Bőrirritáló anyagok
Egészség és biztonság

A bőrirritáló anyag olyan anyag, amely bőrgyulladást okoz, elsősorban a dermatitisz nevű betegség formájában. A bőrirritáló anyagok két csoportba oszthatók aszerint, hogy milyen eséllyel okoznak dermatitiszt:

• az elsődleges bőrirritáló anyagok közvetlen gyulladást okoznak azokon a bőrfelületeken, amelyekkel érintkezésbe kerülnek;
• a másodlagos bőrirritáló anyagok hasonló tüneteket okoznak egy bizonyos időtartamú expozíciót követően, ezek a tünetek nem korlátozódnak a test adott területére.

A dermatitisz különféle tünetekkel járó bőrbetegség, amelynek súlyossága is változó. Általában irritációval és kipirosodással, illetve esetenként az érintett terület megduzzadásával kezdődik. Néha hólyagok is megjelennek, majd ezek felhasadásakor szeptikus fertőzés léphet fel. A bőrirritáló anyagok érintkezés esetén a test bármely részére hatással lehetnek. A dermatitisz általában a kézen és a karon jelentkezik, de a test már részeire is átterjedhet, ha nem kezelik. Súlyosabb következményei gyakran csak lassan alakulnak ki.

Két fő típusa van:

• Irritatív kontakt dermatitisz: Agresszív bőrirritálóval való érintkezést követően rövid időn belül vagy gyengébb bőrirritálóval való ismételt érintkezés következtében hosszabb időn keresztül jelentkezhet. Az irritáló anyag lehet kémiai, biológiai, mechanikai vagy fizikai. A vízzel való ismételt és hosszan tartó érintkezés (pl. műszakonként több mint 20 kézmosás vagy ha a kéz 2 óránál hosszabb ideig nedves marad) szintén irritatív dermatitiszt okozhat.
• Allergiás kontakt dermatitisz: Ez akkor fordulhat elő, ha a beteg allergiássá válik az anyaggal szemben. A szenzibilizált egyéneknél valószínűleg állandósul és a bőrnek az adott anyaggal való érintkezése allergiás kontakt dermatitiszt fog okozni. A bőrszenzibilizáló anyagok gyakran irritáló hatásúak is.

A bőrt számos különféle anyag irritálhatja, amelyek általában a következő csoportok egyikébe tartoznak:

• Ásványolajok: AAz olaj minden típusa, a dízelolajat és egyéb tüzelőanyagokat is beleértve, okozhat bőrirritációt, de egyes fajtáik veszélyesebbek, mint mások. Az olajok hatására alakul ki a dermatitisz „olajakne” elnevezésű fajtája, amely pattanásokat vagy mitesszereket okoz a bőr azon területein, ahol a pórusok eltömődtek, és szeptikus fertőzés jelent meg. Az olajakne általában csak azokat a területeket érinti, amelyek közvetlen kapcsolatban voltak olajjal vagy olajos ruházattal.
• Vegyi anyagok: Bizonyos vegyi anyagok, különösen az erős lúgok és egyes savak áthatolnak a bőrön, és nehezen gyógyuló fekélyeket okoznak. Ilyenek a következők:
  • robbanóanyagok;
  • egyes rovarirtók;
  • krómsav;
  • klórozott naftalinok és difenilek;
  • kromátok;
  • bikromátok;
  • nikkelsók;
  • vulkanizálást gyorsítók;
  • higanyvegyületek;
  • formaldehid (különösen agresszív bőrirritáló, amely a dermatitisz súlyos formáját okozhatja).
• Oldószerek és zsírtalanítók: Ezek a bőrben lévő természetes zsírt kioldva okoznak dermatitiszt. Emellett a bőrt más anyagokkal szemben is érzékenyebbé teszik. Ide tartoznak a következők:
• paraffin,
• terpentin,
• kőolajtermékek,
• triklór-etilén,
• és egyéb oldószerek.
• Kátrányt, szurkot és kőszénkátrányt tartalmazó termékek: A tartós szurok- és kátrányexpozíció szemölcsöket vagy fekélyeket okozhat, amelyek akár rosszindulatúvá is válhatnak.
• Egyéb anyagok: Bizonyos más anyagokkal való tartós érintkezés is okozhat dermatitiszt. Ilyenek a következők:
  • cukor;
  • egyes keményfák;
  • egyes antibiotikumok;
  • cement;
  • egyes és virágok.
• Savas és lúgos anyagok: A pH-skála a legsavasabbtól (0,0) a leglúgosabbig (14,0) terjed. Az emberi bőr pH-értéke általában semleges vagy enyhén savas (körülbelül 7 pH). Sok gyakori termék jelentősen lúgos vagy savas, és a hosszan tartó expozíció dermatitiszt okozhat.

A szokásos mintavételi műveletek során nem valószínű a hosszan tartó expozíció, de kiömlés vagy megrongálódott csomagolás esetén az ember ruházata vagy egyéni védőeszköze ártalmatlannak tűnő élelmiszertermékekkel szennyeződhet, ami növeli a hosszan tartó expozíció kockázatát.

Ne feledje: a magas hőmérsékleten és magas páratartalom melletti tartós munkavégzés érzékenyebbé teheti a bőrt a fertőzésekre.

A dermatitiszt könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. A megelőző intézkedések három csoportra oszthatók:

• Környezeti védekezés: Ez a veszélyes anyag helyettesítését jelenti egy másik, bőrirritáció kockázatát nem hordozó anyaggal. Mivel azonban nagy valószínűséggel a kereskedői telephelyeken fordulnak elő veszélyes anyagok, ez általában nem lehetséges. A megfelelő szellőztetés vagy porelszívás is segíthet.
• Egyéni védőeszközök: A védőruházat (például kesztyű és védőkrém) csökkentheti a bőr irritáló anyagoknak való kitettségét, ugyanakkor érdemes mind a bőrt, mind az anyaggal való érintkezésnek kitett ruházatot védeni. Ez azért fontos, mert a bőrrel érintkező szennyeződött ruházat hosszú távú expozíciót okoz, ami súlyosbítja a káros hatásokat. A bőr ruházattal való súrlódása (például a gallérnál, az ingujjnál vagy a derékrésznél) beledörzsölheti a ruházaton átszivárgott irritáló anyagot a bőrbe. A porok szintén bejuthatnak a ruházatba, és a verítékkel összekeveredve tovább irritálják a bőrt. Erre általában csak azoknál a testrészeknél kell számítani, amelyek különösen hajlamosak a verítékezésre, például a hónaljnál és az ágyéki részen.
• Az expozíciót követő tisztítás: Ez a kéz és más kitett bőrfelület megmosását vagy szükség esetén zuhanyozást jelent. Győződjön meg arról, hogy megtörtént a fennmaradó termékek lemosása vagy eltávolítása a ruházatról és az egyéni védőeszközökről.

További információkért tekintse át nemzeti hatósági jogszabályokat és iránymutatásokat.