Archive:Bűnügyi statisztika

2016. májusban lehívott adatok. A legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatok és adatbázis. A cikk frissítésének tervezett ideje: 2017. augusztus.

1. ábra: A rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma bűncselekményi kategóriák szerint, EU-28, 2008–14
(2008 = 100)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

2. ábra: A rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények számának éves változása bűncselekményi kategóriák szerint, EU-28, 2014
(%)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

3. ábra: A rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények száma, EU-28, 2008–14
(2008 = 100)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

4. ábra: A rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények száma jogállás és nem szerint, EU-28, 2014
(az összes %-a)
Forrás: Eurostat (crim_hom_soff)

5. ábra: A büntető igazságszolgáltatási rendszerben foglalkoztatott személyzet, EU-28, 2008–14
(2008 = 100)
Forrás: Eurostat (crim_just_job)

6. ábra: A büntető igazságszolgáltatási rendszerben foglalkoztatott személyzet nemek szerint, EU-28, 2014
(az összes %-a)
Forrás: Eurostat (crim_just_job)

7. ábra: A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak száma, EU-28, 2008–14
(2008 = 100)
Forrás: Eurostat (crim_pris_age) és (crim_pris_ctz)

Az ebben a cikkben ismertetett statisztikák az Európai Unióban (EU) nyilvántartásba vett bűncselekmények különféle kategóriáinak legfrissebb fejleményeit foglalják össze. A cikk a büntető igazságszolgáltatási rendszer különböző szakaszaiban érintett személyzet létszámának és a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak számának alakulását is megvizsgálja.

Főbb statisztikai eredmények

Az Eurostat bűnügyi és büntető igazságszolgáltatási statisztikákról szóló legfrissebb ábrái azt mutatják, hogy a rendőrség által nyilvántartásba vett szándékos emberölések és testi sértések száma folyamatosan csökkent az EU-28 egész területén (az összesen 30 joghatóság közül a testi sértésekről 29 joghatóságból, a szándékos emberölésekről 28 joghatóságból állnak rendelkezésre adatok ^[1]) 2008 és 2013 között, ugyanakkor a nyilvántartásba vett erőszakos közösülések (29 joghatóságból elérhető) száma növekedett (lásd az 1. ábrát). A rendőrség által nyilvántartásba vett szándékos emberölések száma 2008 és 2014 között összességében 24%-kal csökkent, miközben az erőszakos közösülések száma ugyanebben az időszakban 37%-kal emelkedett. A szexuális támadások (az adatok 26 joghatóságból állnak rendelkezésre) esetében a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma az EU-28-ban 2014-ben 8%-kal magasabb volt, mint 2008-ban, bár 2008 és 2011 között volt egy visszaesés, de ezt 2012 óta több növekedés követte.

A rendőrség által nyilvántartásba vett betörés (az adatok 26 joghatóságból állnak rendelkezésre, Észtország, Olaszország, Lettország és Litvánia kivételével) és kábítószer-kereskedelem (az adatok 29 joghatóságból állnak rendelkezésre, Írország kivételével) bűncselekmények száma 2008 és 2014 között az EU-28 területén viszonylag stabil volt, a legutóbbi években enyhe csökkenéssel. A lopás esetében (az adatok 29 joghatóságból állnak rendelkezésre, Lettország kivételével) a bűncselekmények száma 2008 és 2009 között csökkent, majd 2014-ig viszonylag stabil szinten maradt, ezzel szemben az emberrablás esetében (az adatok 27 joghatóságból állnak rendelkezésre, Dánia, Románia és Svédország kivételével) 2008 és 2009 között nagyarányú növekedés történt (főként a németországi fejlemények miatt), majd stabil időszak következett. A rablás esetében a fejlemények kevésbé nyilvánvalóan alakultak (mind a 30 joghatóságban): 2008 és 2009 között eleinte csökkent az ilyen cselekmények száma, 2011-ig emelkedett, majd 2013-ban és 2014-ben viszonylag határozottan visszaesett.

