Highlights

[[File:Enterprises using AI technologies 2023 and 2024.xlsx]]

  [https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Country_codes <sup>Országkódok</sup>]

Ez a cikk a mesterségesintelligencia-technológiák használatára vonatkozó legfrissebb statisztikai adatokat mutatja be a következők szerint: EU vállalkozások . A mesterséges intelligencia gyorsan fejlődik, és számos előnnyel járhat, például biztonságosabb és tisztább közlekedéssel, hatékonyabb gyártással, olcsóbb és fenntarthatóbb energiával és jobb döntéshozatallal. Az MI olyan rendszerekre utal, amelyek olyan technológiákat használnak, mint a szövegbányászat, a számítógépes látás, a beszédfelismerés, a természetes nyelvek előállítása, a gépi tanulás vagy a mélytanulás. Ezek a technológiák felhasználhatók adatok gyűjtésére és/vagy felhasználására annak érdekében, hogy különböző szintű autonómiával előre jelezzék, javasolják vagy eldöntsék a konkrét célok eléréséhez szükséges legjobb intézkedéseket. Az MI-rendszerek lehetnek szoftveralapúak (pl. képfelismerő szoftverek, virtuális asszisztensek, beszéd- és arcfelismerő rendszerek) vagy eszközökbe beágyazottak (pl. autonóm robotok, önvezető járművek, drónok).

Mesterségesintelligencia-technológiákat használó vállalkozások

2024-ben az EU-ban a legalább 10 alkalmazottat és önálló vállalkozót foglalkoztató vállalkozások 13,48 %-a használta az alábbi MI-k legalább egyikét:

írott nyelvet elemző technológiák (szövegbányászat)

a beszélt nyelvet géppel olvasható formátummá átalakító technológiák (beszédfelismerés)

írott vagy beszélt nyelvet létrehozó technológiák (természetes nyelvek generációja)

tárgyakat vagy személyeket képek alapján azonosító technológiák (képfelismerés, képfeldolgozás)

gépi tanulás (pl. mélytanulás) adatelemzéshez

a különböző munkafolyamatokat automatizáló vagy a döntéshozatalt segítő technológiák (MI-alapú szoftveres robotfolyamat-automatizálás)

olyan technológiák, amelyek környezetük megfigyelésével és önálló döntések meghozatalával lehetővé teszik a gépek fizikai mozgását.

2023-hoz képest a mesterségesintelligencia-technológiák használata 5,45-tel nőtt százalékpont (1. ábra).

Amint azt az 1. ábra mutatja, a nagyvállalkozások a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb mértékben használtak mesterséges intelligenciát. 2024-ben a kisvállalkozások 11,21 %-a, a középvállalkozások 20,97 %-a és a nagyvállalkozások 41,17 %-a használt mesterséges intelligenciát. Ez a különbség magyarázható például a mesterségesintelligencia-technológiák vállalkozáson belüli bevezetésének összetettségével, a méretgazdaságossággal (azaz a nagyobb méretgazdaságossággal rendelkező vállalkozások jobban profitálhatnak a mesterséges intelligenciából) vagy a költségekkel (azaz a mesterséges intelligenciába való beruházás megfizethetőbb lehet a nagyvállalkozások számára). [[Kép: MI-technológiákat használó vállalkozások méretkategória szerint, EU, 2023 és 2024 (a vállalkozások %-ában).png ⁇ thumb ⁇ centre ⁇ 700px ⁇ 1. ábra: MI-technológiákat használó vállalkozások méretkategória szerint, EU, 2023 és 2024
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_eb_ai) ⁇ alt = négy oszlopból álló oszlopdiagram, amely az MI-technológiákat használó vállalkozásokat mutatja méret és osztály szerint az EU-ban 2023-ban és 2024-ben. További részletekért kérjük, használja a kép alatti forrásadatkészlet-kódra mutató linket.]]

A legalább egy mesterségesintelligencia-technológiát használó vállalkozások uniós országok közötti összehasonlítása (2. ábra) azt mutatja, hogy a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások aránya 3,07 % és 27,58% között mozgott. A legmagasabb arányt Dániában (27,58%), majd Svédországban (25,09%) és Belgiumban (24,71%) mérték, míg a legalacsonyabb arányt Romániában (3,07%), Lengyelországban (5,9%) és Bulgáriában (6,47%) mérték. 2024-ben 2023-hoz képest valamennyi uniós tagállamban magasabb volt az MI-technológiákat használó vállalkozások aránya. A legnagyobb növekedést Svédországban regisztrálták (14,72 százalékpont), a legkisebbet Portugáliában (0,77 százalékpont).

Figure 2: Enterprises using AI technologies, 2023 and 2024
(% of enterprises)
Source: Eurostat (isoc_eb_ai)

Amint azt a 3. ábra mutatja, egyes gazdasági tevékenységekben a mesterséges intelligenciát sokkal gyakrabban használják, mint másokban. Ez azt jelezheti, hogy a mesterséges intelligencia bizonyos tevékenységek esetében relevánsabb. 2024-ben az információs és kommunikációs ágazat (48,72 %), valamint a szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatási tevékenységek (30,53 %) álltak ki a legmagasabb arányban a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások közül. Minden más gazdasági tevékenység esetében a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások aránya 16 % alatt volt. Ez 15,45% (ingatlanügyletek) és 6,09% (szállás és építkezés) között mozgott.

Figure 3: Enterprises using AI technologies by economic activity, EU, 2024
(% of enterprises)
Source: Eurostat (isoc_eb_ain2)

Az alkalmazott MI-technológiák típusai

Az uniós vállalkozások különböző típusú MI-technológiákat használtak. Amint azt a 4. ábra mutatja, nem volt uralkodó mesterségesintelligencia-technológia. A valamivel gyakrabban használt MI-technológiák az írott nyelv elemzését (azaz szövegbányászatot) végző MI-technológiák voltak. 2024-ben ezeket a mesterségesintelligencia-technológiákat a vállalkozások 6,88%-a használta. Az írott vagy beszélt nyelvet (természetes nyelvek generációját) létrehozó MI-technológiák a vállalkozások 5,41%-át követték. A vállalkozások 4,78–3,23 %-a használt olyan MI-technológiákat, amelyek a beszélt nyelvet géppel olvasható formátummá alakítják (beszédfelismerés), adatelemzés céljából gépi tanulást (pl. mélytanulás), különböző munkafolyamatokat automatizáló vagy a döntéshozatalban segítséget nyújtó technológiákat, valamint tárgyakat vagy személyeket képek alapján azonosító technológiákat (képfelismerés, képfeldolgozás). A vállalkozások 1,01%-a olyan MI-technológiákat használt, amelyek lehetővé teszik a gépek számára, hogy környezetük megfigyelésével és autonóm döntések meghozatalával fizikailag mozogjanak (pl. önvezető járművek).

Bár nem minden vállalkozás használt túlnyomórészt mesterségesintelligencia-technológiát, a vállalkozások méretét tekintve a 4. ábra eltérő helyzetet mutat, különösen a nagyvállalatok esetében, ahol az írott nyelv elemzését végző mesterségesintelligencia-technológiák (szövegbányászat) voltak a leggyakrabban használt technológiák (21,44 %), amelyeket az adatelemzéshez használt gépi tanulás (20,58 %) és a különböző munkafolyamatokat automatizáló vagy a döntéshozatalban segítséget nyújtó mesterségesintelligencia-technológiák (20,40 %) követtek. A legkevésbé használt MI-technológiák azok voltak, amelyek a környezet megfigyelésén alapuló autonóm döntések révén lehetővé tették a gépek fizikai mozgását (7,19%).

alt = egy függőleges oszlopdiagram négy oszloppal, amely az MI-technológiákat használó vállalkozásokat mutatja az MI-technológia típusa és méretosztálya szerint az EU-ban 2024-ben, az oszlopok a különböző technológiák esetében a vállalkozás méretét mutatják. További részletekért kérjük, használja a kép alatti forrás adatkészlet kódjára mutató linket.

Az 1. táblázat a különböző gazdasági tevékenységek során használt MI-technológiák különböző típusait mutatja be. Az információs és kommunikációs ágazatban, ahol a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások legnagyobb arányát regisztrálták, a leggyakrabban használt mesterségesintelligencia-technológiák a szövegbányászat (30,11 %), majd a természetes nyelvek előállítása (25,83 %) és az adatelemzéshez szükséges gépi tanulás (25,66 %) voltak. A szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatási tevékenységekben ismét a szövegbányászat volt a legelterjedtebb mesterségesintelligencia-technológia a vállalkozások 15,61%-ával, amelyet a beszédfelismerés (12,49%) és a természetes nyelvek generálása (11,51%) követett. Minden más tevékenység esetében a meghatározott MI-technológiákat használó vállalkozások aránya kevesebb mint 1 % és 8,06 % között mozgott.

Table 1: Enterprises using AI technologies by type of AI technology and economic activity, EU, 2024
(% of enterprises)
Source: Eurostat (isoc_eb_ain2)

Az MI-szoftverek vagy -rendszerek használatának célja

Az uniós vállalkozások különböző célokra használtak MI-szoftvereket vagy -rendszereket. 2024-ben az MI-technológiákat használó vállalkozások 34,08 %-a használta ezeket a szoftvereket vagy rendszereket marketingre vagy értékesítésre, 27,51%-uk pedig üzleti adminisztrációs folyamatok vagy irányítás megszervezésére. A logisztikai célú MI-szoftvereket vagy -rendszereket a legkevésbé az MI-technológiákat használó vállalkozások 6,12 %-a használta (5. ábra).

Azok a célok, amelyekre a vállalkozások MI-szoftvereket és -rendszereket használtak, méretüktől függően eltérőek voltak. A legnagyobb különbség a kis- és nagyvállalkozások között az IKT-biztonságot szolgáló mesterségesintelligencia-szoftvereket vagy -rendszereket használók (46,44% nagyvállalat, 17,19% kisvállalkozás), majd a termelési folyamatokhoz azokat használók (34,65% nagyvállalat, 21,62% kisvállalkozás) és a logisztikához azokat használók (15,85% nagyvállalat, 4,48% kisvállalkozás) között volt (5. ábra).

alt = egy négysávos oszlopdiagram, amely az MI-technológiát használó vállalkozásokat mutatja céltípus és méretkategória szerint az EU-ban 2024-ben, a sávok a különböző technológiák esetében a vállalkozás méretét mutatják. További részletekért kérjük, használja a kép alatti forrás adatkészlet kódjára mutató linket.

A vállalkozások különböző célokra használták a mesterségesintelligencia-technológiákat attól függően, hogy melyik gazdasági ágazatban működtek. A feldolgozóiparban a mesterségesintelligencia-szoftvereket vagy -rendszereket főként marketingre és értékesítésre (27,11 %), valamint termelési folyamatokra (26,23 %) használták, míg a mesterségesintelligencia-szoftvereket vagy -rendszereket főként a villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondicionálási és vízellátási ágazat IKT-biztonságára (34,81 %) használták. A mesterséges intelligencia fő felhasználási területe a kutatás-fejlesztés (R&D) vagy az innovációs tevékenység volt az információs és kommunikációs ágazatban (43,46 %). A vállalkozások főként a kiskereskedelmi ágazatban (52,89 %) és a szálláshely-szolgáltatási ágazatban (49,01 %) használtak MI-szoftvereket vagy -rendszereket marketingre vagy értékesítésre (2. táblázat).

alt = egy táblázat, amely az MI-technológiákat használó vállalkozásokat mutatja céltípus és gazdasági tevékenység szerint az EU-ban 2024-ben. További részletekért kérjük, használja a kép alatti forrás adatkészlet kódjára mutató linket.

