Archive:Minimálbér-statisztika

2014. szeptemberi adatok. A legfrissebb adatok: További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis. A cikk frissítésének tervezett ideje: 2015. április.

1. térkép: Minimálbérek, 2014. július 1.
(EUR/hó) – Forrás: Eurostat (earn_mw_cur)

Ez a cikk bemutatja, hogy a minimálbér szintjei terén milyen jelentős eltérések figyelhetők meg az Európai Unió (EU) tagállamaiban, és összeveti az így felvázolt összképet a tagjelölt országokban és az Amerikai Egyesült Államokban fennálló helyzettel.

Az Eurostat által közzétett minimálbér-statisztika a nemzeti minimálbéreket veszi alapul. A nemzeti minimálbér általában minden munkavállalóra, vagy legalábbis az adott ország munkavállalóinak jelentős többségére vonatkozik, és azt – gyakran a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően – jogszabály állapítja meg, vagy közvetlen módon nemzeti ágazatközi megállapodás írja elő.

A minimálbért rendszerint a havi bruttó jövedelem (azaz a munkavállaló által fizetendő jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok levonása előtti munkabér) formájában határozzák meg; a levonandó tételek országonként eltérőek lehetnek.

Az Eurostat évente két alkalommal (minden év január 1-jei és július 1-jei állapot szerint) teszi közzé a nemzeti minimálbéreket. Ezért az e két időpont között bekövetkező minimálbér-változásokat csak a következő félévre vonatkozó adatközlés tartalmazza.

Főbb statisztikai eredmények

A nemzeti minimálbérek közötti eltérések

2014 júliusában az uniós tagállamok által alkalmazott havi minimálbérek összege 174 EUR-tól 1921 EUR-ig terjedt.

1. ábra: Minimálbérek, 2014. július (¹)
(EUR/hó) – Forrás: Eurostat (earn_mw_cur)

2014-ben a 28 uniós tagállamból 21 alkalmazott nemzeti minimálbért (a kivételek Dánia, Németország, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország voltak – lásd az 1. térképet). A 2014. július 1-jei állapot szerint a havi minimálbérek igen széles skálán mozogtak, a bulgáriai 174 EUR-tól a luxemburgi 1921 EUR-ig. Több tagjelölt ország – nevezetesen Albánia, Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Törökország – szintén alkalmazott minimálbért.

Az 1. ábra a 2014. júliusban érvényes, euróban kifejezett havi bruttó minimálbéreket mutatja be. A minimálbérek szintje alapján az országok három csoportba sorolhatók. Az első csoportba 15 olyan ország tartozik, amelyben a havi minimálbér szintje nem éri el az 500 EUR-t: ezek Albánia, Bulgária, Montenegró, Románia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Litvánia, a Cseh Köztársaság, Lettország, Magyarország, Szlovákia, Észtország, Törökország, Horvátország és Lengyelország.

A második csoportba öt uniós tagállam (Portugália, Görögország, Málta, Spanyolország és Szlovénia), valamint az Egyesült Államok tartozik: ezekben az országokban a havi minimálbér közepes szinten, 500 EUR és 1000 EUR között alakul.

Az utolsó csoport hat olyan uniós tagállamból (Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Hollandia, Belgium és Luxemburg) áll, ahol a havi minimálbér összege meghaladja az 1000 EUR-t.

Meg kell jegyezni, hogy az euróövezeten kívüli, minimálbért alkalmazó tagállamok (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és az Egyesült Királyság), valamint Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Törökország és az Egyesült Államok esetében a minimálbérek euróban kifejezett értékét és besorolását a devizaárfolyamok is befolyásolják.

A minimálbérek vásárlóerő-egységben kifejezett értéke

A minimálbérek országonkénti szintjei közötti eltérés jóval alacsonyabb, ha figyelembe vesszük az árszintek közötti különbségeket is.

