|
|
|
|
Közös Kutatóközpont
|
|
|
Science Flash for You – Magyarország
Magyarország és Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja
|
|
|
|
|
|
Kövessen bennünket
|
|
|
|
Hírek
|
|
A CO2-kibocsátás 2021-ben kismértékben nőtt Magyarországon
|
2021-ben Magyarországon a CO2-kibocsátás 3%-kal nőtt az előző évhez képest a Közös Kutatóközpont, a Nemzetközi Energia Ügynökség és a Holland Környezetértékelési Ügynökség által összeállított, a világ összes országának szén-dioxid-kibocsátásáról szóló, 2022. évi jelentés adatai szerint.
|
|
|
|
A közlekedés volt az az ágazat, ahol a legnagyobb növekedést regisztrálták (+6%).
A jelentés szerint a fosszilis eredetű szén-dioxid globális kibocsátása 2021-ben 5,3%-kal nőtt 2020-hoz képest, majdnem elérte a világjárvány előtti, 2019-es szintet. Az EU-ban 2021-ben 6,5%-kal nőtt a fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátás. Ez a növekedés azonban a 2019 és 2020 közötti csökkenésnek (−10,8%) csupán a fele. Következésképpen az EU-27 kibocsátása 2019 és 2021 között 5%-kal csökkent, folytatva a csökkenő tendenciát.
Visszatekintve, a legnagyobb kibocsátók közül az EU érte el a legnagyobb relatív csökkenést az üvegházhatású gázok kibocsátása terén. Az EU-27 fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátása 2021-ben 27,3%-kal volt alacsonyabb, mint 1990-ben, és a globális kibocsátásokból való részesedése is 16,8%-ról (1990) 7,3%-ra (2021) csökkent.
A Közös Kutatóközpont globális légköri kutatásokra vonatkozó kibocsátási adatbázisa (EDGAR) 1970-től 2021-ig tartalmaz adatokat. Kiegészíti az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás részes felei által készített nemzeti nyilvántartásokat és jelentéseket, és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében (UNFCCC) előírtaknak megfelelően információkat nyújt az összes országra vonatkozó kollektív kibocsátási tendenciákról.
|
|
|
|
|
|
Jelentősek a talaj biológiai funkcióit fenyegető potenciális veszélyek a dél-alföldi régióban
|
Az EU talajegészségi irányítópultja szerint – amely egy olyan új eszköz, amely Európa-szerte feltérképezi a talaj egészségi állapotát – néhány magyar régióban a talaj biológiai funkcióit fenyegető potenciális veszélyek jóval meghaladják az uniós átlagot. E potenciális veszélyek szintje különösen a dél-alföldi régióban nagyon magas: a különböző mutatók alapján eléri a 84,17%-ot.
|
|
|
|
A talajban élő organizmusok – a férgektől a gombákig és a baktériumokig – határozzák meg a talajfunkciókat, így a talaj alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásait is. Számos tényező van azonban, amely negatívan befolyásolhatja a talaj állapotát és veszélyeztetheti a talaj biológiai sokféleségét. Ez a réteg 13 tényezőt ötvöz, mint például az élőhelyek szétaprózódását, a földhasználat megváltozását, a talajszennyezést vagy a talajfedést, amelyekről ismert, hogy potenciális veszélyt jelentenek, és megakadályozzák, hogy a talaj biológiai sokfélesége betöltse biológiai funkcióit.
Az irányítópult megmutatja az EU-ban található egészségtelen talajok elhelyezkedését és megbecsüli azok kiterjedését, valamint ismerteti a mögöttük álló degradációs folyamatokat. Nemrégiben került be a Közös Kutatóközpont által kifejlesztett és működtetett uniós talajmegfigyelő központba.
Megdöbbentő adat, hogy az irányítópult szerint az EU talajainak 61%-a egészségtelen állapotban van. Legnagyobb részük egynél több típusú talajromlásnak van kitéve. Az EUSO talajegészségi irányítópultja a talajromlási folyamatok 15 mutatóján alapul, amelyek a következő kilenc témát fedik le: talajerózió, talajszennyezés, tápanyagok, a talaj szervesszén-tartalmának csökkenése, a talaj biológiai sokféleségének csökkenése, talajtömörödés, a talaj szikesedése, a szerves talajok csökkenése és talajfedés.
|
|
|
|
|
|
|
A Közös Kutatóközpont magyarországi nyersanyagokra vonatkozó adatai alátámasztják a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogszabályt
|
A Közös Kutatóközpont nyersanyag-információs rendszerének (RMIS) Magyarországról szóló országjelentése a Közös Kutatóközpont „Az ellátási lánc elemzése és az anyagkereslet előrejelzése az EU stratégiai technológiáiban és ágazataiban” című legújabb kutatásának egyik alátámasztó dokumentuma.
