Archive:Nemzetközi árukereskedelem

2011. májusi adatok. A legfrissebb adatok: További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis. A szöveg angol változata frissebb információkat tartalmaz.

E szócikk az Európai Unió (EU) nemzetközi áruforgalmának alakulásával foglalkozik. Bemutatja, mekkora részesedéssel rendelkezik az Európai Unió a világ import- és exportpiacain, továbbá áttekintést nyújt az Unión belüli kereskedelemről, az Unió legjelentősebb kereskedelmi partnereiről, valamint a leggyakrabban forgalmazott termékkategóriákról.

1. Grafikon: A külkereskedelem legjelentősebb szereplői, 2010
(1000 millió EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

1. Tábla: A külkereskedelem legjelentősebb szereplői, 2000, 2005 és 2010
(1000 millió EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

2. Grafikon: Részesedés a világ exportpiacaiból, 2009
(%-os részesedés a világ exportjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

3. Grafikon: Részesedés a világ importpiacaiból, 2009
(%-os részesedés a világ importjából)
Forrás: Eurostat (ext_lt_introle)

4. Grafikon: A külkereskedelem alakulása, EU-27, 2000–2010 (1)
(1000 millió EUR)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

2. Tábla: Külkereskedelem, 2009–2010
(1000 millió EUR)
Forrás: Eurostat (tet00002)

3. Tábla: Az EU-27-en kívüli kereskedelem, 2010
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

4. Tábla: Az EU-27-en belüli kereskedelem, 2005 és 2010
(1000 millió EUR)
Forrás: Eurostat (tet00039)

5. Grafikon: Az EU-27-en belüli és kívüli kereskedelem, 2010
(import és export együtt, %-os részesedés a teljes kereskedelemből)
Forrás: Eurostat (ext_lt_intratrd)

6. Grafikon: A legjelentősebb exportkereskedelmi partnerek, EU-27, 2010
(%-os részesedés az EU-27-en kívüli exportból)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

7. Grafikon: A legjelentősebb importkereskedelmi partnerek, EU-27, 2010
(%-os részesedés az EU-27-en kívüli importból)
Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)

5. Tábla: Az EU-27-en kívüli kereskedelem a legjelentősebb kereskedelmi partnerek szerint, EU-27,
2000–2010 (1)
(1000 millió EUR)
Forrás: Eurostat (tet00040)

6. Tábla: Az EU-27-en kívüli kereskedelem a legfontosabb termékek szerint, EU-27,
2000, 2005 és 2010
Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)

8. Grafikon: A legnagyobb exportmennyiségek, EU-27, 2005 és 2010
(%-os részesedés az EU-27-en kívüli exportból)
Forrás: Eurostat (tet00061)

9. Grafikon: A legnagyobb importmennyiségek, EU-27, 2005 és 2010
(%-os részesedés az EU-27-en kívüli importból)
Forrás: Eurostat (tet00061)

Az EU-27 bonyolítja le a világ áruforgalmának közel egyötödét. A külkereskedelmi áruforgalom értéke jelentősen meghaladja a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának értékét, amelyek természetüknél fogva nehezebben nyújthatók határokon átnyúló formában.

Főbb statisztikai eredmények

Az EU-27 külfölddel folytatott teljes kereskedelmi forgalmának (az Unión kívüli export és import összegének) értéke 2010-ben 2 850 539 millió EUR volt. Ezek alapján az EU-27 kereskedelmi tevékenysége megközelítette a 2008-as rekordértéket. Az előző évhez viszonyítva az EU-27 kereskedelmi forgalma 2010-ben 546 922 millió EUR-val növekedett.

Az export és az import terén 2009-ben tapasztalt jelentős visszaesés után az EU-27 exportja 2010-ben rekordszintre, 1 348 778 millió EUR-ra emelkedett, ami az előző évhez viszonyítva 23 %-os növekedést jelent. Ennek hátterében elsősorban a gépek és szállítóeszközök, valamint az egyéb feldolgozott termékek exportjának bővülése áll. Az import értéke 24 %-os növekedéssel elérte az 1 501 761 millió EUR-t. A legnagyobb mértékben a gépek és szállítóeszközök, valamint az energiahordozók importja bővült.

