A magyarországi Nagyalföldön lévő Bajától a szerbiai Vajdaság autonóm tartományban lévő Bezdánig húzódó Baja-Bezdán csatorna a felesleges belvizet gyűjti össze az árvizek megelőzése céljából, illetve a Duna folyóból származó vízzel hajózható csatornahálózatot biztosít az áruszállítás lehetővé tétele érdekében. Sport- és szabadidős célokra ugyancsak használják. Az árvizek kockázatának csökkentése érdekében a BABECA projekt helyreállítja a csatorna szerkezeteit és kapacitását, továbbá javítja a határokon átnyúló vízgazdálkodást és kockázatmegelőző rendszereket.
Jobb vízgazdálkodás és árvízvédelem a magyar-szerb Baja-Bezdán csatornán
- 22 May 2019
„A projekt fő célja a szerb és a magyar oldal által közösen kezelt csatorna hosszú távú és fenntartható működésének a biztosítása, valamint a csatorna mentén húzódó védett terület árvízvédelmének az erősítése.”
A BABECA Magyarországon három helyszínen csónakrámpák és uszadékfa-eltávolító platformok építését, illetve a csatorna egy 5 600 méteres szakaszának a kotrását tervezi. Szerbiában a Baja-Bezdán és a Vrbas-Bezdán csatornákat összekötő Bezdán és Šebešfok zsilipek felújítását és helyreállítását végzik el.
A határ mindkét oldalán a csatorna karbantartásának céljára különleges berendezéseket vásároltak, a tanulmányok elkészítése, illetve tervek összeállítása pedig azt biztosítják, hogy a projekt további fejlesztések alapjául szolgálhasson.
Kotrás és a zsilipek korszerűsítése
Az összesen 44,8 km hosszú Baja-Bezdán csatornát (amelyből 32,2 km Magyarországon, 10,6 km pedig Szerbiában található, és amelynek egy 2 km-es szakasza a két ország közötti határt képezi) 1870 és 1875 között épült. Az elmúlt években a karbantartás hiánya miatt a csatorna vízszolgáltatási kapacitása jelentősen csökkent. Ezen túlmenően iszap-problémák miatt a víz állapotát „rossz”-nak értékelték, a csatornafeneket pedig vízinövények nőtték be, különösen a magyarországi Bátmonostor és Nagybaracska falvak körzetében, ami miatt kotrás vált szükségessé.
A zsilipkamrák végében lévő két pár szárnyas zsilipkapuval ellátott bezdáni zsilip 1856-ban épült, és a maga nemében ez volt az első olyan létesítmény Európában, ahol víz alatti betonozást végeztek. A szerkezet és a gépészet állapota miatt 1995 óta azonban már nem használták zsilipként. Ez a zsilip mindazonáltal alapvető szerepet játszik a Duna-Tisza-Duna hidrológiai rendszerben, amelynek a Baja-Bezdán és Vrbas-Bezdán csatornák is a részét képezik.
A Šebešfok zsilip 1875-ben épült. Ennek is két pár duplaszárnyas kapuja és trapéz alakú csatorna-profilja van. A felső és az alsó kapuk közötti kamrát soha nem fejezték be, ezért a hajózás csak akkor volt lehetséges, ha a Baja-Bezdán csatornán magas volt a vízállás. A zsilip korábban, a Duna-Tisza-Duna hidrológiai rendszernek a háború utáni időszakban történt fejlesztése óta, az áruszállítás kulcsfontosságú létesítményeként biztonsági vízkivételi zsilipként működött. Az alsó kapuk egyes oldalain lévő nyílások a csatornából kilépő vízmozgások szabályozására szolgálnak.
Javuló életminőség
A BABECA projekt keretében elvégzett munkálatok számos módon javítják a terület életminőségét. Az árvízvédelmi intézkedések mintegy 110 000 ember javát szolgálják, míg a csatornahálózat szűk keresztmetszeteinek megszüntetése megkönnyíti majd az emberek és áruk mozgását Magyarországon és Szerbián belül, valamint Szerbia és más országok között is, tekintettel arra, hogy a Duna szerbiai szakaszán a Bezdán zsilip az első zsilip. Ez támogatja majd a határokon átnyúló együttműködést, a hajóépítést a bezdáni hajógyárban, valamint a turizmust is.
A projekt javítani fogja a Baja-Bezdán csatorna vízminőségét, és ezáltal növeli azon további intézkedések potenciálját, amelyek a csatornának a vízi ökoszisztémák támogatására irányuló kapacitását erősítik.
A beruházás teljes összege és az uniós támogatás
A „BABECA” projekt teljes beruházási összege: A Baja-Bezdán csatorna területének komplex vízgazdálkodás-fejlesztése projekt teljes beruházási támogatása 8 699 537 EUR, amelyből az EU Előcsatlakozási Támogatási Eszköze 7 394 607 eurót biztosít a „CBC Magyarország–Szerbia” operatív programon keresztül a 2014–2020-as programozási időszakra. A beruházás a „határokon átnyúló vízgazdálkodási és kockázatmegelőzési rendszerek fejlesztése” prioritás hatókörébe tartozik.