Archive:Bűnügyi statisztika
2019. októberben kivonatolt adatok.
A cikk frissítésének tervezett ideje: 2020. szeptember.
Highlights
Testi sértések száma, 2010–2017
Ebben a cikkben az európai rendőrségek által nyilvántartásba vett, 2008 és 2017 között elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan mutatunk be adatokat. A bemutatott adatok az Európai Unióra (EU), részlegesen az EFTA-országokra, a tagjelölt országokra és a potenciális tagjelölt országokra vonatkoznak.
Full article
A rablások száma 24%-kal csökkent 2011 és 2017 között
Az uniós rendőrségek által regisztrált rablások száma 2011 és 2017 között 24%-kal, 522 000-ről 396 000-re csökkent. Ezzel szemben 2008 és 2011 között 4%-kal nőtt a rablások száma. Az 1. ábra a rendőrségek által nyilvántartásba vett rablások számának változását mutatja az előző évhez képest. Az ábra arra is rávilágít, hogy a bűnözés nemzeti tendenciái meglehetősen eltérőek lehetnek az uniós trendtől. 2011 és 2012 között uniós szinten alig változott a rablások száma. Ugyanakkor egyes országokban összesítve 18 000-rel nőtt e bűncselekmények száma, köztük Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban összesen több mint 16 000-rel. Ugyanebben az időszakban más országokban együttesen mintegy 18 000-rel kevesebb rablás történt. A csökkenésből 14 000 Angliának és Walesnek (Egyesült Királyság), Portugáliának, Belgiumnak és Lengyelországnak tudható be. 2016 és 2017 között az összesített változás viszonylag csekély volt (4000) a teljes növekedéshez (18 000) és csökkenéshez (22 000) képest.
<image imgid="figure1" zoom="100">
A 2. ábra a rendőrség által nyilvántartott rablásokat mutatja a lakosság létszámához viszonyítva (100 000 lakosra jutó bűncselekmények száma). 2017-ben a legmagasabb arány Belgiumban (167), Franciaországban (150), Spanyolországban (144), Angliában és Walesben (Egyesült Királyság) (132) és Portugáliában (115) volt megfigyelhető, míg a 100 000 lakosra jutó nyilvántartott rablások száma Romániában (16), Észtországban és Csehországban (mindkettő 15), Cipruson (14), Szlovéniában (12), Szlovákiában és Magyarországon (mindkettő 9) volt a legalacsonyabb. Az EFTA-országok közül Svájcban volt a legmagasabb – 21 – a 100 000 lakosra jutó, rendőrség által nyilvántartott rablások száma.
<image imgid="figure2" zoom="100">
5200 emberölés az EU-ban 2017-ben
2017-ben az EU-ban mintegy 5200 szándékos emberölést vettek nyilvántartásba[1] Ez 2008 óta 19%-os csökkenést jelent. Az 1. táblázat országonkénti bontásban mutatja be a jelentett adatokat.
<image imgid="table1" zoom="100">
A 3. ábra a lakosság számához viszonyított emberölési adatokat mutatja (a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma százezer lakosra). 2017-ben Lettországban (5,6), Litvániában (4,0), Észtországban (2,2) és Máltán (2,0) voltak a legmagasabbak e számok, míg a legalacsonyabb értékeket Luxemburgban (0,3), Csehországban, Olaszországban és Ausztriában (mindhárom 0,6) mérték.
<image imgid="figure3" zoom="100">
1,1 millió testi sértés az EU-ban 2017-ben
A 4. ábra azt mutatja, hogy az uniós országok rendőrségi nyilvántartásaiban szereplő testi sértések száma 2017-ben valamivel meghaladta az 1,1 milliót. Az EU-ban 2010 óta a rendőrség által nyilvántartásba vett testi sértések száma 2013-ban volt a legalacsonyabb: 916 000. A 2016. és 2017. évi uniós összesített adatok részben korábbi számadatokon alapulnak (Franciaország és Ausztria 2017-re, Magyarország pedig 2016-ra és 2017-re nem jelentett adatokat).