2. ábra: Minimálbérek, 2014. július (¹)
(PPS/hó) – Forrás: Eurostat (earn_mw_cur)

A 2. ábra az árszintkülönbségek figyelembevételével, a háztartások végső fogyasztási kiadásaira vonatkozó vásárlóerő-paritás (PPP) alkalmazásával hasonlítja össze a bruttó minimálbéreket. Ahogyan az várható volt, az árszintek különbségei szerint végrehajtott kiigazítás csökkenti az országok közötti eltéréseket. Az 1. csoportba tartozó, euróban kifejezve viszonylag alacsonyabb minimálbérrel rendelkező országokban jellemzően az árszint is alacsonyabb, ami relatíve növeli a minimálbér vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett értékét. Ugyanakkor a 3. csoportba tartozó, euróban kifejezve magasabb minimálbérrel rendelkező országokban az árszint is jellemzően magasabb, ezért esetükben a minimálbér PPS-ben kifejezve viszonylag alacsonyabb. Ez az árszintek szerinti kiigazítás részben elsimítja az euróban kifejezett minimálbérszint alapján elkülönülő három országcsoport közötti feltűnő szakadékokat. Míg az uniós tagállamokon belül a minimálbérek közötti eltérés szintje euróban kifejezett értékek esetén 1:11, a PPS alapján csak 1:5. Ez utóbbi számítás szerint az uniós tagállamok által alkalmazott minimálbérek mértéke 354 PPS (Románia) és 1559 PPS (Luxemburg) között alakul.

Amennyiben euróösszegek helyett a PPS-ben kifejezett értékeket vesszük figyelembe, nemcsak csökken a legalacsonyabb és a legmagasabb minimálbérszint közötti különbség, de megváltozik az országok sorrendje is. A két érték közötti eltérés Bulgáriában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Észtországban és Portugáliában, illetve Törökországban a legszembetűnőbb: ezeknek az országoknak legalább két hellyel változott a rangsorban elfoglalt pozíciója. Kilenc ország (Montenegró, Románia, Lettország, Horvátország, Lengyelország, Málta, Spanyolország, Franciaország és Írország) egy hellyel került arrébb a listán. Mindazonáltal az 1. és 2. ábra szerinti csoportbesorolás a legtöbb állam esetében nem változott. Kivételt ez alól csak Magyarország, Horvátország, Törökország és Lengyelország jelent, amelyek az 1. csoportból (alacsony minimálbér) átkerültek a 2. csoportba (közepes szintű minimálbér), illetve az Egyesült Államok, amely a 2. csoportból (közepes szintű minimálbér) a 3. csoportba (magas minimálbér) ugrott fel.

A minimálbér havi bruttó átlagbérhez viszonyított szintje

3. ábra: A havi bruttó jövedelem középértékének arányában kifejezett minimálbérek, 2013 (¹)
(%) – Forrás: Eurostat (earn_mw_avgr2)

2013-ban a NACE Rev. 2. B–S nemzetgazdasági ágakban, az ipari, az építőipari és a szolgáltatási ágazatban dolgozók esetében (a háztartások munkaadói tevékenységét, valamint a területen kívüli szervezeteket és testületeket nem számítva) a bruttó minimálbér összege a havi bruttó átlagbér 30%-a, illetve kevéssel több, mint 50%-a között alakult (lásd a 3. ábrát).

A minimálbér havi bruttó átlagkeresethez viszonyított aránya Szlovéniában (51,4%), Görögországban (50,1%, 2011) és Törökországban (50,0%, 2010) volt a legmagasabb. A rangsor aljára került országokban – azaz az Egyesült Államokban, a Cseh Köztársaságban, Észtországban (2012), Romániában (2012) és Spanyolországban – a minimálbér a havi bruttó átlagbérnek csupán 35%-át éri el.

A minimálbérből élők aránya

4. ábra: A havi minimálbér 105%-ánál kevesebbet kereső munkavállalók aránya, 2010. október (¹)
(%) – Forrás: Eurostat, a 2010. évi jövedelemszerkezeti felmérés és a minimálbérekről szóló felmérés; a kiadvány céljára készített különleges számítás; az adatokat az Eurostat online adatbázisa nem tartalmazza

A minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók aránya az egyes országok között jelentős mértékben eltérhet. A legutóbbi négyéves jövedelemszerkezeti felmérés (SES) mikroadatai, valamint az akkor (azaz az utolsó SES esetében 2010 októberében) alkalmazott minimálbérszintek összekapcsolása révén reális becslés generálható (lásd: 4. ábra). Az összevethetőség kedvéért az Eurostat az elemzés hatókörét a 21. életévét betöltött, legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásnál teljes munkaidőben dolgozó munkavállalókra szűkítette le, és kizárta a NACE Rev. 2. O. nemzetgazdasági ágához tartozó szegmenseket (közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás). Ezen túlmenően a SES 2010. évi kiadása alapján kiszámított havi jövedelmek nem tartalmazzák a túlóradíjakat és a műszakpótlékokat sem.