A nyilvántartásba vett nem szexuális bűncselekmények

A szándékos emberölés, testi sértés, rablás, lopás, betörés és az ellenőrzött kábítószerekhez vagy prekurzorokhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények esetében a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények szintje 2014-ben az EU-28 egész területén alacsonyabb volt, mint 2008-ban (lásd az 1–7. táblázatot itt: részletes táblázatok). Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindegyik bűncselekménytípusnál évről évre rendszeres csökkenést lehetett megfigyelni, mivel ezek száma a megadott időszakban változóan alakult, és némely esetben az összesített csökkenés viszonylag kismértékű volt. Az önálló joghatóságok némelyikében ráadásul az EU egészében megfigyelhetőtől eltérő tendenciák mutatkoztak.

Szándékos emberölés

A szándékos emberölés fogalma definíció szerint az emberélet más ember általi szándékos kioltását jelenti. A szándékos emberölésre vonatkozó adatokban a halált okozó súlyos testi sértésekre és a terrortámadásból eredő halálesetekre vonatkozó adatok is szerepelnek. Az emberölési kísérlet, a gondatlanságból elkövetett emberölés, a jogi beavatkozásból eredő halál, a jogos önvédelemből elkövetett emberölés és a fegyveres konfliktusból eredő halál ki van zárva. A szándékos emberölést az EU összes joghatóságában viszonylag következetesen veszik nyilvántartásba, és a definíciók között kisebb az országonkénti különbség, mint más bűncselekménytípusoknál.

A rendőrség által nyilvántartásba vett szándékos emberölések száma 2008–14 között következetesen csökkent (lásd az 1. ábrát). Az EU-28 területén (az adatok 28 joghatóságból állnak rendelkezésre) nyilvántartásba vett szándékos emberölések száma 2014-ben 4 379 volt, ami 23,6%-kal kevesebb, mint a 2008-as bűncselekmények száma (5 729), és 3,9%-kal alacsonyabb a 2013-as adatnál (4 556).

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett szándékos emberölések számát az 1. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok.

Testi sértés

A testi sértés egy másik személlyel szembeni fizikai támadást jelent, amely súlyos testi sérülést okoz; a fogalomból ki van zárva a szemérem elleni vétség/szexuális támadás, a fenyegetés és a pofon/ököllel mért ütés. A halált okozó testi sértés szintén ki van zárva.

A szándékos emberöléshez hasonlóan a testi sértés esetében is csökkent az EU-28 területén (az adatok 29 joghatóságból állnak rendelkezésre) a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények összesített száma a 2008–13 közötti időszakban, bár 2014-ben növekedés történt (lásd az 1. ábrát). A rendőrség a 2008-as évvel összehasonlítva 2014-ben 33,8%-kal kevesebb testi sértést vett nyilvántartásba az EU-28 területén.

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett testi sértések számát a 2. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok.

Rablás

A rablás e cikk alkalmazásában egy személy tulajdonának ellopásaként definiálható, ha az ellenállását erő alkalmazásával vagy arra irányuló fenyegetéssel küzdik le. Lehetőség szerint beletartozik az utcai rablás és az erőszakkal elkövetett lopás is, ezzel szemben a zsebtolvajlás és a zsarolás ki van zárva.

A 2008–14 közötti időszakban a rendőrség által nyilvántartásba vett rablások alakulása kevésbé volt egyértelmű, és az elmúlt években ingadozást mutatott. Az EU-28 területén (az adatok mind a 30 joghatóságból rendelkezésre állnak) nyilvántartásba vett rablások szintje 2009-ben visszaesett, majd 2010-ben és 2011-ben emelkedett, de 2012-től kezdve ismét csökkent. 2014-ben a 2013-ashoz képest 8,8%-os visszaesést mértek (lásd a 2. ábrát).

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett emberrablások számát a 3. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok.

Emberrablás

Az emberrablás egy személy vagy személyek jogellenes, akaratuk ellenére történő (beleértve az erő alkalmazását, a fenyegetést, a csalást vagy kényszerítést) fogva tartását jelenti, azzal a céllal, hogy a szabadságukért tiltott nyereséget vagy bármilyen más gazdasági vagy anyagi hasznot követeljenek, illetve hogy valakit egy cselekmény megtételére vagy mellőzésére kényszerítsenek. A gyermek feletti felügyelet miatt kialakult viták ki vannak zárva ebből a definícióból.