Az Egyesült Államok volt 2010-ben is az EU-27 tagállamaiból exportált áruk legfőbb célállomása, azonban az EU-27-nek az Egyesült Államokba irányuló összes exportból való részesedése 2010-re a 2000-ben mért 28 %-ról 18 %-ra esett vissza. 2010-ben az EU-27 által az Egyesült Államokba legnagyobb mennyiségben exportált termékek közé a gépek és szállítóeszközök tartoztak. Ugyanez a termékcsoport képezte 2010-ben a Kínába irányuló export legjelentősebb kategóriáját is; Kína abban az évben az EU-27 exportjának második legfőbb célországává vált. Az EU-27 piacára importált áruk legfőbb szállítója 2010-ben is Kína volt; az innen érkező import 2009 és 2010 között 32 %-kal nőtt. Hasonló ütemben bővült az Oroszországból az EU-27 piacára irányuló import is, túlnyomórészt az energiaimport 35 %-os növekedésének köszönhetően.

A tagállamok közötti áruforgalom (Unión belüli kereskedelem) értéke a kiszállításokat figyelembe véve 2010-ben 2 538 393 millió EUR volt, ami csaknem kétszerese az EU-27 tagállamaiból harmadik országokba irányuló export értékének. Az Európai Unió belső piacának fontosságát mutatja, hogy az Unión belüli áruforgalom mindegyik tagállam esetében meghaladta az Unión kívüli kereskedelmet (lásd az 5. Grafikon). A teljes áruforgalomból az Unión belüli, illetve az Unión kívüli forgalom aránya tagállamonként igen különböző volt, és bizonyos mértékben az adott ország történelmi kötelékeit és földrajzi elhelyezkedését tükrözte. Az Unión belüli kereskedelem aránya Luxemburgban, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában volt a legmagasabb (megközelítőleg 80 %), míg Görögországban és az Egyesült Királyságban közel 50 %-ra mérséklődött.

Az EU-27-en belüli kereskedelem a kiszállítások alapján 2010-ben 16 %-kal nőtt. Ez a bővülés mérsékeltebb volt, mint az Unión kívüli export növekedése (23 %). A beérkezések és kiszállítások együttes vizsgálata alapján az Unión belüli kereskedelem Észtországban, Litvániában, Svédországban és Lettországban bővült a legnagyobb mértékben – több mint 25 %-kal –, míg csökkenést a tagállamok közül kizárólag Görögországban (-8 %) és Máltán (-3 %) mutatott 2010-ben.

Az EU-27 exportja 2009 és 2010 között valamennyi jelentős kereskedelmi partnere viszonylatában bővült. Az EU-27 harmadik legnagyobb piaca 2010-ben Svájc volt; az oda irányuló exportot az országok többségénél kevésbé érintette hátrányosan a 2009-es gazdasági visszaesés, így az export – elsősorban a gépek és szállítóeszközök, valamint a vegyi anyagok kivitelének köszönhetően – 2010-ben új rekordértéket ért el. Ezzel szemben az EU-27 Oroszországba irányuló exportja 2008 és 2009 között csaknem 40 %-kal visszaesett, és 2010-ben sem tudott visszatérni a korábbi szintre, annak ellenére, hogy értéke több mint 20 000 millió EUR-val nőtt. Az EU-27 legjelentősebb kereskedelmi partnerei közül 2009 és 2010 között a Brazíliába irányuló export bővült a legnagyobb ütemben (45 %-kal), főként a gépek és szállítóeszközök kivitelének növekedése révén, amely rekordszintet ért el.

Az import tekintetében az EU-27 valamennyi jelentős kereskedelmi partnerétől származó behozatal nőtt 2009 és 2010 között. A Kínából származó import jelentős bővülése túlnyomórészt a gépek és szállítóeszközök behozatalának tudható be, amely az EU-27 Kínából származó importjának több mint felét tette ki 2010-ben. Az energiahordozók behozatala az EU-27 Oroszországból származó importjának közel háromnegyedét tette ki 2010-ben, ugyanakkor az Oroszországból származó összes import és energiabehozatal 2010-ben nem érte el a 2008-as szintet.

Az EU-27-en kívüli export 2010-ben valamennyi fő termékcsoport esetében ugrásszerűen nőtt, miután az összes termék exportja visszaesett az előző évben. Az EU-27 exportja a két legnagyobb termékcsoport, a gépek és szállítóeszközök, valamint az egyéb feldolgozott termékek esetében megközelítette a 2008-as szintet. A harmadik termékcsoport, a vegyi anyagok exportjában csekély mértékű bővülés figyelhető meg 2008 és 2009 között, 2010-ben azonban 20 %-os növekedés volt tapasztalható. Az EU-27 exportja 2010-ben a legnagyobb ütemben a nyersanyagok esetében bővült, amelyek kivitele terén nem csak ledolgozta a 2009-es visszaesést, de növekedést is elért. Az energiaexport értéke az éles emelkedés ellenére 10 %-kal a 2008-as szint alatt maradt.