A minimálbért alkalmazó uniós tagállamok között a nemzeti minimálbér 105%-ánál kevesebbet kereső munkavállalók aránya 8 tagállamban – Szlovéniában (19,2%), Litvániában (13,7%), Lettországban (11,8%), Luxemburgban (10,2%), Lengyelországban (9,9%), Írországban (9,2%), Franciaországban (9,2%) és Horvátországban (9,2%) – haladta meg a 9,0%-ot. A minimálbér 105%-ánál kevesebbet kereső munkavállalók aránya Spanyolországban volt a legalacsonyabb (0,2%), a fennmaradó 11 tagállamban pedig 2,0% és 4,7% között alakult.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

Nemzeti havi minimálbérek

Az Eurostat által közzétett minimálbér-statisztika a nemzeti havi minimálbéreket veszi alapul. Az Eurostat minden évben a január 1-jei és július 1-jei állapot szerint publikálja a minimálbérekre vonatkozó adatokat.

A nemzeti minimálbér alapösszege rögzített óra-, heti vagy havi bér, amelyet – gyakran a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően – jogszabály (a kormány) állapít meg, vagy közvetlen módon nemzeti ágazatközi megállapodás ír elő. A nemzeti minimálbér általában minden munkavállalóra, vagy legalábbis az adott ország munkavállalóinak jelentős többségére vonatkozik. Az adatokat bruttó összegként teszik közzé.

Azon országok esetében, amelyek a nemzeti minimálbért nem havi összegben (hanem például órabérben vagy heti bérben) határozzák meg, a minimálbér-összegeket az országok által megadott átváltási tényezők felhasználásával havi bérekre számítják át:

Írország: (órabér x 39 óra x 52 hét) / 12 hónap;

Franciaország: [az 1999. január és 2005. január közötti adatok esetében:] (órabér x 39 óra x 52 hét) / 12 hónap; [a 2005. július utáni adatok esetében:] (órabér x 35 óra x 52 hét) / 12 hónap;

Málta: (heti bér x 52 hét) / 12 hónap;

Egyesült Királyság: (órabér x valamennyi ágazatban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók heti fizetett alapóráinak átlaga x 52,18 hét) / 12 hónap;

Egyesült Államok: (órabér x 40 óra x 52 hét) / 12 hónap.

Szerbia minimális nettó órabért alkalmaz. A következő átváltás alkalmazandó: (nettó órabér x 40 óra x 52,2 hét) / 12 hónap. Az összeget ezután az alkalmazandó adók szerint fel kell bruttósítani.

Amennyiben a minimálbér évi 12-nél több hónapra jár (például Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban, ahol évente 14 havi minimálbért fizetnek ki), az adatokat e juttatások figyelembevételével kiigazították.

Az Eurostat a nemzeti minimálbérre vonatkozó adatokat nemzeti valutában megadva kapja meg. Az euróövezeten kívüli országok esetében a nemzeti valutában megadott minimálbéreket az előző hónap végén rögzített havi átváltási árfolyam alkalmazásával váltják át euróra (a 2014. január 1-jei minimálbérek átváltásához például a 2013. december végi árfolyamot használták).

Az országok közötti árszintkülönbségek hatásainak kiküszöbölése érdekében az Eurostat különleges átszámítási arányt használ: ez az úgynevezett vásárlóerő-paritás (PPP). Az euróban vagy nemzeti valutában megadott havi minimálbéreket az egyes országokban a háztartások végső fogyasztási kiadásaira vonatkozó vásárlóerő-paritás segítségével egy mesterséges közös egységre, az úgynevezett vásárlóerő-egységre (PPS) számítják át. Ha a következő referencia-időszakra vonatkozó vásárlóerő-paritások még nem ismertek, akkor az előző évi paritásokat használják, majd frissítik a sorozatot, amint az aktuális vásárlóerő-paritások rendelkezésre állnak.