<image imgid="figure4" zoom="100">
A testi sértések száma EU-szerte igen eltérő, még a lakosság méretéhez viszonyítva is. Az eltérések minden bizonnyal nemcsak a bűncselekmények előfordulásának gyakoriságát tükrözik, hanem az eltérő jogi normákat és nyilvántartási gyakorlatokat is. Néhány nemzeti adat például a könnyű testi sértéseket, a halálos kimenetelű testi sértéseket (emberölés, gyilkosság stb.), a szexuális erőszakot (általában külön kategória) vagy a fenyegetést is magában foglalja, míg legtöbbjük csak a súlyos testi sértésként meghatározott bűncselekményeket tartalmazza.
2015 és 2017 között évente átlagban 697 000 gépjárművet loptak el az EU-ban
Az uniós tagállamok rendőrségei összesen évente átlagosan 698 000 gépjárműlopást[2]regisztráltak a 2015–2017 közötti időszakban, ami 29%-os csökkenést jelent a 2008–2010 közötti időszakhoz képest (amikor az éves átlag 983 000 volt). 2008 és 2017 között a legtöbb európai tagállamban csökkenő tendencia volt megfigyelhető, Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Lettországban, Máltán, Romániában, valamint Angliában és Walesben (Egyesült Királyság) azonban 2016 és 2017 között növekedett a gépjárműlopások száma.
<image imgid="table2" zoom="100">
A lakosság nagyságához viszonyítva a 100 000 lakosra vetített adatok Luxemburgban (328), Görögországban (269), Olaszországban (257), Svédországban (256), Franciaországban (247) és Csehországban (238) voltak a legmagasabbak (a 2015 és 2017 közötti időszakra jellemző átlag). Az EU-ban a legalacsonyabb adatokat Szlovákiában és Észtországban (mindkettőben 31), Horvátországban (20), Romániában (15) és Dániában (4) mérték. Az EFTA-országok közül Izlandon volt a legmagasabb – 138 – a 100 000 lakosra jutó, rendőrség által nyilvántartott gépjárműlopások száma. Az egyes országok közötti eltéréseket részben a gépkocsik és más járműtípusok eltérő száma magyarázhatja.
<image imgid="figure5" zoom="100">
A táblázatok és az ábrák forrásadatai
Adatforrások
A bűnözésre és a büntető igazságszolgáltatási rendszerekre vonatkozó statisztikák forrásai közé tartoznak a rendőrség és más bűnüldöző szervek, az ügyészségek, a bíróságok, a börtönök, az érintett minisztériumok és a statisztikai hivatalok. Ezek a nemzeti hatóságok hivatalos adatokat gyűjtenek, amelyeket évente egyszer megküldenek az Eurostatnak az Egyesült Nemzetek Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának szánt, a bűnügyi tendenciákról és az igazságszolgáltatási rendszerek műveleteiről szóló felmérés keretében gyűjtött adatokkal együtt.
Ez a cikk a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények 2008 és 2017 közötti hivatalos adatain alapul. Az elérhető korábbi adatok: az 1950 és 1992 közötti időszakra vonatkozó összesített és az 1993 és 2007 közötti időszakra bűncselekményenként részletezett bűnügyi statisztikák.
Az Eurostat akkor frissíti a táblázatokat, amikor az országok új adatokat küldenek. Ez azt jelenti, hogy az online elérhető archivált cikkek olyan adatokat tartalmazhatnak, amelyek nem felelnek meg a legfrissebb online adatbázisnak.