2009 és 2012 között folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott az EU-28 területén (az adatok 27 joghatóságból állnak rendelkezésre) a rendőrség által nyilvántartásba vett emberrablások száma. Ez a tendencia azonban 2013-ban megfordult, amikor 4,8%-os emelkedést mértek, és ezt 2014-ben újabb 5,8%-os növekedés követte (lásd a 2. ábrát).

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett emberrablások számát a 4. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok.

Lopás

A lopás definíció szerint egy személy vagy szervezet tulajdonának erő alkalmazása nélkül, a birtoklás szándékával történő eltulajdonítása. E cikk alkalmazásában a lopás fogalmából ki van zárva a betörés, a rablás és a gépjárműlopás.

A 2009-ben tapasztalt, viszonylag erőteljes visszaesés után (ami főleg a Németországban, Angliában és Walesben észlelt erős visszaesések miatt és a nagyarányú franciaországi növekedés ellenére következett be) a 2009–14 közötti időszakban az EU-28 egész területén viszonylag stabil maradt a rendőrség által nyilvántartásba vett lopások száma. Az egyes joghatóságok eltérő tendenciát mutattak: közel kétharmaduk (19 joghatóság) a lopás bűncselekmények számának csökkenését jelezte 2008 és 2014 között, a többiben (11 joghatóság) viszont növekedést észleltek.

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett lopások számát az 5. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok.

Betörés

A betörés egy épületrészbe, lakásba vagy más helyiségbe való illetéktelen behatolást jelent. Beletartozik az erő alkalmazása, a javak eltulajdonításának szándéka (feltörés és behatolás), házból, lakásból vagy egyéb lakóhelyiségből, üzemből, üzletből vagy hivatalból, katonai létesítményből való lopás, illetve az álkulcs használata. Ki van zárva viszont az autóból, konténerből, automatából, parkolóautomatából és kerítéssel elzárt rétről vagy telephelyről való lopás.

A rendőrség által nyilvántartásba vett betörés bűncselekmények száma az EU-28 területén (az adatok 26 joghatóságból állnak rendelkezésre) szintén viszonylag stabil volt a 2008–14 közötti időszakban, és csak kismértékben ingadozott. A legfrissebb fejleményeket tekintve (lásd a 2. ábrát) a betörések száma 2014-ben 2,4%-kal csökkent az EU-28-ban (az adatok 27 joghatóságból állnak rendelkezésre).

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett betörések számát a 6. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok.

Ellenőrzött kábítószerekhez vagy prekurzorokhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények

Az ellenőrzött kábítószerekhez vagy prekurzorokhoz kapcsolódó jogellenes cselekményekbe e cikk alkalmazásában beletartozik a nem kizárólag személyes használatra szolgáló kábítószer jogellenes birtoklása, termesztése, termelése, biztosítása, szállítása, importálása, exportálása, finanszírozása stb.

A 2009-es növekedés után az ellenőrzött kábítószerekhez vagy prekurzorokhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma az EU-28 területén (mind a 30 joghatóság) 2009–13-as időszakban fokozatosan csökkent. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2014-ben is folytatódott ez a tendencia, mivel a bűncselekmények száma szinte változatlan volt, az előző évhez képest mindössze 0,3%-kal csökkent (lásd a 2. ábrát).

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett, ellenőrzött kábítószerekhez vagy prekurzorokhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények számát a 7. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok.

A nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények

A rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekményekbe az erőszakos közösülések és az egyéb szexuális támadások tartoznak. Az erőszakos közösülés definíció szerint az érvényes beleegyezés nélküli szexuális közösülést jelenti, a szexuális támadás pedig az erőszakos közösülésnek nem minősülő erőszakos szexuális cselekmény. A szexuális támadásba beletartozik a nem kívánt szexuális aktus, a szexuális aktus kísérlete, illetve az erőszakos közösülésnek nem minősülő, kéretlen szexuális figyelemmel járó érintkezés vagy kommunikáció. Ugyancsak beletartozik a szexuális bántalmazás testi kontaktussal vagy anélkül, beleértve a kábítószerrel elősegített szexuális támadást, a házastárs ellen, akarata ellenére elkövetett szexuális támadást, a magatehetetlen személy elleni szexuális támadást, a nem kívánt érintést vagy tapogatást, zaklatást és szexuális jellegű fenyegetéseket.

