Archive:Az információs társadalomra vonatkozó statisztika – háztartások és magánszemélyek

2014. áprilisi adatok. A legfrissebb adatokat lásd itt: Az Eurostat további információi, fő táblázatok és adatbázis. A cikk frissítésének tervezett ideje: 2015. augusztus.

1. ábra: Internet-hozzáférés és széles sávú internetkapcsolatok a háztartásokban, EU-28, 2007–2013
(az összes háztartás százalékában) – Forrás: Eurostat (isoc_pibi_hiac) és (isoc_pibi_hba)

2. ábra: Internet-hozzáférés a háztartásokban, 2008 és 2013
(az összes háztartás százalékában) – Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h)

1. táblázat: Az információs és kommunikációs technológiák, valamint az online szolgáltatások használata, 2011–2013
(a 16–74 éves lakosság százalékában) – Forrás: Eurostat (isoc_ci_cfp_cu), (isoc_ci_ifp_iu) és (isoc_ci_ac_i)

3. ábra: Az internethasználat gyakorisága, 2013
(a 16–74 éves lakosság százalékában) – Forrás: Eurostat (isoc_ci_ifp_iu) és (isoc_ci_ifp_fu)

4. ábra: Azon magánszemélyek aránya, akik a felmérést megelőző 12 hónap során magánhasználatra árut vagy szolgáltatást rendeltek az interneten, 2012–2013
(a 16–74 éves lakosság százalékában) – Forrás: Eurostat (isoc_ec_ibuy)

5. ábra: Helyhez kötött és mobil internethasználat, 2013 (1)
(a 16–74 éves lakosság százalékában) – Forrás: Eurostat (isoc_ci_ifp_iu) és (isoc_cimobi_dev)

2. táblázat: Mobil eszközről történő internethasználat eszköztípusonként, 2012
(a 16–74 éves lakosság százalékában) – Forrás: Eurostat (isoc_cimobi_dev)

6. ábra: Mobil eszközről történő internethasználat korcsoport, nem és mobileszköztípus szerinti bontásban, EU-28, 2012
(a lakosság százalékában) – Forrás: Eurostat (isoc_cimobi_dev)

7. ábra: Kézi készülékről folytatott internetes tevékenység, EU-28, 2012
(a kézi készülékről internetező egyének százalékában) – Forrás: Eurostat (isoc_cimobi_purp)

Ez a cikk az információs társadalom különböző szempontjairól mutat be közelmúltbeli statisztikai adatokat az Európai Unió (EU) vonatkozásában, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiák rendelkezésre állására és azoknak az egyének és a háztartások általi használatára. Az információs társadalom fejlődése kulcsszerepet játszik a társadalom és az uniós gazdaság igényeinek kielégítésében.

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) több szempontból is – például a kommunikáció és az online vásárlás terén – hatással vannak az emberek életére, a munkahelyen és otthon egyaránt. Az Unióban számos szakpolitika foglalkozik ezzel a területtel, az elektronikus kereskedelem szabályozásától a magánélet védelméig.

Főbb statisztikai eredmények

Az információs és kommunikációs technológiák elérhetősége és használata

Az elmúlt évtizedben az információs és kommunikációs technológiák nyilvánosan is széles körben elérhetővé váltak mind a hozzáférhetőség, mind a költség szempontjából. A vízválasztó a 2007. év volt: ekkorra már az EU-28-ban a háztartások többsége (55%) rendelkezett internet-hozzáféréssel. Ez az arány később tovább nőtt, míg – a 2012-es adatokhoz képest 3 százalékpontos növekedés után – 2013-ban elérte a 79%-ot. A tudásalapú és tájékozott társadalom támogatásának egyik eszköze a széles körben elterjedt és megfizethető széles sávú hozzáférés. Az internet-hozzáférés legelterjedtebb formája valamennyi uniós tagállamban a széles sávú kapcsolat, amelyet 2013-ban az EU-28 háztartásainak 76%-a használt – ez a 2007. évi adathoz képest 34 százalékpontos növekedést jelent (lásd az 1. ábrát).

