Archive:Nemzetközi árukereskedelem

2014 augusztusi adatok. A legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatok és adatbázis. Cikk tervezett frissítése: 2015. október.

1. ábra: A nemzetközi kereskedelem fő szereplői, 2012
(milliárd EUR) – Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

1. táblázat: A külkereskedelem fő szereplői, 2002, 2007 és 2012
(milliárd EUR) – Forrás: Eurostat (ext_lt_introle) és (ext_lt_intercc)

2. ábra: Részesedés a világ exportpiacaiból, 2012
(%-os részesedés a világ exportjából) – Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

3. ábra: Részesedés a világ importpiacaiból, 2012
(%-os részesedés a világ importjából) – Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

4. ábra: A nemzetközi kereskedelem alakulása, EU-28, 2003–13 (1)
(milliárd EUR) – Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

2. táblázat: Nemzetközi kereskedelem, 2012–13 – Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd), (ext_lt_intercc) és (ext_lt_introle)

3. táblázat: Az EU 28 tagállamán kívüli kereskedelem, 2013 – Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

4. táblázat: Az EU 28 tagállamán belüli kereskedelem, 2012 és 2013
(milliárd EUR) – Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

5. ábra: Az EU 28 tagállamán belüli és azon kívüli kereskedelem, 2013
(import és export együtt, %-os részesedés a teljes kereskedelemből) – Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

6. ábra: A legjelentősebb exportkereskedelmi partnerek, EU-28, 2013
(%-os részesedés az EU 28 tagállamán kívüli exportból) – Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

7. ábra: A legjelentősebb importkereskedelmi partnerek, EU-28, 2013
(%-os részesedés az EU 28 tagállamán kívüli importból) – Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

5. táblázat: Az EU 28 tagállamán kívüli kereskedelem a legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerint, EU-28, 2003–13 (1)
(milliárd EUR) – Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

6. táblázat: Az EU 28 tagállamán kívüli kereskedelem a legfontosabb termékek szerint, EU-28, 2008, 2012 és 2013 – Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

8. ábra: A legnagyobb exportmennyiségek, EU-28, 2008 és 2013
(%-os részesedés az EU 28 tagállamán kívüli exportból) – Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

9. ábra: A legnagyobb importmennyiségek, EU-28, 2008 és 2013
(%-os részesedés az EU 28 tagállamán kívüli importból) – Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

E szócikk az Európai Unió (EU) nemzetközi áruforgalmának alakulásával foglalkozik. Vizsgálja, mekkora részesedéssel rendelkezik az Európai Unió a világ import- és exportpiacain, továbbá áttekintést nyújt az Unión belüli kereskedelemről, az Unió legjelentősebb kereskedelmi partnereiről, valamint az Unióban leggyakrabban forgalmazott termékkategóriákról.

Az EU-28 bonyolítja a világ áruforgalmának közel egy hatodát. A nemzetközi áruforgalom értéke jelentősen meghaladja a szolgáltatások nemzetközi forgalmának értékét (megközelítőleg háromszorosa), ami azt tükrözi, hogy egyes szolgáltatások a természetüknél fogva nehezebben nyújthatók határokon átnyúlóan.

Főbb statisztikai eredmények

Unión kívüli kereskedelem

Az EU-28 által a világ többi országával bonyolított árukereskedelem (az Unión kívüli export és import összege) 2013-ban 3 419 milliárd EUR (= 3 419 000 millió EUR) értékű volt – lásd a 2. táblázatot; az EU-28 exportja rekordszintet ért el, az import ugyanakkor több mint 100 milliárd euróval csökkent 2012-höz képest. Ennek eredményeképpen az EU-28 kereskedelmi mérlege az adatsor kezdete óta először volt pozitív (az EU-28 Unión kívüli exportjára vonatkozóan 2002 óta állnak rendelkezésre adatok).

Az áruk kivitele és behozatala terén 2009-ben tapasztalt mélyrepülés után az EU-28 exportja rekordszintre, 1 737 milliárd euróra emelkedett 2013-ban, ami az előző évhez képest viszonyítva 3,2 %-os növekedést jelent. A legnagyobb növekedés a máshová nem sorolt termék- és ügyletkategóriákban (SITC 9), illetve különösen a nem monetáris arany kivitele (SITC 971) területén következett be. Az áruk EU-28 általi behozatala 2013-ban 6,5 %-os csökkenés után 1 682 milliárd EUR volt; a legnagyobb mértékben az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok (SITC 3), valamint a nyersanyagok importja (SITC 2) csökkent.