2008 és 2014 között a rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények összesített száma 16,6%-kal nőtt az EU-28 területén (az adatok 25 joghatóságból állnak rendelkezésre). A rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények számának 2009-ben tapasztalt visszaesése után az EU-28 területén a 2010–12-es időszakban minden évben kismértékben emelkedett a rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények előfordulása (akkor továbbra is elmaradt a 2008-as szinttől), de 2013-ban és 2014-ben gyorsabb lett a növekedés. 2014-ben például (az adatok 28 joghatóságból állnak rendelkezésre, lásd a 2. ábrát) a rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények száma 12,2%-kal emelkedett az EU-28-ban. A rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények számának összesített növekedését az elmúlt években különösen az Egyesült Királyságban nyilvántartásba vett bűncselekmények számának emelkedése befolyásolta.

A rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos közösülés bűncselekmények száma a 2008–14 közötti időszakban az EU-28-ban (az adatok 29 joghatóságból állnak rendelkezésre) viszonylag gyors ütemben növekedett, olyannyira, hogy az időszak végére 36,9%-kal magasabb lett (lásd a 3. ábrát). Ezzel szemben a rendőrség által nyilvántartásba vett szexuális támadások száma az EU-28-ban (az adatok 26 joghatóságból állnak rendelkezésre) 2009-ben gyors ütemben csökkent (nagyrészt a németországi visszaesésnek köszönhetően), ezután pedig 2010-ben és 2011-ben kismértékű csökkenés következett. Ez a tendencia 2012-ben fordult meg, amikor a szexuális támadás bűncselekmények számában enyhe emelkedést tapasztaltak. 2013-ban a szexuális támadások számában hangsúlyosabb növekedés (5,7%) történt az EU-28-ban, amit 2014-ben nagyarányú növekedés követett (9,2%).

A rendőrség által az egyes joghatóságokban nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények, erőszakos közösülések és szexuális támadások számát a 8., 9. és 10. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok.

Nemek szerinti megoszlás

A 4. ábra azt mutatja, hogy a rendőrség által nyilvántartásba vett, erőszakos szexuális bűncselekmények terén az áldozatok, a gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személyek neme szerint jelentős különbségek voltak. Figyelemre méltó, hogy a joghatóságok közül viszonylag sokban nem állnak rendelkezésre a nemek szerint elemzett adatok, és ez a nagyobb uniós tagállamok közül is többről elmondható. A szexuális erőszak áldozatai többségében nők, míg a gyanúsítottak és az elkövetők legnagyobb része férfi.

A büntető igazságszolgáltatási rendszerben foglalkoztatott személyzet

A büntető igazságszolgáltatási rendszerben számos különböző szakma képviselői dolgoznak. Ebben a cikkben az elemzés a rendőrök, hivatásos bírák és felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozó személyzet létszámára terjed ki; az adatok mindig az adott év december 31-én fennálló helyzetre vonatkoznak.

A rendőrök definíció szerint olyan állami szervek alkalmazottai, akiknek az elsődleges feladata a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kinyomozása és az elkövetők letartóztatása. A definícióból ki vannak zárva az olyan támogató személyzet tagjai, mint a titkárok és irodai dolgozók. A hivatásos bírák definíció szerint azok a teljes munkaidős és részmunkaidős hivatalos jogi szakemberek, akiket bírói működésre szerződtettek és ezért fizetést kapnak. Felhatalmazásuk van arra, hogy polgári, büntető és egyéb ügyeket tárgyaljanak, a fellebbviteli bíróságok előtti ügyeket is beleértve, és a bíróságokon határozatokat hozzanak. A definícióból ki vannak zárva az olyan nem hivatásos bírók, mint az ülnökök és békebírók. A felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozó személyzet száma a büntető vagy korrekciós intézményekben foglalkoztatott személyek számát jelenti. A számokba beletartoznak a vezetésben, kezelésben és fogvatartásban dolgozók és a személyzet egyéb tagjai, például a börtön karbantartásán vagy az élelmiszer-ellátásban dolgozók.

Az 5. ábra a büntető igazságszolgáltatási rendszer különböző szakaszaiban (rendőrségek, bíróságok és büntetés-végrehajtás) dolgozó személyzet létszámának közelmúltbeli alakulását mutatja be.

