A Bizottság Budapesti képviselete és az Európai Parlament Budapesti Kapcsolattartó Irodája az elmúlt években is nagyszabású Európa Napot szervezett Budapesten. Pontosan egy évtizeddel ezelőtt merült fel az ötlet, hogy az eseményt egy futóversen színesítse. Tíz év tagság, 10 kilométeres táv. Már akkor egyértelmű volt, hogy a kohéziós politika jelentős hatással van az emberek életére, miért ne lehetne mindezt egy futóverseny útvonalán bemutatni? A kilométerek száma azóta – az EU által finanszírozott projektekkel párhuzamosan – minden évben nőtt.
A kohéziós politika segítségével az ország az elmúlt két évtizedben jelentős előnyökre tett szert, a zöld energiától kezdve a hatékony közlekedésig. Közel 50 milliárd EUR összegű beruházás irányult a magyarországi régiók versenyképességének, ellenálló képességének és fenntarthatóságának növelésére. Az uniós tagság 20. évfordulójánál nem is lehetne jobb alkalom ezeknek az eredményeknek a bemutatására.
Ehhez olyan területeket célzó projekteket választottak ki, amelyek a leginkább befolyásolták az uniós döntéshozatalt az elmúlt két évtizedben.„20 éve a klímaválság ellen”, „20 éve a helyi kzösségekért”, „20 éve a tudományért és az innovációért” – hogy csak néhányat említsünk a projekt kiválasztásakor tekintetbe vett célkitűzésekből. Ezek a példák olyan kohéziós politikai beruházásokat mutatnak be, amelyek nemcsak helyi, de európai szinten is változást hoztak.
Energia, innováció
Az egyik fő terület, amelyen Magyarország támogatást kapott, az energia. Szegeden Európa legnagyobb városi geotermikus fűtési hálózata 27 000 háztartást és több mint 400 középületet lát el fűtéssel, 434 000 tonnával csökkentve az éves üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ez a beruházás, amely az Európai Bizottság egyik kiemelt projektje volt, rávilágított a projekt más európai tagállamokban történő megismételhetőségének lehetőségére.
Folytassuk egy szintén európai szintű innovatív beruházással: az ELI-ALPS kutatóközpont bizonyítja, hogy az Európai Unió a kutatás és az innováció támogatásával ösztönözi az együttműködést a különböző országok és tudományágak kutatócsoportjai között.
Az ELI-ALPS szegedi lézeres kutatóközpont Európa egyik legnagyobb tudományos beruházása, amely az EU kutatás iránti elkötelezettségét és azt a reményt fejezi ki, hogy a kutatás olyan jelentős tudományos áttörések táptalaja lehet, amelyek megalapozhatják a jövő globális felfedezéseit a tudomány számos területén. A projektnek köszönhetően Szeged minden eddiginél hangsúlyosabban szerepel Európa térképén a nemzetközi tudomány egyik regionális központjaként.
Készségfejlesztés és munkahelyteremtés
Országszerte kilenc központban került átalakításra a szakképzés azzal a céllal, hogy hogy minél többen rendelkezzenek a digitális gazdasághoz elengedhetetlen képzettséggel. A tanulók a gyártási folyamatokat szimuláló digitális eszközök segítségével sajátítják el a készségeket.
A lemorzsolódás csökkentésére és az oktatásban tapasztalható egyenlőtlenségek kezelésére irányuló erőfeszítések a pedagógiai szolgáltatások javítását célozták, például a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásával. A programban 457 intézmény több mint 160 000 tanulója vett részt.
A kkv-k versenyképessége erősítésének és a kirekesztés megelőzésének egyik módja a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok munkához való hozzásegítése. Olyan szakmai gyakorlatok biztosítására ösztönözték a vállalatokat, amelyek keretében a fiatalok készségeket és tapasztalatokat szerezhetnek. Az egyik program segítségével több mint 136 000 embernek sikerült a munkaerőpiacra belépni. segített a munkaerőpiacra történő belépésben.
A 18 és 30 év közötti, vállalkozásfejlesztési tervvel rendelkező álláskeresők pedig támogatásban részesültek, és ennek eredményeként közel 8 500 vállalkozás jött létre
Környezetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
Az energetikai programok az éghajlatváltozás enyhítését célzó számtalan beruházást támogattak. A Körös-Maros Nemzeti Parkban téli menedékhelyet építettek a magyar szürkemarhák számára. A parkban most már adottak a legeltetéshez való feltételek, ami elengedhetetlen a legelők karbantartásához. Ugyanezen projekt keretében lépéseket tettek a túzok élőhelyének, valamint a Dévaványa környéki szikes sztyeppek és mocsarak megőrzésére.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás keretén belül sor került a Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Szakképző Iskola sportcsarnokai fűtési rendszerének cseréjére. Ez az intézkedés csökkentette az iskola fűtési költségeit és energiafogyasztását.