Az EU 28 tagállamán kívüli kereskedelemben 2013-ban is Németország játszotta messze a legjelentősebb szerepet, az EU-28 harmadik országokba irányuló áruexportjának 27,1 %-át, áruimportjának pedig közel egyötödét (18,8 %) bonyolította (lásd a 3. táblázatot). A következő három legnagyobb exportőr – az Egyesült Királyság (13,3 %), Olaszország (10,4 %) és Franciaország (10,2 %) – 2012-höz képest változatlan, és csak e tagállamok tudhattak magukénak kétszámjegyű részesedést az EU-28 exportjából. A harmadik országokból érkező árubehozatal terén Németországot Hollandia (14,2 %), az Egyesült Királyság (14,0 %), Franciaország (9,8 %) és Olaszország (9,5 %) követte 2013-ban; Hollandia viszonylag nagy részesedése részben azzal magyarázható, hogy jelentős mennyiségű áru érkezik Rotterdamon, az Unió első számú tengeri kikötőjén keresztül az Európai Unióba. Az EU 28 tagállamán kívüli legnagyobb áru kereskedelmi többletet 154,0 milliárd EUR értékben Németország regisztrálta, megelőzve Írországot (22,5 milliárd EUR) és Olaszországot (20,0 milliárd EUR).

Unión belüli kereskedelem

Az uniós tagállamok közötti áruforgalom (Unión belüli kereskedelem) értéke a kiszállításokat figyelembe véve 2 839 milliárd EUR volt 2013-ban (lásd a 4. táblázatot). Ez mintegy két harmaddal több, mint az EU 28 tagállamából a harmadik országokba irányuló export (Unión kívüli kereskedelem). Az EU belső piacának fontosságát az is aláhúzza, hogy az Unión belüli áruforgalom az Egyesült Királyság és Görögország kivételével mindegyik tagállam esetében meghaladta az Unión kívüli kereskedelmet (lásd az 5. ábrát). A teljes áruforgalomból az Unión belüli, illetve az Unión kívüli forgalom aránya tagállamonként igen különböző volt, és bizonyos mértékben az adott ország történelmi kötelékeit és földrajzi elhelyezkedését tükrözte. Az Unión belüli kereskedelem aránya Luxemburgban, Csehországban és Szlovákiában volt a legmagasabb (megközelítőleg 80 %), míg az Egyesült Királyságban 48,3 %-ra, Görögországban pedig 47,0 %-ra mérséklődött.

Az EU 28 tagállamán belüli kereskedelem a kiszállítások alapján kismértékben (0,1 %-kal) csökkent 2012 és 2013 között; 2009 óta ez volt az első csökkenés az EU 28 tagállamán belüli kiszállítások számában. A beérkezések és kiszállítások együttes vizsgálata alapján az Unión belüli kereskedelem Romániában (6,1 %), Bulgáriában (5,8 %) és Litvániában (5,3 %) bővült a legnagyobb mértékben, a legnagyobb csökkenés pedig Máltán (-20,4 %), Cipruson (-11,0 %) és Luxemburgban (-7,4 %) következett be 2013-ban.

A legjelentősebb kereskedelmi partnerek elemzése

2012 és 2013 között az EU-28 legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerinti áruexportja jelentős eltéréseket mutatott. A legnagyobb növekedés (27,0 %) a Svájcba irányuló kivitel területén volt látható, míg a Dél-Koreába, Törökországba és Kínába irányuló export kisebb mértékben (5,8 %, 3,1 %, illetve 3,0 %) nőtt – lásd az 5. táblázatot. A legjelentősebb csökkenést (6,9 %) az Indiába irányuló kivitelben lehetett feljegyezni, de kisebb mértékben megcsappant az Oroszországot (2,9 %), Japánt (2,8 %) és az Egyesült Államokat (1,6 %) célzó export is.

Ezzel együtt az EU 28 országából 2013-ban exportált áruk messze leggyakoribb célpontja továbbra is az Egyesült Államok (lásd a 6. ábrát), bár az EU-28 Egyesült Államokba irányuló kivitele a 2003-as 26,4 %-ról 2013-ra 16,6 %-ra csökkent. Az értéket tekintve az EU-28 által az Egyesült Államokba legnagyobb mennyiségben exportált termékek közé a gépek és szállítóeszközök tartoztak 2013-ban. Ugyanez a termékcsoport képezte a Kínába irányuló export legfontosabb kategóriáját, mely ország az EU-28 áruexportjának harmadik legjelentősebb célországa volt 2013-ban (az EU-28 teljes áruexportjának 8,5 %-a), Svájc mögött (9,8 %).

Ami a behozatalt illeti, 2012 és 2013 között az EU-28 a legjelentősebb partnereitől érkező áruimport szintjének csökkenését tapasztalhatta, kivéve a Törökországból érkező szállítmányokat (4,4 %-os növekedés). A legnagyobb csökkenés a Japánból (12,7 %), Brazíliából (11,8 %), Svájcból (11,0 %) és Norvégiából (10,9 %) érkező behozatalban következett be. Kína – amely 2013-ban az EU-28 teljes behozatalának egy hatoda esetében volt a származási ország – 2013-ban is az EU 28 tagországába importált áruk legfontosabb szállítója (lásd a 7. ábrát), bár a Kínából érkező behozatal 2012 és 2013 között 4,0 %-kal csökkent. A Kínából származó importban valamennyi fontosabb termékkategóriában csökkenést regisztráltak, kivéve a vegyi anyagokat (1,1 %-os növekedés), valamint az élelmiszereket, italokat és dohányárukat (0,2 %-os növekedés).