Az EU-28 területén (következetes adatok 23 joghatóságból állnak rendelkezésre) állományban lévő rendőrök összesített száma 2009 és 2013 között csökkent, majd 2014-ben kismértékben emelkedett. A hivatásos bírák száma a 2008–13-as időszakban az EU-28 egész területén (20 joghatóság) évről évre emelkedett, és 2014-ben csak kevéssel esett vissza: a bírák létszámának összesített növekedése 2008 és 2014 között 4,6% volt. A hivatásos bírák számának fokozatos emelkedésével ellentétben az 5. ábra azt is megmutatja, hogy a felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozó személyzet létszáma összességében csökkent. A büntetés-végrehajtásban dolgozó személyzet létszáma 2008 és 2014 között az EU-28 területén (az adatok 21 joghatóságból állnak rendelkezésre) összességében 7,0%-kal csökkent.

Az egyes joghatóságokban dolgozó rendőrök teljes számát a 11. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok, a 14. és 17. táblázat pedig a hivatásos bírák és felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozók teljes számát mutatja be.

Nemek szerinti megoszlás

Az EU büntető igazságszolgáltatási rendszerében dolgozó személyzet nemek szerinti megoszlásában jelentős egyensúlyhiányt lehet tapasztalni (lásd a 6. ábrát): a nők a rendőrségi és büntetés-végrehajtási szolgálatoknál kifejezetten alulreprezentáltak, ezzel szemben a hivatásos bírák között felülreprezentáltak.

2014-ben a nők a rendőrök 17,7%-át tették ki az EU-28-ban (az adatok 23 joghatóságból állnak rendelkezésre). A felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozók között valamivel magasabb volt a nők aránya, az EU-28 egészére nézve a teljes létszám egynegyedét tették ki (az adatok 19 joghatóságból állnak rendelkezésre), és ez az arány 2008 és 2014 között viszonylag stabil volt. Ezzel szemben a hivatásos bírák között a nők voltak többségben, az EU-28-ban (az adatok 23 joghatóságból állnak rendelkezésre) 2014-ben 58,1% volt az arányuk.

A férfi és női rendőrök számát a 12. és 13. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok, a 15. és 16. táblázat ugyanitt a férfi és női bírák számát, a 18. és 19. táblázat pedig a felnőtt büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozó férfi és női személyzet számát mutatja be.

A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak száma

A büntetés-végrehajtási intézményekről összegyűjtött adatok az összes olyan, a börtönigazgatóság felügyelete alá tartozó intézményre vonatkoznak, ahol a személyek a szabadságvesztésüket töltik. Az adatokból ki vannak zárva azok az idegenrendészeti fogdák, ahol külföldi állampolgárságú személyeket tartanak fogva a bevándorlási jogállásuk vizsgálatának idejére, illetve jogtalan tartózkodás esetén.

A fogvatartottak teljes száma az EU-28-ban (az adatok 27 joghatóságból állnak rendelkezésre) 2008 és 2011 között évről évre fokozatosan emelkedett, 2012-ben stabilizálódott, majd 2013-ban 3,6%-kal, 2014-ben pedig 3,5%-kal visszaesett, így a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak száma 2014-ben 3,5%-kal alacsonyabb volt a 2008-asnál (lásd a 7. ábrát).

A külföldi állampolgárságú (megjegyzés: ez egy másik uniós tagállam állampolgárságát is jelentheti) fogvatartottak száma az EU-28-ban (23 joghatóság) 2009-ben és 2010-ben valamivel gyorsabb ütemben emelkedett, de 2011-ben már csökkenni kezdett. 2014-re 8,6%-kal alacsonyabb volt a 2008-as szintnél.

Ezzel szemben a fiatalkorú fogvatartottak száma az EU-28 területén (az adatok 25 joghatóságból állnak rendelkezésre) jelentősen csökkent a 2008–14 közötti időszakban. A fiatalkorú fogvatartottak száma a vizsgált időszakban évente legalább 4%-kal esett vissza, ami 2008 és 2014 között összességében 41,9%-os csökkenést eredményezett. A fiatalkorú fogvatartottak számának legnagyobb csökkenését 2014-ben tapasztalták, amikor 14,2%-os visszaesést jegyeztek fel.