|
|
|
|
Az újonnan átalakított RMIS a nyersanyagokkal kapcsolatos ismeretek tárháza, mind az elsődleges (kitermelt/betakarított), mind a másodlagos (például az újrahasznosításból származó) nyersanyagok vonatkozásában. Tájékoztatást nyújt valamennyi uniós tagállam számára az egyes anyagokról, országokról, valamint a különböző ágazatokról és technológiákról. Ezek az adatok támasztják alá a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogszabályt, amelyet a közelmúltban terjesztett elő az Európai Bizottság.
Ahhoz, hogy az Európai Unió elérje az energetikai és digitális átállásra, valamint a védelmi és űrpolitikai menetrendjére vonatkozó ambiciózus céljait, zavartalan hozzáféréssel kell rendelkeznie a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz és az azokat tartalmazó számos termékhez. Európa most lépéseket tehet annak elkerülése érdekében, hogy egyes országoktól függjön ezen anyagok tekintetében.
A Közös Kutatóközpont legutóbbi kutatása tartalmaz elemzéseket mind a kínálatra, mind a jelenlegi és jövőbeli keresletre vonatkozóan. A zöld és digitális átállást előmozdító anyagok iránti kereslet terén növekedést jelez előre. A kutatás szisztematikus és részletes elemzést nyújt a teljes értékláncokról – a nyersanyagoktól és a feldolgozott anyagoktól az alkatrészekig, részegységekig és rendszerekig – 15 kulcsfontosságú technológia esetében öt olyan stratégiai ágazatban (megújuló energia, elektromobilitás, ipari, digitális, valamint légi- és űrtechnológia/védelem), amely felelős e célok eléréséért.
|
|
|
![](https://ec.europa.eu/newsroom//img/newsletter/generic/spacer.gif) |
![](https://ec.europa.eu/newsroom//img/newsletter/generic/spacer.gif) |
|
Kapcsolódó weboldalak |
|
RMIS
|
![](https://ec.europa.eu/newsroom//img/newsletter/generic/spacer.gif) |
|
|
|
|
A Közös Kutatóközpont Demográfiai Atlasza adatokat tartalmaz a magyarországi migrációról
|
A Magyarországra érkező bevándorlók száma 2020-ban 75 000 fő, míg a kivándorlók száma 67 000 fő volt – derül ki az Eurostat előrejelzéséből, amelyet a Közös Kutatóközpont Demográfiai Atlasza szemléltet. Az atlasz az uniós tagállamok népességére, halandóságára és migrációjára vonatkozó adatokat és statisztikákat tartalmaz. A bevándorlók és a kivándorlók közötti különbség 2020-ban mintegy 8000, míg az előző évben mintegy 33 000 fő volt.
|
|
|
|
A Demográfiai Atlaszt a Bizottság Migrációs és Demográfiai Tudásközpontja teszi közzé. Ez egy online referenciaeszköz, amely a politikai döntéshozók, a szakemberek és a nagyközönség számára nyújt áttekintést az összetett demográfiai változásokról. Az online ingyenesen elérhető atlasz gyors hozzáférést biztosít a demográfiai adatok és ismeretek átfogó halmazához, amely teljes földrajzi részletességgel – akár az egyes települések szintjén – kerül bemutatásra.
|
|
|
|
|
|
|
|
Nézze meg, hogyan teljesít a magyar idegenforgalmi ágazat az új uniós turisztikai irányítópult szerint!
|
Szeretné összehasonlítani a magyarországi turizmus által okozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás mennyiségét a többi uniós országéval?
|
|
|
|
Ez és a terület környezeti hatásával, digitalizációjával vagy társadalmi-gazdasági rezilienciájával kapcsolatos számos egyéb mutató szerepel az új turisztikai irányítópulton, amely egy olyan új eszköz, amely az országos és regionális szintű politikai döntéshozókat segíti az idegenforgalmi ökoszisztémát érintő szakpolitikák és stratégiák irányításában. A cél a turisztikai statisztikákhoz és a szakpolitikai szempontból releváns mutatókhoz való hozzáférés javítása, ezáltal a turisztikai célpontok és a hatóságok támogatása a zöld és digitális átállás terén elért előrehaladásuk nyomon követésében.
Az uniós turisztikai irányítópultot a Közös Kutatóközpont és a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósága fejlesztette ki, miután az uniós országok 2021-ben felkérték egy az idegenforgalmi ökoszisztémát szolgáló eszköz kidolgozására.
|
|
|
|
|
|
|
|