Az újonnan épült kecskeméti katasztrófavédelmi központ mintegy 212 000 lakosnak nyújt ezentúl védelmet.
Társadalmi befogadás
Az oktatás és a társadalmi befogadás két további fő fókuszterület. A kohéziós politika segítségével mintegy 60 000 bölcsődei férőhely jött létre Magyarországon, ezen túlmenően a kohéziós politika keretében 99 város kapott támogatást több mint 6 000 helyi projekt megvalósításában.
Siklós egyik hátrányos helyzetű városrészében, Váralján javultak az életkörülmények. Korszerűsítették a lakásokat, megújították a zöldterületeket és rendbe hozták az utakat. Emellett a vízelvezető hálózatot is kibővítették, és a biztonság javítása érdekében térfigyelő kamerákat telepítettek.
Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű települése, Kunhegyes is uniós támogatásban részesült a lakosok életminőségének javítására. Létrehoztak egy közösségi központot, valamint egy mentorálási rendszert. Szabadidős lehetőségeket és mentálhigiénés programokat biztosított a projekt az ott élőknek, a kisgyermekes szülőket pedig mostantól egészségügyi dolgozók látogatják meg. E beruházás előnyei közé tartozik az iskolai lemorzsolódás csökkenése.
A babócsai Biztos Kezdet Gyerekház program a hátrányos helyzetű kisgyermekes családok társadalmi befogadását segíti elő. A program felkészíti a gyermekeket az óvodára, továbbá gyakorlati útmutatást nyújt a szülőknek, ami része a harmonikus közösség megteremtésére irányuló erőfeszítéseknek.
Magyarország-szerte több mint 4 000 hajléktalan ember kap naponta egészséges ételt, valamint tanácsadást a mentális egészségi és függőségi problémák kezelésére. Az EU által finanszírozott társadalmi befogadási kezdeményezések az emberek fizikai egészségére is jó hatással voltak. Kidolgozták a szűrővizsgálatok szabályozási keretrendszerét és javították a rákszűrést. Emellett közel 1,5 millió ember vett részt egészségfejlesztési programokban, az egészségügyi szakemberek pedig ingyenes képzésben részesültek.
Digitális és közlekedési infrastruktúra
A kohéziós politika támogatta a közigazgatás hatékonyabbá tételét célzó infrastrukturális fejlesztéseket. A széles sávú hálózatok fejlesztése lehetővé tette, hogy több lakos igénybe vehesse az e-közigazgatási szolgáltatásokat. A víz, a villamosenergia, a gáz, a fűtés és a távközlés területén tevékenykedő több mint 180 vállalat veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, megkönnyítve ezzel az ügyintézést az ügyfelek számára.
Széles körű kohéziós finanszírozás lendítette fel az ország közlekedési infrastruktúráját. Jelentős projekt volt a naponta 500 000-nél is több utast számláló, budapesti M3-as metróvonal rekonstrukciója. Egy kisebb, de hasonlóan értékes kezdeményezés volt az Oroszlány és Tatabánya közötti 12 km-es kerékpárút építése. Az ingázási és szabadidős lehetőségeket kínáló utat naponta több mint 600 ember használja, csökkentve ezzel a közúti torlódásokat és a közlekedésből származó kibocsátásokat. Ez utóbbi pedig csak egy példa a sok közül, hiszen országszerte számos olyan projekt valósult meg, amely fenntartható közlekedési lehetőségeket biztosít a helyiek számára.
Mi a következő lépés?
Az Európai Bizottság mind a brüsszeli központjából, mind a budapesti képviseletéről azt kívánta bemutatni, hogy ezek a helyi beruházások hogyan járulnak hozzá az emberek életéhez, és hogy a magyarok európai polgárként részesei annak a változásnak, amely a kohéziós politikai beruházások révén Európa közös jövőjét alakítja.
Érdemes a magyar polgároknak nyitott szemmel járniuk a nyáron, mert ezek a plakátok Budapest után az ország többi részét is bejárják!
Boldog 20. évfordulót, Magyarország!
További információk
