Hosszú távú jövőkép a vidéki területek számára: az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó uniós vidéki területekért

A globalizációval, az urbanizációval és az elöregedéssel járó megatrendekre és kihívásokra akkor reagálhatunk eredményesen, a zöld és digitális átállás előnyeit pedig úgy aknázhatjuk ki a legjobban, ha olyan, a helyi adottságokat figyelembe vevő szakpolitikákat és intézkedéseket érvényesítünk, amelyek figyelembe veszik az EU térségeinek sokféleségét, sajátos szükségleteit és viszonylagos erősségeit.

Az Unió vidéki területeinek lakossága átlagosan idősebb, mint a városokban, és a következő évtizedben fokozatosan csökkenni fog. Amennyiben ehhez az összekapcsoltság hiánya, gyenge infrastruktúra, hiányzó foglalkoztatási lehetőségek, továbbá a különböző szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés társul, a vidéki területek kevésbé lesznek vonzóak a letelepedni és dolgozni vágyók számára. A vidéki területek ugyanakkor aktív szerepet töltenek be az EU zöld és digitális átállásában. Amennyiben a 2030-ra vonatkozó digitalizációs törekvései keretében az EU eléri kitűzött céljait, ez a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás mellett más területeken is segítheti a vidéki térségek fenntartható fejlődését. Mindez új perspektívákat nyithat a feldolgozóipar és különösen a szolgáltatások terén, és a szolgáltatások és iparágak jobb földrajzi eloszlásához vezethet.

Az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőkép célja, hogy megoldásokat találjon az említett kihívásokra és aggályokra. Ennek során az EU zöld és digitális átállásában rejlő lehetőségekre és a Covid19-világjárvány tanulságaira kíván építeni, továbbá a vidéki életminőség javításának, a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításának és a gazdasági növekedés ösztönzésének módjait keresi.

Vidékfejlesztési paktum

Az új vidékfejlesztési paktum uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű szereplőket kíván bevonni a jövőkép közös céljainak megvalósításába, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésébe, valamint a vidéki közösségek közös törekvéseinek érvényesítésébe. A Bizottság a már meglévő hálózatokon keresztül támogatni fogja ezt a keretet, és minden szinten ösztönzi az ötletek és a bevált gyakorlatok megosztását.

Uniós vidékfejlesztési cselekvési terv

A Bizottság egyúttal egy cselekvési tervet is előterjesztett, amelynek célja a fenntartható, koherens és integrált vidékfejlesztés támogatása. Számos uniós szakpolitika már most is támogatást nyújt a vidéki területek számára, hozzájárulva azok kiegyensúlyozott, méltányos, környezetbarát és innovatív fejlődéséhez. Ezek közül a közös agrárpolitika (KAP) és a kohéziós politika alapvető szerepet kap a cselekvési terv támogatásában és végrehajtásában, de mellettük számos más uniós szakpolitikai terület is bekapcsolódik annak érdekében, hogy a jövőkép valósággá váljon.

A jövőkép és a cselekvési terv négy cselekvési területet határoz meg, amelyeket különböző kiemelt kezdeményezések kísérnek. Ezek célja a térségek fejlesztése a következő módon:

• Erősebb – nagyobb hangsúlyt kap a vidéki közösségek szerepvállalása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szociális innováció elősegítése;
• Összekapcsolt – a térségek közlekedési összeköttetéseit és hálózati összekapcsoltságát egyaránt javítani kell;
• Reziliens – az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében fontos a természeti erőforrások megőrzése és a mezőgazdasági tevékenységek környezetbarátabbá tétele, ugyanakkor a társadalmi rezilienciát is erősíteni kell a képzések és a minőségi munkahelyek széles skálájának biztosítása révén;
• Virágzó – a gazdasági tevékenységeket sokrétűbbé kell tenni, és növelni kell a mezőgazdaság, az agrár-élelmiszeripari tevékenységek és a falusi turizmus hozzáadott értékét.

A Bizottság támogatja és nyomon követi az uniós vidékfejlesztési cselekvési terv végrehajtását, és a tervet rendszeresen frissíteni fogja, hogy az továbbra is releváns maradjon. Emellett a vidéket érintő kérdésekről folytatott párbeszéd érdekében kapcsolatot tart majd a tagállamokkal és a vidéki szereplőkkel. Ezenkívül a vidéki térségekre gyakorolt hatás vizsgálatára is sor kerül, aminek keretében a vidéki szemszögéből vizsgálják felül az uniós szakpolitikákat. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze és jobban figyelembe vegye az egyes bizottsági szakpolitikai kezdeményezéseknek a vidéki munkahelyekre, növekedésre és fenntartható fejlődésre gyakorolt lehetséges hatásait és következményeit.

Végezetül a Bizottságon belül létrejön a vidéki területek megfigyelőközpontja, amelynek feladata a vidéki térségeket érintő adatok gyűjtése és azok elemzése lesz. A megfigyelőközpont tényadatokkal szolgál majd a vidékfejlesztéssel kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalhoz, és támogatja a vidékfejlesztési cselekvési terv végrehajtását.

A következő lépések

A vidéki területek hosszú távú jövőképére vonatkozó mai bejelentés az első lépést jelenti az erősebb, jobban összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki térségek 2040-ig történő megvalósítása felé. E célok elérésében kulcsszerepet kap a vidékfejlesztési paktum és az uniós vidékfejlesztési cselekvési terv.