A fogvatartottak teljes számát az egyes joghatóságokban a 20. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott fiatalkorúak számát a 23. táblázat, a fogvatartottak számát állampolgárság szerint (saját és külföldi állampolgárok) pedig a 24. és 25. táblázat mutatja be.

Nemek szerinti megoszlás

A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak túlnyomó többségét az EU-28 egész területén (az adatok 26 joghatóságból állnak rendelkezésre, Belgium, Észtország, Ciprus és Luxemburg kivételével) férfiak alkotják: 2014-ben a felnőtt férfi fogvatartottak tették ki a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott teljes felnőtt népesség 95%-át, és ez az arány 2008 óta nagyjából stabil volt.

A férfi és női fogvatartottak számát a 21. és 22. táblázat mutatja itt: részletes táblázatok.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

Az ebben a cikkben bemutatott adatok gyűjtése az első Eurostat-az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) közös, bűnügyi és büntető igazságszolgáltatási statisztikai adatgyűjtés keretében történt, az UNODC által kidolgozott bűnügyi tendenciák felmérésének és az Eurostat által kért további adatoknak a felhasználásával. A kiegészítő adatokról további információ és elemzés itt található: here.

Az országokat arra kérték, hogy a számadatok összegyűjtésekor tartsák magukat a standard definíciókhoz, és az esetleges eltérésekre adjanak részletes magyarázatot.

Az Egyesült Királyságra vonatkozó számadatok bejelentése a három külön joghatóság megléte miatt elkülönítve történik (Angliára és Walesre, Skóciára és Észak-Írországra vonatkozóan).

Az adatok a közigazgatási nyilvántartásokból származnak. A bűnözés mértékének abszolút számadatok alapján történő, közvetlen összehasonlítását azonban számos tényező befolyásolhatja, többek között az alábbiak:

eltérő jog- és büntető igazságszolgáltatási rendszerek;
a bűncselekmények bejelentésének és (rendőrség általi) nyilvántartásba vételének aránya;
a bűncselekmények nyilvántartásba vételének eltérő időpontja (például a rendőrségnek történő bejelentéskor vagy a gyanúsított azonosításának időpontjában stb.);
a bűnhalmazat számítására vonatkozó előírások közötti különbségek;
a bűnözésre vonatkozó átfogó számadatokba belefoglalt bűncselekmények köre közötti különbségek.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hivatalosan nyilvántartásba vett bűnügyi statisztikákból ki vannak zárva azok a bűncselekmények, amelyeket nem jelentettek be a rendőrségen.

A büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottakra vonatkozó számadatokat szintén sok tényező befolyásolhatja, többek között az alábbiak:

a bíróságok által elbírált ügyek száma;
a szabadságvesztés-büntetések százalékos aránya;
a kiszabott szabadságvesztés időtartama;
az előzetes letartóztatásban lévők száma;
a felmérés végrehajtásának napja, különösen amnesztia esetén.

A különböző joghatóságokból származó bűnügyi és büntető igazságszolgáltatási statisztikák összehasonlítása ezért bonyolult és félrevezető lehet. Emiatt kerültük a joghatóságok közötti közvetlen összehasonlítást, és a cikkben ehelyett az időbeli fejleményekre helyeztük a hangsúlyt. Az ilyen időbeli összehasonlításokat megbízhatóbbnak lehet tekinteni, abból kiindulva, hogy az adott ország nyilvántartási rendszerének sajátosságai időben nagyrészt állandóak maradnak. Sok kivétel van ugyanakkor ez alól is, amikor a módszerek idővel változnak, és emiatt megtörik a sorozat.

Az EU-28-ra vonatkozó idősorok elemzésekor a bemutatott adatokat szisztematikusan azon joghatóságok alapján számítjuk ki, amelyekre vonatkozóan a vizsgált időszak egészére (2008–14) nézve rendelkezésre állnak az adatok. Ilyenformán fontos hangsúlyozni, hogy a bemutatott számadatok nem mindig tükrözik a 30 különböző joghatóság mindegyikében nyilvántartásba vett bűncselekményeket, az egy vagy több tárgyév esetében hiányzó adatok miatt; a hiányzó információkat szisztematikusan lábjegyzetekkel láttuk el, és ezekre a kiegészítő elemzésben is hivatkozunk.

