A Bizottság új iránymutatást fogadott el arról, hogy miként tehetők az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé a jövőbeli infrastrukturális projektek

  • 29 July 2021
A Bizottság új iránymutatást fogadott el arról, hogy miként tehetők az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé a jövőbeli infrastrukturális projektek
New technical guidance on climate-proofing of infrastructure projects - Vulnerability of 571 European cities to climate- and weather-related hazard

Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az infrastrukturális projektek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatáról szóló új technikai iránymutatást, amely a 2021–2027-es időszakban lesz alkalmazandó. Az iránymutatás elő fogja segíteni az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások általános érvényesítését az infrastrukturális projektekre irányuló jövőbeli beruházások és az ilyen projektek kidolgozása tekintetében, legyen szó akár épületekkel, hálózati infrastruktúrával vagy épített rendszerekkel és eszközökkel kapcsolatos projektekről. Ennek köszönhetően az európai intézményi és magánbefektetőknek módjukban áll majd megalapozott döntéseket hozni a Párizsi Megállapodással és az Európai Unió éghajlat-politikai célkitűzéseivel összeegyeztethetőnek ítélt projektekkel kapcsolatban. 

A ma elfogadott iránymutatás ily módon az EU segítségére lesz az európai zöld megállapodás céljainak megvalósításában, az európai klímarendelet előírásainak végrehajtásában, valamint abban, hogy a környezetvédelmi szempontok nagyobb figyelmet kapjanak az uniós finanszírozás folyósításában. Az iránymutatásban foglaltak összhangban vannak az üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátáscsökkentési pályával, amelynek célja az, hogy 2030-ra 55%-kal csökkenjenek a nettó kibocsátások, 2050-re pedig sikerüljön megvalósítani a klímasemlegességet. Ezenkívül az iránymutatás az energiahatékonyság elsődlegességének elvét és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet is követi, és megfelel a különböző uniós alapokra – például az InvestEU-ra, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF), az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), a Kohéziós Alapra (KA) és az Igazságos Átmenet Alapra (IÁA) – vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

Az éghajlatváltozás hatásai már most is következményekkel járnak bizonyos hosszú élettartamú eszközök és infrastruktúrák – például vasutak, hidak vagy erőművek – szempontjából, és e hatások a jövőben várhatóan fokozódni fognak. Különös gonddal kell eljárni például az azokon a területeken megvalósuló építkezések esetében, amelyeket érinthet a tengerszint emelkedése. Hasonlóképpen, a vasúti vágányok hőtűrése kapcsán a múltbeli hőmérsékleti értékek helyett az előrejelzett magasabb maximális hőmérsékletet kell figyelembe venni. Ezért alapvető fontosságú a klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens jövőre felkészült infrastruktúra egyértelmű azonosítása – és ebből következően az abba való beruházás.

Az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat olyan folyamat, amely az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket integrálja az infrastrukturális projektek fejlesztésébe. A ma elfogadott technikai iránymutatás meghatározza az infrastrukturális projektek és programok tervezése, kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése során alkalmazandó, az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatok azonosítására, osztályozására és kezelésére vonatkozó közös elveket és gyakorlatokat. A folyamat két pillérre (mérséklés, alkalmazkodás) és két szakaszra (átvilágítás, részletes elemzés) tagolódik, és az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat dokumentálása és ellenőrzése a beruházási döntések meghozatala szempontjából meghatározó szerepet játszik.

Konkrétan azokat az infrastruktúrákat illetően, amelyek élettartama 2050 után ér véget, az iránymutatás előírja, hogy az üzemeltetést, a karbantartást és a végleges leszerelést valamennyi projekt esetében klímasemleges módon kell végezni, ami magában foglalhat a körforgásos gazdasággal kapcsolatos megfontolásokat is, például az anyagok újrafeldolgozását vagy újrahasznosítását. Az új infrastrukturális projekteknek az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáját az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelésén alapuló megfelelő alkalmazkodási intézkedések révén kell biztosítani.

A nem infrastrukturális beruházások éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatára vonatkozó további iránymutatás a 2021/C 280-01 bizottsági közleményben található.

Háttér-információk

Az infrastrukturális projektek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatáról szóló új technikai iránymutatást a Bizottság az InvestEU potenciális végrehajtó partnereivel szoros együttműködésben, az EBB csoporttal közösen dolgozta ki.

Az iránymutatás elsősorban az infrastrukturális projektek előkészítésében részt vevő projektgazdáknak és szakértőknek szól. Hasznos referenciaként szolgálhat a hatóságok, a végrehajtó partnerek, a befektetők, az érdekelt felek és mások számára is.

Ezenkívül az iránymutatás a nagyprojektek 2014–2020-as időszakban végzett éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatából levont tanulságok alapján összekapcsolja az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot a projektciklus-menedzsmenttel (PCM), a környezeti hatásvizsgálattal (KHV) és a stratégiai környezeti vizsgálati (SKV) folyamatokkal, és ajánlásokat fogalmaz meg az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat tagállami folyamatainak támogatására vonatkozóan.

 

 

További információk