2021 végéig a Bizottság az Európai Bizottság kapcsolatba fog lépni a Régiók Bizottságával a jövőkép céljainak eléréséhez vezető út vizsgálata céljából. A Bizottság 2023 közepéig áttekinti, hogy mely uniós és tagállami finanszírozású, a vidéki térségeket célzó intézkedések végrehajtására és programozására került sor. 2024 elején nyilvános jelentést tesz majd közzé, amely azonosítja a fokozott támogatást és finanszírozást igénylő területeket, valamint az uniós vidékfejlesztési cselekvési terv alapján szükséges további lépéseket. A jelentéssel kapcsolatos megbeszélések hozzájárulnak majd a 2028–2034-es programozási időszakra vonatkozó javaslatok előkészítéséhez.

Háttér-információk

A vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőkép kidolgozásának szükségességét Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásai, valamint a Dubravka Šuica alelnöknek, Janusz Wojciechowski biztosnak és Elisa Ferreira biztosnak címzett megbízólevelek is kiemelték. 

Az EUMSZ 174. cikke felszólítja az EU-t, hogy kiemelt figyelemmel kezelje a vidéki térségeket, többek között az átfogó, harmonikus fejlődés elősegítése, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése és a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése során.

2021 áprilisában Eurobarométer felmérés készült, amely a vidéki térségek hosszú távú jövőképének prioritásait vizsgálta. A felmérés megállapította, hogy az uniós polgárok 79%-a szerint az EU-nak figyelembe kellene vennie a vidéki területek érdekeit a közkiadásokkal kapcsolatos döntések meghozatalakor; az uniós polgárok 65%-a úgy vélte, hogy a helyi területnek vagy a tartománynak lehetőséget kell kapnia annak eldöntésére, hogy az uniós vidékfejlesztési támogatásokat hogyan költik el; 44%-uk szerint pedig a közlekedési infrastruktúra és a megfelelő összeköttetések kulcsfontosságú szükségletek a vidéki területeken.

A Bizottság 2020. szeptember 7. és november 30. között nyilvános konzultációt folytatott a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképről. A válaszadók több mint 50%-a szerint a vidéki térségek legégetőbb szükséglete a megfelelő infrastruktúra. 43%-uk az alapvető szolgáltatásokhoz, például a víz- és villamosenergia-ellátáshoz, valamint a bankokhoz és a postahivatalokhoz való hozzáférést is sürgető szükségletként említette. A válaszadók szerint az elkövetkező húsz évben a vidéki területek vonzereje nagymértékben függ majd a digitális összekapcsoltságtól (93%), az alapvető és elektronikus szolgáltatások meglététől (94%), valamint a mezőgazdaság éghajlati és környezeti teljesítményének javulásától (92%).

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök elmondta: „Az EU lakosságának közel 30%-a vidéki területeken él. Célunk, hogy e lakosok életminőségét jelentős mértékben javítsuk. Meghallgattuk aggodalmaikat, és velük közösen – az EU zöld és digitális átállása által teremtett új lehetőségekre és a Covid19-világjárvány tanulságaira építve – dolgoztuk ki ezt a jövőképet. Ezzel a közleménnyel új lendületet kívánunk adni a vidéki területeknek, hogy azok vonzó, élénk és dinamikus hellyé váljanak, természetesen megőrizve ugyanakkor egyediségüket. Biztosítani kívánjuk, hogy a vidéki területek és közösségek Európa jövőjének építése során erőteljesebben érvényesülhessenek.”

Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozott: „A vidéki területek kulcsfontosságúak az EU számára, mivel ők állítják elő élelmiszereinket, védelmezik örökségünket és óvják tájainkat. E térségek kulcsszerepet játszanak a zöld és digitális átállásban. Ugyanakkor megfelelő eszközöket kell biztosítanunk e közösségek számára ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználhassák a rájuk váró lehetőségeket, és megbirkózzanak a jelenleg előttük álló kihívásokkal. A vidéki területek hosszú távú jövőképének kidolgozása az első lépés vidéki térségeink átalakítása felé. Az új KAP az intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása, a környezetvédelem és az éghajlat-politika megerősítése, valamint a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megszilárdítása révén járul hozzá e jövőképhez. Célunk, hogy az uniós vidékfejlesztési cselekvési terv lehetővé tegye vidéki térségeink számára a fenntartható fejlődést.”

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos így fogalmazott: „Bár mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe, területeink különböző eszközökkel, erősségekkel és képességekkel rendelkeznek e kihívások kezelésére. Szakpolitikáinknak figyelembe kell venniük a régiók különböző jellemzőit. Azt a demokratikus és egységes Uniót, amelyre vágyunk, a polgárokhoz és a térségekhez közelebb kell felépíteni, és ehhez be kell vonni a különböző kormányzati szinteket is. A vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőkép olyan, a regionális és helyi hatóságokat és a helyi közösségeket is bevonó megoldások kidolgozására törekszik, amelyek megfelelnek e területek sajátos szükségleteinek és lehetőségeinek. A vidéki területeknek képeseknek kell lenniük arra, hogy biztosítsák lakosaik számára az alapvető szolgáltatásokat, és saját erősségeikre építve szilárd gazdasági fejlődést érjenek el. E célkitűzések mind a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új kohéziós politika középpontjában állnak.”

• Hosszú távú jövőkép az EU vidéki térségeiről – Úton egy erősebb, összekapcsolt, ellenállóképes és virágzó vidéki térség felé 2040-ig
• Tájékoztató a vidéki térségek hosszú távú jövőképéről
• Kérdések és válaszok a vidéki térségek hosszú távú jövőképéről
• A vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőkép