1. Bevezetés
Ez a szakasz csak a szállított radioaktív anyagokkal foglalkozik.
Nem tárgyaljuk a sugárzás más formái (például jármű- vagy csomagröntgen, illetve kikötői és repülőtéri radarok) által okozott kockázatokat.
Figyelmeztetés: A radioaktív anyagok vizsgálatát és mintavételezését csak erre jogosult és megfelelő képzésben részesült személyek végezhetik.
Ha munkája során radioaktív anyaggal van dolga, mindig tekintse át a nemzeti iránymutatásokat és eljárásokat, ezenkívül kérje szakértők és specialisták segítségét.
Ez az iránymutatás kizárólag a radioaktív anyag azonosítására és azokra az eljárásokra korlátozódik, amelyek akkor szükségesek, ha téves címkézést vél felfedezni az árukon, illetve ha baleset történt vagy veszélyes anyag jutott a szabadba.
Ezen iránymutatás egyetlen pontja sem élvez elsőbbséget a nemzeti eljárásokkal szemben.
A radioaktív anyagok szállítását szigorúan szabályozzák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) előírásai.
Az 1493/93/Euratom tanácsi rendelet a radioaktív anyagok tagállamok közötti mozgására vonatkozik.
2. Csomagolás
A radioaktív anyagoknak négyféle engedélyezett csomagolása létezik:
Mentességet élvező csomagok
Ezt a csomagolástípust nagyon kis mennyiségű radioaktív anyaghoz használják, és nem igényel külső címkézést. A kibontatlan csomag kezelése nem jelent kockázatot. A csomagban lévő radioaktív anyagot úgy kell címkézni, hogy a címke látható legyen, amikor kinyitják a csomagot, az anyagot ezenkívül a szállítási dokumentumon is fel kell tüntetni. A csomagolás kialakítása meg kell hogy feleljen a vonatkozó előírásoknak.
Ipari csomagok
Az ipari csomagok a kis fajlagos aktivitású (LSA) anyagok vagy a szennyezett felületű tárgyak (SCO) – például az alacsony aktivitású természetes radioaktivitással rendelkező ércek – szállításakor használatosak. Az LSA-anyagokat három (LSA-I, LSA-II és LSA-III), az SCO-anyagokat pedig két (SCO-I és SCO-II) osztályba sorolják. Ezen anyagok vagy egységtömegenként kis aktivitással rendelkeznek, vagy olyan formában fordulnak elő, amely nem könnyen diszpergál. Egyes LSA-I és SCO-I anyagok bizonyos feltételek mellett csomagolás nélkül is szállíthatók. Más esetekben ügyelni kell a csomagok megfelelő, jóváhagyott kialakítására és az alább leírtak szerinti címkézésére.
„A” típusú csomagok
Az „A” típusú csomagok viszonylag kis mennyiségű radioaktív anyag biztonságos szállítására szolgálnak. Ellen kell állniuk a nemzetközi szállítási műveletek során várható igénybevételnek, például a járművekről való leesésnek, az elejtésnek, az éles tárgyakkal való ütközésnek, az esőnek, illetve annak, ha más rakományt helyeznek rájuk. Az „A” típusú csomagokat „Type A” („A” típus) jelöléssel kell ellátni, és az alább leírtak szerint kell felcímkézni.
„B” típusú csomagok
A „B” típusú csomagokat nagyobb mennyiségű radioaktív anyag szállítására használják, és azok képesek ellenállni a súlyos baleseteknek is. A csomag kialakítását több szempontból – tűznek való ellenállás, vízbe merítés és kemény felületre ejtés 9 méteres magasságból – is tesztelni kell. Ilyen csomagolást használnak a nukleáris fűtőanyagok, a nukleáris hulladékok, az ipari radiográfiához használt radioaktív izotópok és egyéb nagy aktivitású anyagok szállításához. A „B” típusú csomagokat „Type B” („B” típus) jelöléssel kell ellátni, és az alább leírtak szerint kell felcímkézni.
3. Címkézés
Az „A” és „B” típusú csomagokat három kategóriába sorolják, és eszerint címkézik. Az osztályozás nagyrészt a csomag felületi dózisteljesítményétől függ:
- a „Category I” („I” kategória) címke háttere teljesen fehér;
- a nagyobb felületi dózisteljesítményt jelölő „Category II” és „Category III” („II” és „III” kategória) címkék háttere sárga.
A címkén fel kell még tüntetni az 1 és 10 közötti számmal jelölt szállítási indexet (TI). A szállítási index a csomag felületétől 1 méteres távolságban mért dózisteljesítményt jelzi.