2009 és 2010 között valamennyi fő termékcsoport importja bővült, a különböző termékcsoportok növekedése között azonban jelentősebb a különbség, mint az export esetében. Az EU-27 által importált legjelentősebb termékkategória, a gépek és szállítóeszközök behozatala 30 %-kal bővült 2010-ben, ami rekordmértékű növekedéshez vezetett. E kategória importjának növekedése mindenekelőtt annak köszönhető, hogy gyorsan, 2009 és 2010 között 45 %-kal bővült az elektromos gépek behozatala. A második legnagyobb kategória, az energiahordozók importja szintén jelentősen, 28 %-kal fokozódott, amelynek hátterében az importált kőolajtermékek értékének 35 %-os növekedése áll. 2010-ben az EU-27 energiahordozó-importjának valamivel több mint 30 %-a Oroszországból származott, amelyet Norvégia (12 %) és Líbia (7 %) követett.

Az EU-27 2010. évi 152 983 millió EUR összegű kereskedelmi hiánya a kőolajtermékek esetében fennálló jelentős, 215 348 millió EUR összegű deficitre vezethető vissza. E hiányt ellensúlyozta a közúti járművek esetében a 82 156 millió EUR, az ipari gépek esetében pedig a 118 992 millió EUR összegű kereskedelmi többlet. Az EU-27 a vegyipari termékek esetében is kereskedelmi többlettel (98 389 millió EUR) zárta a 2010. évet, amely elsősorban a gyógyszeripari termékek kereskedelmi teljesítményének köszönhető (ezek esetében 46 749 millió EUR volt a többlet).

Az EU-27-en kívüli kereskedelemben 2010-ben is Németország játszotta messze a legjelentősebb szerepet, mivel az EU-27 harmadik országokba irányuló exportjának 28 %-át, importjának pedig 20 %-át tudhatta magáénak. A Németországot követő három legnagyobb exportőr 2009-hez hasonlóan Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság volt. Németország után Hollandia és az Egyesült Királyság volt a harmadik országokból származó áruk második, illetve harmadik legjelentősebb importőre.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A nemzetközi áruforgalmi statisztika az Európai Unió tagállamai között (Unión belüli kereskedelem), valamint az uniós tagállamok és harmadik országok között (Unión kívüli kereskedelem) forgalmazott áruk értékét és mennyiségét méri fel. Ez a statisztika az importtal, exporttal és az Európai Unión, annak tagállamain és az euróövezeten belüli kereskedelmi mérleggel kapcsolatos hivatalos információforrás.

A közzétett statisztikák az egyes adatszolgáltató országokra vonatkoznak, és külön-külön az egyes partnerországokkal, valamint számos termékosztállyal kapcsolatos adatokat tartalmaznak. Az egyik leggyakrabban használt osztályozás az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozása (SITC Rev. 4), amely lehetővé teszi a külkereskedelmi statisztikák világszintű összehasonlítását.

Az Unión kívüli kereskedelemre vonatkozó statisztikában szereplő adatok egységes kereskedelmi tömbként kezelik az EU-27-et, ennek megfelelően a kiviteli adatok a teljes EU-27 külföldre irányuló exportjára vonatkoznak, míg az Unión kívüli importtal kapcsolatos adatok a külföldről (harmadik országokból) az Európai Unióba való behozatalra vonatkoznak. Ezzel szemben az egyes tagállamokra vonatkozó adatok esetében a külkereskedelmi folyamatok rendszerint világkereskedelmi folyamatok formájában jelennek meg (ideértve az Unión belüli és az Unión kívüli partnereket egyaránt).

Az Unión kívüli kereskedelem fogalommeghatározásai a következők:

import: olyan áruk, amelyek harmadik országból lépnek be az Európai Unió statisztikai területére, és azonnal vagy vámraktárban eltöltött időt követően szabad forgalomba bocsátási (rendszerint a fogyasztásra szánt áruk), aktív feldolgozási vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási (megmunkálásra, feldolgozásra szánt áruk) vámeljárás alá kerülnek;
export: olyan áruk, amelyek az Európai Unió statisztikai területéről harmadik országba lépnek be, miután az aktív feldolgozást vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozást követően kiviteli (végleges kivitel), passzív feldolgozási vagy újrakiviteli vámeljáráson estek át.

A harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó statisztika ezért nem vonatkozik a szállítás alatt lévő, illetve vámraktározási vagy ideiglenes behozatali (vásárok, kiállítások, vizsgálatok stb. céljából) vámeljárás alá vont árukra, továbbá valamely említett eljárás szerinti behozatalt követő újrakivitelre.

A tagállamok közötti kereskedelem (Unión belüli kereskedelem) statisztikája az egyes tagállamok által regisztrált árubeérkezésekre és -kiszállításokra vonatkozik. A beérkezések és a kiszállítások meghatározásai a következők:

beérkezés: az Európai Unióban szabad forgalomban lévő, az adott tagállam statisztikai területére belépő áruk;
kiszállítás: az Európai Unióban szabad forgalomban lévő, az adott tagállam statisztikai területéről másik tagállamba belépő áruk.

Az áruforgalomra vonatkozó statisztikai adatok forrásai hagyományosan a vámnyilvántartások. Az egységes piac 1993. január 1-jei létrejötte a tagállamok közötti vámalakiságok eltörlése miatt szükségessé tette egy új adatgyűjtési rendszer, az Intrastat bevezetését, amely az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó statisztika alapját szolgáltatja. Az Intrastat rendszer a statisztikai adatokat közvetlenül a kereskedelmi szereplőktől gyűjti, akik kérésre havi beszámolókat küldenek a nemzeti statisztikai hivatalnak.

Az Unión kívüli és az Unión belüli kereskedelem statisztikai értéke az export/kiszállítás esetében a FOB-érték (free-on-board; költségmentesen a hajó fedélzetére rakva), az import/beérkezés esetében pedig a CIF-érték (cost, insurance and freight; költség, biztosítás és fuvardíj fizetve). A közölt értékek kizárólag azokat a járulékos költségeket (fuvardíj és biztosítás) tartalmazzák, amelyek export/kiszállítás esetében az export/kiszállítás kiindulási helyéül szolgáló tagállam területén történő szállításra, import/beérkezés esetében pedig az import/beérkezés célállomásául szolgáló tagállam területén kívül történő szállításra vonatkoznak.

Kontextus

A nemzetközi áruforgalmi statisztikát a nemzetközi, uniós és nemzeti döntéshozó szervek széles körben felhasználják. A vállalkozások a nemzetközi kereskedelmi adatokat piackutatásra és kereskedelmi stratégiájuk meghatározására használhatják fel. A nemzetközi kereskedelmi statisztikák segítik az uniós intézményeket a két- és a többoldalú kereskedelmi tárgyalások előkészítésében, a dömpingellenes politikák meghatározásában és végrehajtásában, a makrogazdasági és pénzügyi politikák alakításában, valamint az egységes piac fejlődésének vagy az európai gazdaságok integrációjának értékelésében.

A kereskedelem fejlődése lehetőséget biztosít a gazdasági növekedésre. Az Európai Unió közös kereskedelempolitikával rendelkezik, amelynek értelmében a kereskedelmi megállapodásokról az Európai Bizottság tárgyal, és a 27 tagállam nevében képviseli az Európai Unió érdekeit. Az Európai Bizottság az Uniót érintő valamennyi kereskedelempolitikai kérdést tanácsadó bizottságon keresztül egyeztet a tagállamokkal; e bizottságban vitatják meg többek között a többoldalú, a kétoldalú és az egyoldalú megállapodásokat. Ennek megfelelően a kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, tehát kizárólag az Európai Unió alkothat kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat és köthet nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, az egyes tagállamoknak ez nem áll módjában. E hatáskör az áruforgalmon kívül kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére, a szellemi tulajdonra és a közvetlen külföldi befektetésre.

A többoldalú kereskedelmi kérdésekkel világszinten a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) foglalkozik. A szervezet 2008 júliusában 153 országot tudhatott a tagjai között, több tagjelölt országgal pedig folyamatban volt a csatlakozási eljárás. A WTO meghatározza a kereskedelemre vonatkozó globális szabályokat, valamint fórumként szolgál a kereskedelmi tárgyalásokhoz és a tagok közötti viták rendezéséhez. Az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat WTO-partnereivel, emellett részt vett a WTO többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak, az úgynevezett dohai fejlesztési menetrendnek az előző fordulóján. Miután azonban a tárgyalásokat 2005-ben, majd 2006-ban sem sikerült lezárni, a WTO 2008. júliusi találkozóján a dohai forduló ismét kudarcba fulladt. A dohai forduló jövője e szócikk szerkesztésekor még bizonytalan volt.