Az EU-28-ra vonatkozó eredmények az önálló joghatóságokban komoly különbségeket fedhetnek el. Az egyes joghatóságokra vonatkozó adatokat ezért részletes táblázatokban mutatjuk be. Az egyes joghatóságokra vonatkozó adatokról részletes információ ezenkívül a referenciában található: metadata.

Az időbeli tendenciák felismeréséhez a 2008-as évet tekintettük referenciaévnek, és ez alapján számoltuk ki az indexeket:

index I_i = az i. évre vonatkozó indexérték = (C_i/C_referencia) * 100
C_i = az i. évre nyilvántartásba vett érték
C_referencia = a referenciaévre nyilvántartásba vett érték.

A kis számok vizsgálatával is óvatosan kell bánni. Az emberölés arányában például jelentős különbség lehet az egyes évek között, különösen a viszonylag alacsony népességű országokban.

Az Eurostat weboldala felhasználói hozzáférést nyújt az Eurostat–UNODC közös adatgyűjtésének eredményeihez 2008-tól és a kapcsolódó metaadatokhoz. Emellett vannak régebbi adatokat tartalmazó táblázatok is egészen 2007-ig: a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények összesítése 1950-től, az egyes bűncselekmények és a rendőrök száma 1993-tól, a büntetés-végrehajtási intézményekben fogva tartottak száma pedig 1987-től érhető el.

Mint a fentiekben megjegyeztük, az adatok országok közötti összehasonlíthatóságát nehéz elérni, ezért a felhasználóknak további elemzés esetén érdemes a metaadatfájlokat is tanulmányozni.

Háttér

Az Eurostat a 2004-es „hágai program: a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítése az Európai Unióban” keretében kapott megbízást arra, hogy összehasonlítható statisztikákat állítson össze a bűnözésről és a büntető igazságszolgáltatásról, és ennek érdekében egy intézkedéssorozatot határoztak meg az Európai Bizottság közleményében „A bűnözés mérése az EU-ban: Statisztikai cselekvési terv 2011–2015” (COM(2011) 713 végleges).

Lásd még

Government expenditure on public order and safety (angol nyelven)

Az Eurostat további információi

Kiadványok

EU Trends in statistics on police-recorded crime and the criminal justice system, 2008–2013 — Statistics in Focus 3/2015, megjelent 2015. decemberben (angol nyelven)
Trends in Crime and Criminal Justice — Statistics in Focus 18/2013, megjelent 2013. augusztus 1-jén (angol nyelven)
Crime and Criminal Justice — Statistics in Focus 6/2012, megjelent 2012. január 18-án (angol nyelven)
Crime and Criminal Justice — Statistics in Focus 58/2010, megjelent 2010. november 29-én (angol nyelven)
Crime and Criminal Justice — Statistics in Focus 36/2009, megjelent 2009. május 29-én (angol nyelven)
Crime and Criminal Justice — Statistics in Focus 19/2008, megjelent 2008. március 12-én (angol nyelven)

Adatbázis

Crime and criminal justice (crim)

Módszertan / Metaadatok

Bűnözés és büntető igazságszolgáltatás (ESMS metaadatfájl — crim_esms) (angol nyelven)

A táblázatok és ábrák forrásadatai (MS Excel)

Bűnözés és büntető igazságszolgáltatás: táblázatok és ábrák (angol nyelven)
Bűnözés és büntető igazságszolgáltatás: részletes táblázatok (angol nyelven)

Egyéb információk

Külső hivatkozások

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete
A stockholmi program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa (Hivatalos Lap C 115., 2010.5.4., 1. o.)
Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala – Adatok és elemzések
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége
Európa Tanács
European Sourcebook of Crime and Criminal Justice Statistics — 5th edition (angol nyelven)
Hágai Program: a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítése az Európai Unióban (Hivatalos Lap C 53., 2005.3.3., 11. o.)
Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (angol nyelven)

Jegyzetek

↑ Az EU-28 minden tagállamában egy joghatóság van, az Egyesült Királyság kivételével, ahol három: Anglia és Wales; Skócia; Észak-Írország. Összesen tehát az EU-28 területén 30 joghatóság működik.

[1] Az EU-28 minden tagállamában egy joghatóság van, az Egyesült Királyság kivételével, ahol három: Anglia és Wales; Skócia; Észak-Írország. Összesen tehát az EU-28 területén 30 joghatóság működik.

[1]