2013-ban az interneteléréssel rendelkező háztartások aránya Hollandiában volt a legmagasabb (95%) (lásd a 2. ábrát), de Luxemburgban, Dániában és Svédországban is meghaladta a 90%-ot. Az uniós tagállamok körében a legalacsonyabb internet-hozzáférési arányt Bulgáriában jegyezték fel (54%); azonban a mutató ebben az országban is gyorsan nő, hiszen 2008 és 2013 között 29 százalékponttal emelkedett az interneteléréssel rendelkező háztartások aránya. Ugyanebben az időszakban a tagállamok közül csak Romániában, a Cseh Köztársaságban és Görögországban mértek legalább 25 százalékpontos növekedést.

2013 elején az EU-28 teljes (16 és 74 év közötti) lakosságának kevéssel több mint háromnegyede használt számítógépet, és az internethasználók aránya is hasonló volt. Dániában, Luxemburgban, Hollandiában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban a lakosság legalább 90%-a, Bulgáriában és Romániában azonban csak mintegy fele használt mind számítógépet, mind internetet. Ugyanebben az évben az EU-28 lakosságának közel 3/5 része (59%) keresett az interneten az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat (lásd az 1. táblázatot).

2013-ban a lakosság nagy többsége (62%) napi szinten internetezett (lásd a 3. ábrát), és további 10%-a használta a világhálót legalább hetente egyszer (azonban nem napi rendszerességgel). A gyakori és rendszeres internethasználóknak az összes internethasználóhoz viszonyított aránya az összes tagállamban, valamint Izlandon, Norvégiában és Törökországban is magas volt.

Emelkedett az interneten magáncélra árut vagy szolgáltatást rendelő magánszemélyek aránya is. 2013-ban az EU-28-beli 16–74 éves lakosság 47%-a nyilatkozott úgy, hogy már legalább egy alkalommal adott le rendelést az interneten, ami 2012-höz képest 3 százalékpontos növekedést jelent (lásd a 4. ábrát). Dániában, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Luxemburgban, Németországban és Hollandiában a lakosság több mint kétharmada rendelt már árut vagy szolgáltatást az interneten, míg ez az arány Olaszországban csak 20%, Bulgáriában és Romániában pedig 10% körül alakult.

Mobil eszközök használata

Az Unióban nagymértékben nőtt a mobil eszközök internetelérés céljára történő alkalmazása: 2013-ban a lakosság háromnegyede (75%) használta az internetet, és több mint 2/5 részük (43%) vett igénybe ehhez mobil eszközt – például hordozható számítógépet vagy kézi készüléket (többek között mobiltelefont) – otthonától és munkahelyétől távol. A mobil eszközökkel történő internetelérés ma már kiegészíti, sőt akár helyettesíti is a hagyományosabb, helyhez kötött (rendszerint otthoni, munkahelyi, iskolai vagy internetkávézóban történő) kapcsolódást. A mobil internethasználat tekintetében (lásd az 5. ábrát) az országok között jelentős különbségek mutatkoztak. Az otthonuktól és munkahelyüktől távol, mobiltelefon-hálózaton vagy vezeték nélküli kapcsolat útján mobil eszközöket használó lakosság aránya Svédországban, Dániában, Luxemburgban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Finnországban, valamint Norvégiában és Izlandon meghaladta a 60%-ot. Ezzel szemben Litvániában, Portugáliában, Bulgáriában, Olaszországban és Romániában, valamint Törökországban ugyanez az arány nem, vagy csak alig érte el a 25%-ot.

A 2. táblázat részletesebben is bemutatja a mobil internetezéshez használt eszközök típusait: az adatok a 2012. évre vonatkoznak, amikor az EU-28-ban a 16–74 év közötti lakosság 36%-a használt mobil eszközt az internethez való kapcsolódáshoz. A két leggyakoribb mobil internetes eszköztípus egyrészt a laptop, notebook és netbook, másrészt a mobil- és okostelefon volt: mindkét kategóriát az EU-28-beli válaszadók mintegy negyede használta. A táblagépek és egyéb kézi készülékek (például MP3-lejátszók és kézi játékkonzolok) e célra való használata általában kevésbé volt népszerű. A laptopok, notebookok és netbookok, valamint a mobil- és okostelefonok esetében Svédországban (46%, illetve 59%), a táblagépek és egyéb kézi készülékek esetében pedig az Egyesült Királyságban (23%, illetve 9%) mérték a legnagyobb mobil internethasználatot.

Különösen a fiatalabbak használtak előszeretettel mobil eszközöket ahhoz, hogy jártukban-keltükben csatlakozzanak az internetre (lásd: 6. ábra). A 16–24 éves korosztály (EU-28) több mint 3/5 része (63%) használt ilyen célra mobil eszközt 2012-ben; ugyanez az arány a 25–54 évesek körében már csak 2/5 (40%), az 55–74 éveseknél pedig mindössze 1/7 (14%) volt. A 16–24 és a 25–54 éves korosztály gyakrabban használt kézi készüléket (többek között mobil- vagy okostelefont), mint hordozható számítógépet (beleértve a táblagépeket is), az idősebbek (55–74 év) azonban nagyobb valószínűséggel csatlakoztak az internetre ez utóbbi eszközökkel. A nemek közötti különbség kevésbé volt számottevő, mint a kor szerinti besorolás, bár általánosságban a férfiak valamivel gyakrabban csatlakoztak az internetre mobil eszközről (hordozható számítógépről és kézi készülékről egyaránt), mint a nők.

A 7. ábra – szintén 2012. évi adatok alapján – kizárólag a kézi készülékekről való internetezést vizsgálja, figyelmen kívül hagyva a hordozható számítógépeket. Az EU-28-ban a kézi készülékről internetezők háromnegyede (76%) e-mail küldésére vagy fogadására használta az eszközt. E felhasználók többsége közösségi hálózatokat (például Facebook vagy Twitter) is felkeresett, valamint online hírtartalmakat is olvasott vagy letöltött (például internetes napilapokból vagy magazinokból) a kézi készülékén létesített internetkapcsolat segítségével.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A statisztikusok tisztában vannak azokkal a kihívásokkal, amelyeket az internet, valamint az információs és kommunikációs technológiák más új felhasználási módjai terén megfigyelhető gyors technológiai változások támasztanak. Mivel e területen jelentős fejlődés tapasztalható, a statisztikai eszközöket folyamatosan hozzá kell igazítani az adatok iránti új igényekhez. Az Eurostat évente újraértékeli a vonatkozó statisztikákat annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak a felhasználói igényekhez, és lépést tartsanak a gyors ütemű technológiai változásokkal.

Ezt a megközelítést tükrözi az Eurostat által a háztartások és magánszemélyek IKT-használatáról készített felmérés is. Az éves felmérés célja az IKT által ösztönzött fejlődés értékelése: ennek érdekében az Eurostat nyomon követi az alapvető változók időbeli alakulását, és egyes szempontokról mélyreható statikus elemzést is készít. A felmérések kezdetben a hozzáféréssel és a kapcsolódással kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak, tárgykörük azonban később számos különböző területtel (például e-kormányzat és e-kereskedelem), valamint társadalmi-gazdasági elemzéssel (például regionális eltérések, nemek és életkor szerinti megoszlás, oktatásbeli különbségek, az egyének foglalkoztatási helyzete) bővült. A felmérés tárgyköre a különböző technológiák tekintetében is bővült, így felöleli az új termékcsoportokat és a kommunikációs technológiák végfelhasználókhoz való eljuttatásának új módjait is.

Hatókör és meghatározások

A háztartásokra vonatkozó felmérés hatóköre azokra a háztartásokra terjedt ki, amelyeknek legalább egy tagja a 16–74 éves korcsoportba tartozik. A háztartások internet-hozzáférése azon háztartások százalékos arányát fejezi ki, amelyek rendelkeznek internet-hozzáféréssel abból a célból, hogy a háztartás bármely tagja otthon igény szerint (akár egyszerű elektronikus levelezésre) használhassa az internetet.

Az internethasználók a meghatározás szerint olyan 16–74 év közötti személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban interneteztek. A rendszeres internethasználók olyan személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban átlagosan hetente legalább egyszer interneteztek.

A felmérés bázisidőszaka 2013 első negyedéve, az adatgyűjtési időszak pedig a legtöbb országban 2013 második negyedéve volt. A 2012. és 2013. évi felmérés tartalmazott egy-egy különleges modult is, amelynek témája utóbbi esetében az e-kormányzat, előbbi esetében pedig a mobil internethasználat volt.