Felületi dózisteljesítmény 1 méteres távolságban µSv/óra egységben = Szállítási index x 10
A címkén fel kell tüntetni ezenkívül a radionuklid nevét, vegyjelét és aktivitását is. Az LSA- és SCO-anyagokat típusuknak megfelelően kell megjelölni.
| Címke/kategória | Maximális felületi dózisteljesítmény
(µSv/óra) |
Maximális dózisteljesítmény 1 méteres távolságban
(µSv/óra) | Szállítási index (TI) |
| Fehér-I | < 5 | - | 0 |
| Sárga-II | < 500 | < 10 | 0 - 1 |
| Sárga-III | < 2000 | < 100 | 1 - 10 |
4. Milyen adatokat kell tartalmazniuk a szállítási dokumentumoknak?
A szállítási dokumentumnak az alábbi információkat kell tartalmazniuk:
- az anyagot általánosságban leíró szállítási név;
- veszélyességi osztályozás száma, az ENSZ által a radioaktív anyaghoz rendelt szám;
- veszélyességi osztályozás neve, azaz „radioaktív anyag”;
- azonosítószám, azaz az „UN” kód és egy négy számjegyű szám, amely a következőket írja le:
- az anyag és kockázatai;
- a csomagban található radionuklidok;
- a radioaktív anyag teljes aktivitása;
- a radioaktív anyag fizikai és kémiai formája;
- a csomag címkéjének kategóriája;
- a csomag típusa („A” vagy „B”).
5. Mikor szállíthatók radioaktív csomagok postai úton?
Egyes mentességet élvező csomagok postai úton is szállíthatók, ha teljesülnek a következő feltételek:
- a postai szolgáltatótól előzetesen beszerzett írásbeli engedély;
- a mentességet élvező csomagok aktivitási határértékének tizedénél alacsonyabb aktivitás;
- a csomag egyértelmű megjelölése a következő felirattal:
„RADIOAKTÍV ANYAG – Postai úton szállítható mennyiség”.
6. Mit kell tudni a vélhetően radioaktív anyagot tartalmazó csomagokról?
A legtöbb radioaktív csomagot pontosan címkézik és dokumentálják. Előfordulhatnak azonban tévesen címkézett vagy egyáltalán nem címkézett csomagok is. Keressen a kísérő dokumentumokban és a címkézésen olyan szavakat, mint „radioaktív”, „sugárzás”, „sárga-II kategória” vagy „aktivitás”, és keresse a sugárzó anyagok szimbólumát a csomagon. A következő intézkedések szükségesek:
- ne nyissa fel a csomagot, illetve ne folytassa annak vizsgálatát;
- a csomagot egyértelműen jelölje meg „Veszély – Radioaktív lehet” felirattal;
- tárolja a csomagot jóváhagyott, megfelelően megjelölt és erre kijelölt területen (vagy ha erre nincs lehetőség, biztosítsa a konténert vagy a járművet, és távolítson el mindenkit a közvetlen környezetéből);
- próbáljon többet megtudni a szállítmányról a feladótól vagy a címzettől:
- mit tartalmaz a csomag?
- milyen szállítási címkekategória és –típus vonatkozik rá?
- milyen aktivitású?
- milyen radioaktív anyagot tartalmaz?
- tájékoztassa a nemzeti eljárások szerint illetékes személyt.
7. Ki vizsgálhatja meg a radioaktív csomagokat?
Ha lehetséges, a radioaktívként bejelentett csomagok beltartalmi vizsgálatától el kell tekinteni. Ha a vizsgálat mégis szükséges, vigye a csomagot egy erre kijelölt területre, és:
- kövesse a nemzeti eljárásokat; és/vagy
- kérje a sugárzásvédelemben illetékes hatóság segítségét.
A munkát csak sugárzásfizikai szakértő jelenlétében kezdje meg.
8. Hol kell tárolni a radioaktív csomagokat?
A munkája során kezelt radioaktív anyagokat egy erre kijelölt, a radioaktív anyagok tárolására szolgáló helyiségben kell tárolni. A helyiségnek zárhatónak kell lennie, és megfelelő feliratokkal kell azonosítani. Sok esetben jó megoldást jelenthet, ha egy szállítási szolgáltatóval megegyezve annak radioaktív anyagok tárolására szánt raktárterületét használja. Ilyenkor a bizonyítéklánc védelme érdekében különálló, biztonságos terület kialakítására van szükség a raktáron belül.
Biztonsági okokból az ugyanazon területen tárolt csomagok szállítási indexeinek (lásd a fenti táblázatot) összege nem lehet nagyobb mint 50.
9. Sérült radioaktív csomagok kezelése
Ha úgy véli, hogy egy radioaktív anyagot tartalmazó csomag annyira megsérült, hogy fennáll a radioaktív anyag szabadba kerülésének veszélye:
- ne érjen a csomaghoz;
- a csomag körüli területet kordonnal zárja le, és senkit ne engedjen belépni oda;
- tájékoztassa a nemzeti eljárások szerint illetékes személyt.
További információkért tekintse át nemzeti hatósági jogszabályokat és iránymutatásokat.
