Science Flash for You – Magyarország

Az adatok azt mutatják, hogy az aláíró felek által az Európai Unióban elért bruttó energiamegtakarítás a 2020. évi kötelezettségvállalással évi 117 TWh (ami a 2021. évi görög teljes primerenergia-fogyasztás felének felel meg), a 2030. évi kötelezettségvállalások tekintetében pedig évi 27 TWh (ami a 2021. évi teljes ciprusi primerenergia-fogyasztásnak felel meg).

A JRC „Covenant of Mayors 2022 Energy figures” (Polgármesterek Szövetsége – 2022-es energiaügyi adatok) című tanulmánya elemzi és összehasonlítja az egyes jelentéstevő városok energiaadatait és fellépéseit, így az energiafogyasztást és az energiaellátást, valamint becsléseket kínál a különböző ágazatokban 2020-ig elért és 2030-ig elérendő energiamegtakarításra és energiatermelésre vonatkozóan. A városi klímaváltozás elleni fellépéssel foglalkozó, világviszonylatban legnagyobb szövetség, a Polgármesterek Globális Szövetsége tagjai által kidolgozott közel 7000 cselekvési terv elemzése feltérképezi az uniós és nem uniós városok előrehaladását az energiamegtakarítás és a megújuló energiaforrások előállítása terén. 

A mutató szerint a legalacsonyabb pontszámot elérő régiók a közép- és dél-európai tagállamokban találhatók. Ezekben az országokban csak a fővárosok vagy más nagyvárosok régiói érnek el az uniós átlag feletti eredményt. Az EU számos déli és keleti régiója zárkózik fel a versenyképesség terén. Ez akkor mondható el, ha összehasonlítjuk jelenlegi és 2016. évi eredményeiket, de 2019-hez képest a minták változatosabbak.

Az EU regionális versenyképességi mutatójának legfrissebb kiadása szerint az EU legversenyképesebb régiói még mindig túlnyomórészt Nyugat- és Észak-Európában találhatók. A Bizottság regionális versenyképességi mutatója. A Bizottság 2010-ben vezette be az európai uniós regionális versenyképességi mutatót annak felmérésére, hogy az uniós régiók mennyire képesek vonzó és fenntartható környezetet biztosítani az élethez és a munkavégzéshez lakosaik, illetve versenyképességük növeléséhez a vállalatok számára. A Bizottság háromévente frissíti a mutatót. A jelenlegi, 2022. évi kiadás a JRC és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság közötti szoros együttműködés eredménye.

Megállapítottuk, hogy mindkét reformnak egyenlőtlenség-csökkentő hatása van. A különböző háztartástípusokat érintő munkaerőkínálati hatásokat vizsgálva azonban azt látjuk, hogy a reformoknak jelentős hatásuk van, különösen a felnőtt párból álló háztartásokban élő nők esetében. Emellett azt is megmutatjuk, hogy a reformokra adott válaszként különösen a jövedelemeloszlás középmezőnyébe tartozó nők esetében fog csökkenni a munkaerő-kínálat.

A jelentésből az is kiderül, hogy az Ukrajnát elhagyni kényszerült személyek támogatottsága továbbra is magas. Összességében az Európai Unióban a megkérdezettek 88%-a helyesli a háború elől menekülő személyek befogadását, 66,5%-uk a katonai felszerelések vásárlását és Ukrajnába szállítását, és 65,7%-uk Ukrajna (amikor készen áll) EU-hoz való csatlakozását. A háború elől menekülők befogadását tekintve az összes tagállamban magas a jóváhagyás szintje, még az olyan tagállamok esetében is, mint például Bulgária (75%), Csehország és Szlovákia (77%), ahol a legalacsonyabb ez a szint. Ami a másik két feltett kérdést illeti, az országok közötti különbségek markánsabbak.

Az Európai Unió helyzetéről szóló idei beszédében von der Leyen elnök 50 milliárd eurót ajánlott fel a következő négy évre Ukrajna újjáépítésének támogatására. A JRC rávilágít azokra a tényezőkre, amelyek hozzájárulnak az EU-n belüli szolidaritás alakításához, különösen a migránsok vonatkozásában. Megvizsgálja a szolidaritás általános koncepcióját, az empatikus szolidaritást kiváltó feltételeket és tényezőket, valamint annak különböző kifejezési formáit és szintjeit.

Magyarországon az élelmiszer-hulladék teljes mennyiségét mintegy 900 000 tonnára becsülték 2020-ban. Az országban keletkező élelmiszer-hulladék több mint 60%-át a háztartások termelik.  

2020-ban az EU-ban közel 59 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett. Ez 131 kg elpazarolt élelmiszert jelent minden egyes európai uniós lakosra vetítve, illetve az éttermek, az étkeztetési szolgáltatók, a kiskereskedelmi létesítmények és a háztartások számára szállított összes élelmiszer nagyjából 10%-át teszi ki. Az Európai Unióban a háztartások évente átlagosan 220–720 eurót takaríthatnának meg az élelmiszer-hulladék csökkentésével. Ez azt jelentené, hogy több mint 6%-kal csökkenne az élelmiszer-kiadások részaránya a háztartások összkiadásában. 

Az EU-ban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségének több mint felét (53%) a háztartások termelik, majd a gyártó- és feldolgozóipar (20%), az elsődleges termelés (10%), az éttermek és az étkeztetési szolgáltatások (9%) következnek a sorban. Ha megnézzük, hogy miből tevődik össze az EU-ban keletkező élelmiszer-hulladék, akkor azt látjuk, hogy a gyümölcsök és a zöldségek teszik ki a legnagyobb részt, 27%, illetve 20%-ot. A gabonafélék (13%), a burgonya (10%) és a húsok (10%) szintén jelentős részét teszik ki ennek a mennyiségnek.

A kontinensen júliusban csökken, áprilisban pedig nő majd a turisztikai érdeklődés.

A legnagyobb mértékű kibocsátásra vonatkozó forgatókönyv szerint az éghajlatváltozás idegenforgalmi keresletre gyakorolt legjelentősebb hatása a part menti régiókban nyilvánul majd meg, így a görög Jón-szigeteken 9,12%-os csökkenés, Nyugat-Walesben (Egyesült Királyság) pedig 15,93%-os növekedés várható. Emellett a legnagyobb – több mint 5%-os – csökkenés Ciprus, Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália régióiban várható, míg a legnagyobb – 5% feletti – növekedés Németországban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Írországban, Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban figyelhető majd meg.