Az internetezéshez leggyakrabban használt technológiák a széles sávú és a hagyományos vagy ISDN rendszerű telefonvonalon keresztüli betárcsázós hozzáférés kategóriájába sorolhatók. A széles sávú hozzáférés kategóriájába tartozik a digitális előfizetői vonal (DSL), amely nagysebességű adatátvitelre szolgáló technológiát alkalmaz. A széles sávú vonalak a meghatározás szerint az ISDN-nél nagyobb, legalább 144 kbit/s sebességgel rendelkeznek. Az otthoni internethasználat esetében a legnépszerűbb eszközök az asztali és a hordozható számítógépek. A mobil internethasználat a meghatározás szerint az otthonon és a munkahelyen kívüli internetezést jelenti, amely során hordozható számítógép vagy kézi készülék segítségével csatlakoznak az internetre valamely mobiltelefon-hálózat vagy vezeték nélküli kapcsolat igénybevételével.

A magánszemélyek által rendelt áruk és szolgáltatások körébe tartozik (a felmérést megelőző 12 hónap tekintetében) a visszaigazolt szállásfoglalás, pénzügyi befektetések vásárlása, sorsolásos játékokon és fogadási ügyletekben, illetve internetes árveréseken való részvétel, valamint a közvetlenül fizetett, interneten keresztül igénybe vehető információs szolgáltatások. Nem tartoznak ide az interneten keresztül ingyenesen megszerezhető áruk és szolgáltatások, valamint a manuálisan írt e-mailben leadott rendelések.

Háttér

Az internet-hozzáférésre és az internethasználatra vonatkozó felmérések jelentős szerepet tulajdonítanak a széles sávú technológiáknak, mivel azok lehetővé teszik, hogy a felhasználók nagy mennyiségű adatot rövid idő alatt továbbítsanak úgy, hogy emellett nyitva tartják a hozzáférést biztosító vonalat. A széles sáv elterjedtsége kulcsfontosságú mutató az IKT-val kapcsolatos politikák kialakítása szempontjából. A széles sávú internetelérés általános elterjedtsége központi jelentőséggel bír az interneten keresztül nyújtott fejlett szolgáltatások, például az e-kereskedelem, az e-kormányzat vagy az elektronikus távoktatás fejlődésében. A széles sávú technológia leggyakoribb formája továbbra is a digitális előfizetői vonal (DSL), ugyanakkor egyre terjednek az olyan alternatív megoldások, mint például a kábel, a műhold, az optikai szál és a vezeték nélküli helyi hurok.

Az IKT-ra vonatkozó uniós politikai keretet 2010-ig az „európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” elnevezésű i2010-kezdeményezés (COM(2005) 229 végleges) testesítette meg, amely azt tűzte ki célul, hogy az IKT szélesebb körű alkalmazásával fokozza az uniós gazdaság hatékonyságát. A félidős felülvizsgálatot követően 2008 áprilisában elkészült az i2010-stratégia frissített változata, amely a 2008 és 2010 közötti időszak legfontosabb kihívásaival foglalkozik.

Az Európai Bizottság 2010 májusában elfogadta az európai digitális menetrendről szóló közleményt (COM(2010) 245 végleges), amely a virágzó digitális gazdaság 2020-ig való megteremtésére irányuló stratégiát tartalmazza. Az európai digitális menetrend az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike. A közlemény felvázolja az ahhoz szükséges szakpolitikákat és intézkedéseket, hogy a társadalom és a gazdaság minden szegmense a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhassa a digitális korszak előnyeit. A menetrend a következő hét kiemelt cselekvési területre összpontosít: az egységes digitális piac létrehozása, az átjárhatóság fokozása, az internet iránti bizalomnak és az internet biztonságosságának növelése, jóval gyorsabb internet-hozzáférés biztosítása, a kutatási-fejlesztési beruházások ösztönzése, a digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális inklúzió javítása, valamint információs és kommunikációs technológiák alkalmazása olyan társadalmi kihívások leküzdése érdekében, mint például az éghajlatváltozás és a népesség elöregedése.