Táblázatok és grafikonok forrásadatai

Adatforrások

Forrás: Az e cikkben bemutatott adatok az „IKT-használat és e-kereskedelem a vállalkozásoknál” című, 2024. évi uniós felmérés eredményein alapulnak. A statisztikák a nemzeti statisztikai hatóságok által 2024 első hónapjaiban végzett felmérésekből származnak.

Minta: 2024-ben az 1,54 millió uniós vállalkozásból 157 000-et vizsgáltak meg. Az 1,54 millió vállalkozás mintegy 83%-a kisvállalkozás, 14%-a közép- és 3%-a nagyvállalkozás volt.

Főbb fogalmak: A megfigyelési statisztikai egység a gazdálkodó, a következőkben meghatározottak szerint:Regulation (EC) No 696/1993 (1993. március 15.) A felmérés a legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra és az önálló vállalkozókra terjedt ki. A vállalkozások méret szerint vannak lebontva: kisvállalkozások (10–49 alkalmazott és önálló vállalkozó), közepes (50–249 alkalmazott és önálló vállalkozó) és nagyvállalatok (250 vagy több alkalmazott és önálló vállalkozó). A gazdasági tevékenységek megfelelnek a besorolásnak NACE Felülvizsgálat 2.Az érintett ágazatok a következők: feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz- és gőzipar, vízellátás, építőipar, nagy- és kiskereskedelem, gépjárművek és motorkerékpárok javítása, szállítás és tárolás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, információs és kommunikációs tevékenységek, ingatlanügyletek, szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek, adminisztratív és támogató tevékenységek, valamint számítógépek és kommunikációs berendezések javítása.

Adatok: Az európai aggregátumok kiszámításakor nem megbízható adatokat is figyelembe vesznek. Az ebben a cikkben bemutatott adatok eltérhetnek az adatbázisban szereplő adatoktól az e cikkhez használt adatkinyerések után végzett frissítések miatt. Az adatbázisban szereplő adatok a felmérés éve szerint vannak rendszerezve.

Háttér

2019-ben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke ismertette, hogyan szeretné, ha az EU megragadná a digitális kor által kínált lehetőségeket.digitális korra felkészült Európa1 a Bizottság 2019–2024-es időszakra vonatkozó 6 prioritása közül. Az ilyen digitális átalakulás azon az előfeltevésen alapul, hogy a digitális technológiáknak és megoldásoknak: új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt; a megbízható technológia fejlesztésének ösztönzése; a nyitott és demokratikus társadalom előmozdítása; az élénk és fenntartható gazdaság lehetővé tétele; segít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ezt szem előtt tartva az Európai Bizottság 2020 februárjában elfogadta a Bizottság következőkkel kapcsolatos elképzeléseinek és intézkedéseinek átfogó ismertetését:digitális jövőjének alakítása, valamint az alábbiakkal kapcsolatos konkrét javaslatok:

adatstratégia(COM(2020) 66 final), amelynek célja, hogy előmozdítsa az EU-t mint az adatok által jobb döntések meghozatalára képes társadalom vezető példaképét az üzleti szférában és a közszférában; és

akönyv a mesterséges intelligenciáról – A kiválóság és a bizalom európai megközelítése(COM(2020) 65 final), amely támogatja a szabályozás- és beruházásorientált megközelítést azzal a kettős célkitűzéssel, hogy előmozdítsa a mesterséges intelligencia elterjedését és kezelje az ezen új technológia bizonyos felhasználásaival kapcsolatos kockázatokat.

2021-ben airánytű az EU digitális évtizedéhez(COM(2021) 118 final), meghatározva az EU 2030-ra vonatkozó digitális céljait, amelyek négy sarkalatos pont köré csoportosulnak: készségek, a vállalkozások digitális átalakulása, biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrák és a közszolgáltatások digitalizálása.

Explore further