A fő termékcsoportok elemzése

A legmagasabb exportszintet elérő két termékcsoportban 2013-ban viszonylag csekély növekedés volt tapasztalható az EU 28 tagállamán kívülre: a gépek és szállítóeszközök 0,6 %-os, az egyéb feldolgozóipari termékek pedig 1,0 %-os növekedést értek el. Az EU-28 kivitele 2013-ban az élelmiszerek, italok és dohányáruk területén bővült a legnagyobb mértékben, amelyek 104,3 milliárd eurós rekordértéket értek el (lásd a 6. táblázatot).

Az élelmiszerek, italok és dohányáruk kategóriája volt az egyetlen olyan termékcsoport is, amely az EU-28 behozatalában növekedést ért el 2013-ban (0,4 %). 2012 és 2013 között a legnagyobb importcsökkenés az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok területén volt elkönyvelhető (9,1 %); érték tekintetében ezek a termékek képviselték a legmagasabb szintet az EU-28 behozatalában. Az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok behozatalának csökkenéséhez hozzájárult az importált kőolajtermékek értékének 8,3 %-os csökkenése is (mennyiség tekintetében a csökkenés 2,8 % volt). 2013-ban az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok EU-28 tagállamokba irányuló behozatalának közel harmada (32,2 %) Oroszországból érkezett, amelyet Norvégia (9,9 %), Algéria (6,3 %), Nigéria (5,5 %) és Szaúd-Arábia (5,0 %) követett.

Az EU-28 2013. évi 54,6 milliárd eurós kereskedelmi többlete a gépek és szállítóeszközök, valamint a vegyi anyagok esetében fennálló 275,0 milliárd EUR, illetve 115,5 milliárd EUR összegű pozitív kereskedelmi mérlegre vezethető vissza. Ezt ellensúlyozta az ásványi tüzelőanyagok és kenőanyagok esetében fennálló 377,8 milliárd EUR összegű kereskedelmi hiány, amely jelentős csökkenést mutat e termékek 2012-es rekordszintű deficitje (422,9 milliárd EUR) után.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A nemzetközi áruforgalmi statisztika az Európai Unió tagállamai között (Unión belüli kereskedelem), valamint az uniós tagállamok és harmadik országok között (Unión kívüli kereskedelem) forgalmazott áruk értékét és mennyiségét méri fel. Ez a statisztika az importtal, exporttal és az Európai Unión, annak tagállamain és az euróövezeten belüli kereskedelmi mérleggel kapcsolatos hivatalos információforrás.

A közzétett statisztikák az egyes adatszolgáltató országokra vonatkoznak, és az egyes partnerországokkal és termékosztályozásokkal kapcsolatos adatokat tartalmaznak. Az egyik leggyakrabban használt osztályozás az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozása (SITC Rev. 4), amely lehetővé teszi a külkereskedelmi statisztikák világszintű összehasonlítását.

Az Unión kívüli kereskedelemre vonatkozó statisztikában szereplő adatok egységes kereskedelmi tömbként kezelik az EU 28 tagállamát. Más szóval a kiviteli adatok kizárólag az EU-28 kereskedelmi blokkot elhagyó, külföldre irányuló exportjára vonatkoznak, míg az Unión kívüli importtal kapcsolatos adatok a külföldről (harmadik országokból) az EU 28 tagállamába való behozatalra vonatkoznak. Ezzel szemben az egyes tagállamokra vonatkozó adatok esetében a nemzetközi kereskedelmi folyamatok rendszerint világkereskedelmi folyamatok formájában jelennek meg (ideértve az Unión belüli és az Unión kívüli partnereket egyaránt).

import: olyan áruk, amelyek harmadik országból lépnek be az Európai Unió statisztikai területére, és azonnal vagy vámraktárban eltöltött időt követően szabad forgalomba bocsátási (rendszerint a fogyasztásra szánt áruk), aktív feldolgozási vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási (megmunkálásra, feldolgozásra szánt áruk) vámeljárás alá kerülnek;
export: olyan áruk, amelyek az Európai Unió statisztikai területéről harmadik országba lépnek be, miután az aktív feldolgozást vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozást követően kiviteli (végleges kivitel), passzív feldolgozási vagy újrakiviteli vámeljáráson estek át.

A harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó statisztika ezért nem vonatkozik a szállítás alatt lévő vagy vámraktározási vagy ideiglenes behozatali (vásárok, kiállítások, tesztek stb. céljából) vámeljárás alá vont árukra, továbbá valamely említett eljárás szerinti behozatalt követő újrakivitelre.

A tagállamok közötti kereskedelem (Unión belüli kereskedelem) statisztikája az egyes tagállamok által regisztrált árubeérkezésekre és -kiszállításokra vonatkozik. A beérkezések és a kiszállítások meghatározásai a következők:

beérkezés: az Európai Unióban szabad forgalomban lévő, az adott tagállam statisztikai területére belépő áruk;
kiszállítás: az Európai Unióban szabad forgalomban lévő, az adott tagállam statisztikai területéről másik tagállamba belépő áruk.

Az áruforgalomra vonatkozó statisztikai adatok forrásai hagyományosan a vámnyilvántartások. Az egységes piac 1993. január 1-jei létrejötte a tagállamok közötti vámalakiságok eltörlése miatt szükségessé tette egy új adatgyűjtési rendszer, az Intrastat bevezetését, amely az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó statisztika alapját szolgáltatja. Az Intrastat rendszer a statisztikai adatokat közvetlenül a kereskedelmi szereplőktől gyűjti, akik kérelemre havi beszámolókat küldenek a nemzeti statisztikai hivataluknak.

Az Unión kívüli és az Unión belüli kereskedelem statisztikai értéke az export/kiszállítás esetében a FOB-érték (free-on-board, költségmentesen a hajó fedélzetére rakva), az import/beérkezés esetében pedig a CIF-érték (cost, insurance and freight, költség, biztosítás és fuvardíj fizetve). A jelentett értékek kizárólag azokat a járulékos költségeket (fuvardíj és biztosítás) tartalmazzák, amelyek export/kiszállítás esetében az export/kiszállítás kiindulási helyéül szolgáló tagállam területén történő szállításra, import/beérkezés esetében pedig az import/beérkezés célországául szolgáló tagállam területén kívül történő szállításra vonatkoznak.

Háttér

A nemzetközi áruforgalmi statisztikát a nemzetközi, uniós és nemzeti döntéshozó szervek széles körben felhasználják. A vállalkozások a nemzetközi kereskedelmi adatokat piackutatásra és kereskedelmi stratégiájuk meghatározására használhatják fel. A nemzetközi kereskedelmi statisztikákat az uniós intézmények is felhasználják a két- és a többoldalú kereskedelmi tárgyalások előkészítésében, a dömpingellenes politikák meghatározásában és végrehajtásában, a makrogazdasági és pénzügyi politikák alakításában, valamint az egységes piac fejlődésének vagy az európai gazdaságok integrációjának értékelésében.

A kereskedelem fejlődése lehetőséget biztosít a gazdasági növekedésre. Az Európai Unió közös kereskedelempolitikával rendelkezik, amely szerint az Európai Bizottság tárgyal a kereskedelmi megállapodásokról, és a 28 tagállam nevében képviseli az Európai Unió érdekeit. Az Európai Bizottság az Uniót érintő valamennyi kereskedelempolitikai kérdést, ideértve a többoldalú, a kétoldalú és az egyoldalú megállapodásokat megvitató tanácsadó bizottságon keresztül egyeztet a tagállamokkal. Ennek megfelelően a kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, tehát kizárólag az Európai Unió alkothat kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat és köthet nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, az egyes tagállamoknak ez nem áll módjában. E hatáskör az áruforgalmon kívül kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére (angolul), a szellemi tulajdonra és a közvetlen külföldi befektetésekre (angolul).

A többoldalú kereskedelmi kérdésekkel világszinten a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) (angolul) foglalkozik. A szervezet 2014 júniusában 160 országot tudhatott a tagjai között, több tagjelölt országgal pedig folyamatban volt a csatlakozási eljárás. A WTO meghatározza a kereskedelemre vonatkozó globális szabályokat, valamint fórumként szolgál a kereskedelmi tárgyalásokhoz és a tagok közötti viták rendezéséhez. Az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat WTO-partnereivel, emellett részt vett a WTO többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak, az úgynevezett dohai fejlesztési menetrendnek az előző fordulóján. Miután azonban a tárgyalásokat 2005-ben, majd 2006-ban sem sikerült lezárni, a dohai forduló ismét kudarcba fulladt a WTO 2008. júliusi találkozóján. 2013 decemberében egyes területeken némi előrelépés történt azzal, hogy Baliban (Indonézia) elfogadtak egy megállapodáscsomagot, amely egyebek mellett a kereskedelem megkönnyítését szolgáló intézkedésekre, a mezőgazdasági exporttámogatások csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásra és további fejlesztési kérdésekre, például a fejlődő országok élelmiszer-biztonságára tért ki.