Ahhoz, hogy az uniós szinten összesített adatok helyesek legyenek, valamennyi ország adataira szükség van; az európai szintű bűnügyi statisztikák egyik legfontosabb minőségi problémája éppen az adatok hiánya. Egyes bűncselekmények esetében olyan mértékű az adathiány, hogy esetükben nem tüntetjük fel az EU-ra vonatkozó összesített adatot. A bemutatott bűncselekmények közül néhány esetében az összesített uniós adat kiigazítás eredménye, mivel szórványosan hiányoztak az adatok. Ha például valamely ország esetében hiányzik egy 2017-es adat, az Eurostat a 2016-os számadatot használja az adott ország és bűncselekmény esetében. Egyes esetekben az előző és a következő év átlaga kerül figyelembevételre. A hiányzó adatok kezelésének egy másik módszere különálló időszakok (például a 2010–2012 és a 2015–2017 közötti időszak) hároméves átlagainak összehasonlítása. Az adatbázis-táblázatok az Eurostatnak jelentett számadatokat tartalmazzák (kiigazítás nélkül).
A szándékos emberöléssel és a szexuális erőszakkal kapcsolatban további adatok állnak rendelkezésre az áldozatokról, a gyanúsítottakról, a büntetőeljárásokról, az ítéletekről és a fogvatartottakról.
Az ENSZ egyik honlapján az emberölésekre vonatkozó nemzetközi statisztikák találhatók.
Háttér
A bűnügyi statisztikákat az uniós intézmények, a nemzeti hatóságok, a média, a politikusok, a szervezetek és a nagyközönség használják. Egyetlen nemzetközi szabályozás sem terjed ki a bűnügyi statisztikák egészére[3]. Minden állam maga határozza meg büntetőjogát, a bűncselekményeket, a jogi eljárásokat és a szankciókat, valamint a hivatalos bűnügyi statisztikákra vonatkozó előírásokat. Ennek következtében a nemzeti bűnügyi statisztikák gyakran nem teljes mértékben összehasonlíthatók az egyes államok között.
Jóllehet büntetőjoguk különböző, az európai országok között számos hasonlóság van. A közérdek és a politikai érdek mellett ez az oka az egész EU-ra kiterjedő bűnügyi statisztikák gyűjtésének. Az elmúlt évtizedben az uniós intézmények, a nemzeti hatóságok és az ENSZ együttműködtek az európai bűnügyi statisztikák javítása érdekében. Jelentős minőségi javulást hozott a bűncselekmények közös osztályozásának alkalmazása, amely lehetővé tette a bűncselekményekre vonatkozó adatok országok közötti összehasonlítását. A közös osztályozás olyan fejlemény az európai bűnügyi statisztikák területén, amelynek továbbfejlesztése jelenleg is folyamatban van. A bűncselekmények osztályozásával kapcsolatos információk elérhetők itt.
A hivatalos bűnügyi statisztikákat a nemzeti hatóságok, például a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok és a fegyintézetek gyűjtik. Ezek közül a rendőrségi adatok nyújtják a legtágabb képet, mivel magukban foglalják az összes nyilvántartásba vett bűncselekményt, függetlenül attól, hogy az ügy bíróság elé került-e. A statisztikák azonban nem a bűncselekmények teljes számát mérik, hanem azt tükrözik, hogy a hatóságok hogyan veszik nyilvántartásba és kezelik az ügyeket. Egyszerűen fogalmazva, a bűncselekmények teljes száma a bejelentett és a be nem jelentett esetek összegének a tévesen bejelentett esetekkel csökkentett száma lenne. Joggal feltételezhető, hogy egyes bűncselekményeket – például a gépjárműpást és a betörést – megfelelő mértékben jelentenek be, mivel a biztosítási kárigény alátámasztásához rendőrség általi nyilvántartásba vételre van szükség.
Direct access to
Bűnözés és büntető igazságszolgáltatás
Bűnözés, erőszak vagy vandalizmus a környéken
Intézményekbe vetett bizalom mértéke
Megjegyzések
- ↑ A hollandiai adatok nélkül.
- ↑ A gépjármű itt használt fogalma a szárazföldi gépjárművet foglalja magába, beleértve a motorkerékpárokat, a személygépkocsikat, az autóbuszokat, a távolsági autóbuszokat, a teherautókat, az építőipari gépjárműveket stb.
- ↑ Egyes bűncselekményekre vonatkozóan azonban léteznek uniós irányelvek vagy ENSZ-egyezmények.