A minimálbér-statisztikák hatókörén kívüli országok

2014. július 1-jén Dánia, Németország, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország, valamint Izland, Norvégia és Svájc nem alkalmazott nemzeti minimálbért. Németországban számos ágazat a kiküldött munkavállalókról szóló törvény rendelkezései értelmében kollektív megállapodások keretében rögzíti a vonatkozó minimálbéreket. Az így megállapított szinteket a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium kötelezőként írja elő. 2015. január 1-től Németország is megkezdi a nemzeti minimálbér alkalmazását. Cipruson a kormány csak bizonyos szakmák tekintetében állapít meg minimálbért. Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon, Norvégiában és Svájcban bizonyos ágazatok tekintetében kollektív megállapodások rögzítik a minimálbéreket.

Havi átlagbér

A havi bruttó jövedelemre vonatkozó adatok a munkavállaló által fizetendő adók és társadalombiztosítási járulékok levonása előtti, rendszeres pénzbeli díjazást tükrözik, és a bérelszámoláskor rendszeresen folyósított bruttó bérre korlátozódnak. Az adatok – a jövedelemszerkezeti felmérés keretében alkalmazott meghatározással összhangban – nem tartalmazzák a rendkívüli juttatásokat, így például a 13. és 14. havi fizetést (kivéve Görögország, Spanyolország és Portugália esetében), valamint az ünnepi bónuszokat sem.

A havi bruttó jövedelemre vonatkozó adatok a NACE Rev. 2. B–S nemzetgazdasági ágakat (az ipari, az építőipari és a szolgáltatási ágazatot, nem számítva a háztartások munkaadói tevékenységét, valamint a területen kívüli szervezeteket és testületeket), és azon belül a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalókat fedik le (tekintet nélkül a vállalkozás méretére).

Kontextus

Az alapító tagállamok némelyike nagyon hosszú idő óta garantál nemzeti minimálbért a munkaerőpiac rosszabbul fizetett szegmensében elhelyezkedő munkavállalóknak. Ezzel szemben néhány tagállam – többek között Írország és az Egyesült Királyság, valamint a 2004-ben vagy azt követően csatlakozott tagállamok többsége – csak nemrégiben léptetett hatályba a minimálbérre vonatkozó jogszabályokat, sőt az EU-28 hét tagállama még 2014. július 1-jén sem alkalmazott minimálbért.

Az elmúlt években a legtöbb európai országban jellemzően csak viszonylag kis mértékben nőttek a keresetek (azaz visszafogták a béreket), és számos munkavállalói képviseleti csoport szerint csökkent a vásárlóerő és az általános életszínvonal. Egyes politikusok, munkavállalói képviseletek, lobbicsoportok és elemzők felvetették az európai minimálbér, illetve legalább a nemzeti minimálbér kötelező bevezetését az összes uniós tagállamban.

A nemzeti minimálbérek összege nem változik szükségszerűen minden évben, és kiigazításuk nem is mindig pozitív irányú: Görögországban például 2012-ben, a kormány által bevezetett megszorító intézkedéscsomag keretében csökkent a minimálbér szintje. Görögországban ugyanabban az évben felfüggesztették a nemzeti kollektív megállapodást, és a nemzeti minimálbér összegét azóta kormányhatározat útján állapítják meg.

Lásd még

• Earnings statistics (angolul)
• Gender pay gap statistics (angolul)
• Labour force survey overview 2012 (angolul)
• Labour markets at regional level (angolul)
• Bérek és munkaerőköltségek

További információk az Eurostat

Kiadványok

• Labour market statistics — zsebkönyv, 2011. évi kiadás (angolul)
• European Social Statistics — európai szociális statisztikák, 2013. évi kiadás (angolul)

Fő táblázatok

• Jövedelmek, lásd (angolul):

Minimálbérek (tps00155)

Adatbázis

• Jövedelmek, lásd (angolul):

Minimálbérek (earn_minw)

Havi minimálbérek – féléves adatok (earn_mw_cur)

Havi minimálbér a havi átlagbér százalékában (%) – Nace Rev. 2. (2008-tól) (earn_mw_avgr2)

Havi minimálbér a havi átlagbér százalékában (%) – Nace Rev. 1.1. (1999–2009) (earn_mw_avgr1)

Speciális fejezetének

• Jövedelmek (angolul)

Módszertan / Metaadatok

• Minimum wages (ESMS metadata file — earn_minw_esms) (angolul)

Forrás adatok a táblázatok, grafikonok és térképek (MS Excel)

• Minimálbér-statisztika: táblázatok és ábrák (angolul)

Külső hivatkozások

• Eurofound — European Industrial Relations Observatory (EIRO) (angolul)
• Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (angolul)