre vonatkozó adatok a 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat (NACE Rev. 2, A. nemzetgazdasági ág), valamint a közigazgatás és védelem és a kötelező társadalombiztosítás (NACE Rev. 2, O. nemzetgazdasági ág) nemzetgazdasági ágakon kívüli gazdasági ágazatokban működő vállalkozások minden munkavállalójára vonatkoznak (ide nem értve a gyakornokokat). A mediánjövedelem az a jövedelem, amely a munkavállalókat két egyenlő csoportra osztja: azokra, akik a mediánnál többet keresnek, és azokra, akik kevesebbet. A bruttó havi jövedelem a referenciahónapban (általában 2014 októbere) a teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások levonása előtti bérét és fizetését jelenti. A bér és fizetés tartalmazza a túlóradíjat, a műszakpótlékot, a juttatásokat, a bónuszokat, a jutalékokat stb. is. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók bruttó havi jövedelmét az átlagba való beszámítás előtt átszámítottuk teljes munkaidős egységekre, így az a teljes munkaidős munkavállalókéval azonos súllyal került beszámításra. Ha a bruttó havi mediánbér kiszámításakor nem vesszük figyelembe a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat, az a minimálbérek és mediánjövedelmek arányát több mint 5 százalékponttal módosítja Hollandia (56% helyett 49%), Németország (53% helyett 47%) és az Egyesült Királyság (49% helyett 44%) esetében.

Az euróövezeten kívüli országok adatainak euróra való átváltásához a 2014. év átlagos átváltási árfolyamát alkalmaztuk. A nemzeti minimálbérrel érintett tevékenységi területek országspecifikus lefedettségét és havi átlagbér szerinti megoszlását a metadata részét képező melléklet tartalmazza (angolul).

Háttér

Az alapító uniós tagállamok némelyike nagyon hosszú idő óta garantál nemzeti minimálbért a munkaerőpiac rosszabbul fizetett szegmensében elhelyezkedő munkavállalóknak. Ezzel szemben néhány tagállam – többek között Németország, Írország és az Egyesült Királyság, valamint a 2004-ben vagy azt követően csatlakozott tagállamok jó része – csak nemrégiben léptetett hatályba a minimálbérre vonatkozó jogszabályokat, sőt az EU-28 hat tagállama még 2017. január 1-jén sem alkalmazott minimálbért.

Az elmúlt években a legtöbb európai országban jellemzően csak viszonylag kis mértékben nőttek a keresetek (azaz visszafogták a béreket), és számos munkavállalói képviseleti csoport szerint csökkent a vásárlóerő és az általános életszínvonal. Egyes politikusok, munkavállalói képviseletek, érdekcsoportok és elemzők felvetették az európai minimálbér, illetve a nemzeti minimálbér kötelező bevezetését az összes uniós tagállamban.

A nemzeti minimálbérek összege nem változik szükségszerűen minden évben, és kiigazításuk nem is mindig pozitív irányú: Görögországban például 2012-ben, a kormány által bevezetett megszorító intézkedéscsomag keretében csökkent a minimálbér szintje. Görögországban ugyanabban az évben felfüggesztették a nemzeti kollektív megállapodást, és a nemzeti minimálbér összegét azóta kormányhatározat útján állapítják meg.

Lásd még

Az Eurostat további információi

Kiadványok

Fő táblázatok

Minimum wages (tps00155)

Adatbázis

Minimum wages (earn_minw)
Monthly minimum wages - bi-annual data (earn_mw_cur)
Monthly minimum wage as a proportion of average monthly earnings (%) — NACE Rev. 2 (from 2008 onwards) (earn_mw_avgr2)
Monthly minimum wage as a proportion of average monthly earnings (%) — NACE Rev. 1.1 (1999-2009) (earn_mw_avgr1)

Tematikus anyagok

Módszertan/metaadatok

Az ábrák forrásadatai (MS Excel)

Külső hivatkozások