E nagyszabású projekt keretében egy 8,04 km hosszú vasúti vonalszakaszt modernizálnak Ebes és Debrecen között, Magyarország észak-alföldi régiójában. Ezzel egyidejűleg a Szajol–Debrecen-vonal 106,68 km-es szakaszán kiépítik az Európai Vonatbefolyásoló Rendszert (ETCS). Mindkét projektelem a régió gazdasági fejlődésének előmozdítását és a TEN-T földközi-tengeri folyosó e szakaszának fejlesztését célozza.
- 25 January 2022
Az Ebes–Debrecen-vonalszakaszon három szintbeli keresztezést megszüntetnek, és egy közúti felüljárót építenek. A vonalszakaszt a nagyobb teherbírás érdekében modernizálják.
A Szajol–Debrecen-vonalszakaszon jelző és befolyásoló infrastruktúrát telepítenek. A munkálatok az átépítést, a bontást és az új elektromos légvezetékek telepítését foglalják magukban. Ennek eredményeként a vonatok a jelenlegi 120 km/h helyett akár 160 km/h sebességgel is közlekedhetnek.
A folyosó szűk keresztmetszete
Az Ebes–Debrecen-vonalszakasz a 6. számú európai vasúti árufuvarozási folyosó része. Ez a folyosó, amely a TEN-T törzshálózat része, a dél-spanyolországi Algecirast köti össze az északkelet-magyarországi Záhonnyal. Kulcsfontosságú vasúti összeköttetést biztosít nyugaton Észak-Olaszország, Szlovénia és Horvátország, valamint keleten Ukrajna és Délkelet-Szlovákia között.
Ez a vonalszakasz jelenleg nem felel meg a kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos műszaki előírásoknak. A vonatok ezen a vonalszakaszon nem tudnak olyan gyorsan közlekedni, és nem tudnak annyi teherrakományt szállítani, mint a Debrecen előtti felújított Szolnok–Szajol–Püspökladány-vonalszakaszon, ahol akár 160 km/órás sebességgel is haladhatnak.
A vonal nem képes arra, hogy kielégítse a személy- és áruszállítás terén jelentkező jelenlegi és jövőben várható igényeket. Emiatt, továbbá magas üzemeltetési és karbantartási költségei miatt a vonal az európai TEN-T törzshálózat szűk keresztmetszetének tekintendő.
Társadalmi-gazdasági fejlődés
A projekt elősegíti a régió társadalmi-gazdasági fejlődését, valamint a régió és Budapest közötti jobb összeköttetést.
A jobb infrastruktúra várhatólag vonzerőt jelent majd a vállalatok (például a logisztikai szereplők) számára, és javítja az áruk Kelet- és Nyugat-Európa közötti áramlását. A Magyarország e viszonylag fejletlen régiójában megvalósuló beruházás segíti majd a munkahelyteremtést, az életszínvonal-javulást és a szakképzett munkaerő elvándorlásának megakadályozását.
Emellett a gyorsabb, hatékonyabb vasúti szolgáltatás a tömegközlekedés igénybevételére ösztönzi majd az embereket, ami csökkenti a közúti közlekedésből eredő levegő- és zajszennyezést. A kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos előírásoknak való megfelelés pedig javítja majd a vasúti közlekedés biztonságát, az utazási sebességet és a pályaszakasz mentén található városok kiszolgálását.
Holisztikus fejlesztés
A jelenlegi projekt két másik nagyszabású projekt folytatása, amelyek célja e vasúti folyosó korszerűsítése. Az első projekt (a Szajol–Püspökladány-vonalszakasz felújítása) 2015-ben fejeződött be. A következő projektet (a Püspökladány–Ebes-vonalszakasz korszerűsítése) a Bizottság 2018 áprilisában hagyta jóvá. E projekt végrehajtása jelenleg is zajlik.
A beruházás teljes összege és az uniós támogatás
A „Szajol–Debrecen-vonalszakasz fejlesztése: Az Ebes (kiz.) – Debrecen (kiz.) vonalszakasz korszerűsítése és ETCS rendszer létesítése a Szajol–Ebes-vonalszakaszon” elnevezésű projekt teljes beruházási költsége 119 597 082 EUR, amelyből az Európai Unió Kohéziós Alapjának hozzájárulása 80 104 225 EUR az „Integrált közlekedés” operatív program keretén belül a 2014–2020-as programozási időszakban. A beruházás a „Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása” prioritás alá tartozik.