|
|
|
|
Közös Kutatóközpont
|
|
|
Science Flash for You – Magyarország
Magyarország és Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja
|
|
|
|
|
|
Kövessen bennünket!
|
Kövessen bennünket
|
none
|
|
|
Hírek
|
|
Középpontban a magyarországi biogazdaság
|
Magyarországon folyamatban van egy nemzeti biogazdasági stratégia kidolgozása. A biogazdasággal kapcsolatos egyes fogalmi elemek megjelennek más nemzeti stratégiákban, valamint a területi stratégiákban és programokban is. Emellett Magyarország más közép- és kelet-európai országokkal együtt részt vesz a BIOEAST biogazdasági kezdeményezésben.
|
|
|
|
Az uniós források felhasználásával kapcsolatos stratégiai dokumentumok a körforgásos gazdaság szempontjaihoz, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítésekhez kapcsolódóan említik meg a biogazdaságot. Regionális szinten tíz magyar régió bizonyos mértékig beépítette területfejlesztési stratégiájába a biogazdaságot, főként a mezőgazdasági biomassza és a települési hulladék felhasználására összpontosítva.
A JRC nemrégiben elkészült, „Bioeconomy strategy development in EU regions” [A biogazdasági stratégia fejlesztése az EU régióiban] című tanulmánya feltérképezi az uniós régiók által az ágazatban elért eredményeket. A jelentés az Európai Bizottság biogazdasági tudásközpontjának tevékenységi körébe tartozik; a szóban forgó tudásközpontot a JRC működteti az uniós biogazdasági stratégia végrehajtásával összefüggésben.
A regionális biogazdasági stratégiák elengedhetetlenek a vidéki és a part menti területek megélhetésének javításához, a természeti erőforrások fenntartható kezeléséhez és az uniós régiók földrajzi, éghajlati, gazdasági és politikai sajátosságainak maximális kiaknázásához, hozzájárulva ezáltal az európai zöld megállapodásban előirányzott zöld és méltányos átálláshoz.
|
|
|
|
|
|
|
A JRC Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatása támogatta a magyar hatóságokat egy Pest megyei tűzeset kezelésében
|
2022 augusztusában a magyar hatóságok egy Pest megyében bekövetkezett tűzesetet követően kérték a Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatás (a továbbiakban: a CEMS) gyorstérképezési szolgáltatásának aktiválását. A katasztrófavédelem beavatkozó erőinek és a honvédségnek 3 nap alatt sikerült eloltaniuk a nagy kiterjedésű tüzet, amely addigra már 1800 hektárt érintett.
|
|
|
|
Az átfogó kárfelmérés és a terület nehéz megközelíthetősége miatt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központi Főügyelete kérte a leégett terület kiterjedésének és az infrastrukturális károknak a felmérését.
Augusztus 22-én megkezdődött az aktiválás, és sor került egy körülbelül 50 km2-es terület vizsgálatára. Augusztus 25-én szert lehetett tenni egy felhőmentes optikai műholdfelvételre. Mindössze 4 órával a felvétel beszerzése után a magyar hatóságok a CEMS révén hozzájutottak egy olyan térképhez, amely bemutatta a tűz kiterjedését, és tartalmazta a földterületen és a közlekedési infrastruktúrában bekövetkezett károk felmérését. Összesen 670 hektár – főként legelők – leégését tárták fel.
A CEMS egyike az európai uniós Kopernikusz Föld-megfigyelési program hat alapvető szolgáltatásának. Elsősorban műholdfelvételekből származó geoinformációkat szolgáltat a katasztrófavédelemben részt vevő szereplők támogatására. A JRC felelős a CEMS-ért és egy részének az európai iparral és a tudományos körökkel kötött szolgáltatási szerződések révén történő végrehajtásáért. Többek között lekérhető térképkészítési szolgáltatásokat kínál, amelyek geoinformációkat nyújtanak a világ bármely pontján előforduló vagy bekövetkezett kiválasztott katasztrófákról.
|
|
|
|
|
|
A késedelmes indulást követően helyreállt a magyarországi rizsszezon
|
Magyarországon a június 1. és augusztus 15. közötti időszakban forró és rendkívül száraz időjárási viszonyok uralkodtak, a teljes csapadékmennyiség mindössze 35 mm volt a 135 mm-es átlaghoz képest. A 36 °C-os maximális napi hőmérséklet problémákat okozott a rizs virágzásában és a szemképződésben.
|
|
|
|
A rizsre vonatkozó terméshozam-előrejelzést lefelé módosították, amint arról a JRC MARS hírlevelének szeptemberi kiadása beszámolt, amely külön részben foglalkozott a rizzsel.
