Magyarország dél-alföldi régiójában 86 Békés és Csongrád megyei település 307 700 lakosánál vezettek be korszerű hulladékgazdálkodás megoldásokat. E megoldások a települési szilárd hulladékra, azaz a háztartások által kidobott szokásos hulladékra vonatkoznak. A rendszer teljesíti az európai uniós és magyarországi hulladékgyűjtési és szelektálási célokat, valamint 86%-ról 40%-ra csökkenti a hulladéklerakóba kerülő hulladék mennyiségét.
- 29 August 2017
A térség legnagyobb városában, Békéscsabán hoztak létre egy központi hulladékkezelő telepet. Szentesen, Orosházán, Makón és Szeghalmon négy átrakóállomás jött létre.
Békéscsabán hulladékválogató üzem és biológiai hulladékkezelő létesítmény épült, ahol az utcai szelektív hulladékgyűjtőkből származó, újrahasznosítható, biológiailag lebomló és vegyes hulladékot kezelik, az átrakóállomásokon kompaktált hulladékot is beleértve. A rendszer mechanikai és optikai leválasztókat is tartalmaz, kapacitása a mechanikai és a biológiai kezelést illetően 120 000, illetve 30 000 tonna évente.
A mechanikai kezelés során olyan anyagok keletkeznek, amelyek újrafelhasználhatóak, míg a biológiai kezelés a biológiailag lebomló hulladék esetében csökkenti a hulladéklerakók igénybevételét. Az érzékelő használatán alapuló válogató technológia révén könnyebb megkülönböztetni az újrahasznosítható hulladékot a települési vegyes szilárd hulladéktól, így két eltérő minőségű újrahasznosított anyag keletkezik, amelyet később értékesítenek.
Új komposztáló gépek
A meglévő létesítményeket integrálták a rendszerbe, és szükség esetén fejlesztették is. A gyulai, dévaványai, szentesi, orosházi, makói és békéscsabai komposztáló üzemek gépeit korszerűsítették, így azok már zöldhulladékot is tudnak kezelni. Egy nagy teljesítményű és négy kisebb mobil zúzógépet, egy forgatógépet, három teleszkópos rakodókart, négy markolót és egy mobil forgódobos rostálót szereztek be. A lakóövezetekben 30 000 háztartási komposztáló edényt osztottak szét, amelyet a hulladék csökkentését célzó figyelemfelkeltő kampány kísért.
Veszélyes és terjedelmes hulladék gyűjtése céljából kilenc hulladékudvar nyílt Makón, Mezőhegyesen, Orosházán, Szentesen, Szeghalmon, Gyulán, Vésztőn, Kunágotán és Dévaványán. Kilenc konténerszállító teherautót és 60 konténert vásároltak a hulladékudvarok és átrakóállomások számára. Beszereztek továbbá harminc db 22 m³-es és öt db 16 m³-es hulladékgyűjtő járművet, illetve egy hulladéktároló-mosórendszerrel rendelkező járművet, továbbá négy pótkocsit és egy vontatót az újrahasznosítható hulladék szállításához, valamint egy markolót és három villás targoncát a hulladékválogató és a hulladékkezelő létesítmény számára.
Utcai hulladékgyűjtés és háztartási hulladékgyűjtők
170 000 környékbeli háztartásnál vezették be az utcai gyűjtést, hogy így növeljék a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségét. Ehhez 154 000 hulladékgyűjtőt vásároltak, amelyből 4000 nagyobb épületek, például társasházak általi használatra szolgál, űrtartalmuk 1100 l, 150 000 gyűjtő pedig az egycsaládos házakhoz került, ezek űrtartalma 60–240 l.
A hulladékgyűjtő szigeteket egységesítették, és most már kizárólag üveg gyűjtésére szolgálnak, illetve Békéscsabán és Szeghalmon külső utak is épültek, egyenként 6000 m²-es területen. Egy rádiófrekvenciás azonosító (RFID) chiprendszert is bevezettek a felhasználók azonosítására, amelynek köszönhetően az általuk termelt hulladék mennyiségéhez igazítható a díjszabás. Összesen 35 db RFID-rendszerrel szerelték fel a járműveket, és 308 000 RFID felhasználó-azonosító címkét vásároltak.
A beruházás teljes összege és az uniós támogatás
A „Délkelet-Alföld regionális hulladékgazdálkodási rendszerének létrehozása” elnevezésű projekt esetében a beruházás teljes összege 51 816 291 EUR, amelyhez a Kohéziós Alap a Környezet és Energia Operatív Programon keresztül a 2007–2013-as programozási időszakban 37 470 759 euróval járult hozzá.