A JRC MARS (A mezőgazdasági erőforrások nyomon követése) hírlevelének célja, hogy időszerű, független és jó minőségű információkat szolgáltasson az EU-n belüli növénytermesztési körülményekről és a mennyiségi terméshozam-előrejelzésekről, támogassa a megalapozott szakpolitikai beavatkozásokat, és hozzájáruljon a piaci információk átláthatóságához.
|
|
|
|
|
|
A 2021. évi tűzszezon Magyarországon
|
2021-ben nyolc tűz során összesen 573 hektár földterület égett le Magyarországon. A JRC által nemrégiben közzétett, az európai, közel-keleti és észak-afrikai erdőtüzekről szóló 2021. évi előzetes jelentésben szereplő, a JRC európai erdőtűz-információs rendszerének (EFFIS) alkalmazásával készített feltérképezés szerint gyakorlatilag az összes kár júliusban és szeptemberben következett be.
|
|
|
|
A 2000. év – az EFFIS nyilvántartásainak kezdete – óta 2021 volt a második legrosszabb erdőtűzszezon az Európai Unióban. A 2021-es károkat csak a 2017. éviek múlták felül, amikor az EU-ban több mint 1 millió hektár égett le. A 2021-ben leégett teljes terület – félmillió hektár – 20%-a védett „Natura 2000” területeket érintett, különösen Olaszországban és Spanyolországban. A 2022-es tűzszezon hosszan tartó aszállyal kezdődött Dél-Európában, és az ebből eredő körülmények már számos idő előtti tűzesetet okoztak.
A Közös Kutatóközpont az EFFIS fejlesztése és működtetése révén kulcsfontosságú hozzájárulást nyújt Európában és világszerte az erdőtüzek okozta katasztrófák kockázatának csökkentéséhez. Augusztusban páneurópai kockázatértékelést tettek közzé az erdőtüzekre vonatkozóan, azzal a céllal, hogy összhangba hozzák egymással a különböző országok által alkalmazott korábbi megközelítéseket, lehetővé téve az európai országok és régiók közötti összehasonlítható értékelést. Ez a harmonizált módszer támogatni fogja az EU-t és tagállamait az emberéletek és természeti környezetük védelmében azáltal, hogy javítja a megelőzési, felkészültségi és határokon átnyúló tűzoltási intézkedések tervezését és összehangolását.
|
|
|
|
|
|
|
A JRC „magányos helyekről” szóló jelentése távoli területeket és elnéptelenedést észlel Magyarországon
|
Magyarország – Csehországgal, Szlovákiával, Spanyolországgal, Franciaországgal és Görögországgal együtt – egyike azoknak az uniós országoknak, ahol a legnagyobb mértékű a területi elszigeteltség, amint arról a JRC „New perspectives on territorial disparities” [A területi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos új perspektívák] című, magányos helyekről szóló új jelentése is beszámol.
|
|
|
|
A távoli régiókban élők aránya Magyarországon, valamint Lettországban, Görögországban, Horvátországban, Finnországban és Svédországban a legmagasabb (20% és 34% közötti). A távoli régiókban a lakosság mintegy 30%-a olyan vidéken él, ahol elnéptelenedés volt tapasztalható. Egyes országok – köztük Magyarország is – jelentős elnéptelenedési folyamaton mentek keresztül, amely szinte minden régiót érintett, némelyikük esetében −2,5%-os éves növekedési rátával.
A 27 tagú EU-ban az összes régió közel 17%-a minősül távolinak. A távoli területek az EU területének közel felét teszik ki, és 37 millió ember otthonaként szolgálnak. E területek gyakran válnak olyan vidékekké, amelyeket a JRC jelentése „magányos helyekként” határoz meg, és ahol nem kielégítőek a helyi szolgáltatások, a megközelíthetőség vagy az összekapcsoltság. A megnevezés demográfiai, gazdasági, társadalmi és infrastrukturális szempontból tükrözi az érintett helyek helyzetét és kapcsolatait. A jelentés Európa-szerte 1200 olyan, „magányos helynek” minősíthető települést jelöl meg, ahol előfordulhat elnéptelenedés, rossz virtuális összekapcsoltság, a szolgáltatások még városokon belül is csekély mértékű változatossága vagy a hátrányos helyzetű csoportok mobilitásszegénysége.
|
|
|
|
|
|
A magyar tanárok együttműködnek a JRC-vel az inkluzív oktatás terén
|
„Stories that Move” [Megindító történetek] a neve annak a projektnek, amelynek keretében magyarországi tanárok együtt dolgoznak német, osztrák, lengyel, szlovák, spanyol, holland és ukrán kollégáikkal annak érdekében, hogy a folyamatos szakmai továbbképzést szolgáló online tananyagot dolgozzanak ki a tanárok számára szerte Európában.
A projekt a JRC „INNO4DIV” elnevezésű kezdeményezésének részét képezi, amelynek célja a tanárok inkluzív oktatással kapcsolatos oktatási igényeinek erősítése a sokféleség összefüggésében.
|
|
|
|
Kezeli azt a problémát, hogy a tanárok az osztálytermeken belüli növekvő sokszínűség közepette híján vannak az interkulturális kompetenciának. A kapcsolódó jelentés 21 olyan innovatív bevált gyakorlatot emel ki, amelyek sikeresen küszöbölték ki a tanárok interkulturális kompetenciájának fejlesztése előtt álló akadályokat. Ez különösen fontos ahhoz, hogy a tanárok hozzájárulhassanak az uniós társadalmi identitás kialakításához, mivel az EU a kultúrák olvasztótégelye. Az INNOD4DIV projekt a „kulturális sokszínűséget” az emberi sokszínűség összefüggésében, nem pedig a migránsok, etnikai kisebbségek vagy más kisebbségi csoportok képviseleteként állítja előtérbe.
|
|
|
|
|
|
|
|