|
|
|
|
Közös Kutatóközpont
|
|
|
Science Flash for You – Magyarország
Magyarország és Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja
|
|
|
|
|
|
Kövessen bennünket!
|
Kövessen bennünket
|
none
|
|
|
Hírek
|
|
Marija Gabriel biztos és a JRC támogatják az Ukrajnával folytatott tudományos együttműködést
|
Március 3-án Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős európai biztos nyilatkozatot adott ki a kutatásról, amelyben megerősítette az Ukrajnával folytatott tudományos együttműködés melletti elkötelezettségét.
|
|
|
|
Elmondta, hogy az Ukrajnával szembeni orosz katonai agresszió a szabadság, a demokrácia és az önrendelkezés, vagyis azon elvek elleni támadás, amelyeken a kulturális önkifejezés, az akadémiai és tudományos szabadság és a tudományos együttműködés alapul. A biztos bejelentette a Bizottság azon döntését, hogy nem kezdeményez további együttműködési projekteket orosz szervezetekkel.
A következő napon az Európai Bizottság felfüggesztette az Oroszországgal folytatott együttműködését a kutatás és innováció területén. A Bizottság a Horizont Európa program keretében nem fog új szerződéseket vagy megállapodásokat kötni orosz szervezetekkel. Ezenkívül a Bizottság felfüggeszti az orosz szervezetek részére a már megkötött szerződések alapján teljesítendő kifizetéseket.
A JRC azon dolgozik, hogy segítse a Bizottságot az ukrán tudományos közösség támogatásában. Támogatja az érintett bizottsági szolgálatokat, köztük Ursula von der Leyen elnök kabinetjét az Ukrajnával kapcsolatos különböző feladatok ellátásában, legyen az a válságkoordináció és a humanitárius támogatás, az energiaügy, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek, a gazdasági hatás, a szankciók, a kiberkészültség/a hibrid fenyegetések, a közvélemény támogatása vagy a demokratikus kihívások terén.
|
|
|
|
|
|
Budapesten a lakásszektor jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezéshez
|
A JRC új Levegőminőségi Atlasza Európa-szerte 150 városban, köztük Budapesten ismerteti a finomrészecske-szennyeződés kibocsátási forrásainak fő kategóriáit, valamit azok eredetét.
|
|
|
|
A lakossági szektor európai szinten átlagosan 13%-kal járul hozzá a szennyezőanyag-kibocsátáshoz, míg Budapesten ez az arány 33%, ami Európában az ötödik legmagasabb érték.
A finomrészecskék magukba foglalják a közvetlenül kibocsátott port, a füstöt, a kormot, a pollent és a talajrészecskéket, valamint a közvetlenül a légkörben kialakuló részecskéket. A finomrészecskék az egészségre káros hatást gyakorolnak. A becslések szerint 2019-ben mintegy 307 000 korai halálesetet okoztak az EU-ban.
Az Atlasz részletes képet ad arról, hogy a közlekedésből, a mezőgazdaságból, az iparból, a lakossági fűtésből és a hajózásból származó kibocsátások hogyan befolyásolják a finomrészecske-szennyezést. Mivel a helyi sajátosságok releváns szerepet játszanak a hatékony levegőminőségi tervek kidolgozásában, az Atlasz egyértelművé teszi, hogy a városok, a régiók, a tagállamok és az EU milyen szerepet játszhatnak a légszennyezés csökkentésében. Az eredmények a JRC által kidolgozott, SHERPA elnevezésű egyszerűsített levegőminőségi modell alkalmazásával készültek.
|
|
|
|
|
|
A szén-dioxid- és üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2014 óta enyhén növekszik Magyarországon
|
A JRC EDGAR jelentésének 2021. évi kiadása szerint Magyarországon az elmúlt 30 évben csökkent a szén-dioxid- és üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
|
|
|
|
Azonban az ország összesített adatai 2014 óta enyhén növekedő tendenciát mutatnak. Az 1990 és 2020 közötti időszakban a közlekedési ágazat kibocsátása 53%-kal nőtt.
A Covid19-világjárvány miatt 2020-ban 5,1%-kal csökkent a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből és az ipari folyamatokból származó globális szén-dioxid-kibocsátás. A világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói közül 2020-ban egyedül Kína kibocsátása nőtt (+ 1,5%), míg minden más ország esetében csökkent a kibocsátás. Az Unió 27 tagállamában 10,6%-kal csökkentek a kibocsátások, még erősebben, mint az Egyesült Államokban, Japánban, Indiában és Oroszországban.
Az elmúlt két évtizedben az uniós országok összes fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátása csökkenő tendenciát mutat. A kibocsátások 2019-ben 23,2%-kal maradtak el az 1990-ben mértektől, és 20,7%-kal alacsonyabbak voltak a 2005-ös értékeknél. Világviszonylatban az uniós országok összkibocsátása 2015 és 2020 között 8,5%-ról 7,3%-ra csökkent.
A világ bármely országának 1970 és 2020 közötti fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó adatai elérhetők a globális légköri kutatásokat támogató kibocsátási adatbázisában (EDGAR). A JRC a glasgow-i COP26 konferencián tizenegy kísérő rendezvényt társszervezett, új tudományos eszközöket és számos jelentést mutatott be.
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországon majdnem minden erdőtűz emberi tevékenységre vezethető vissza
|
A JRC európai, közel-keleti és észak-afrikai erdőtüzekről szóló éves jelentésének 21. kiadása szerint 2020-ban a magyarországi erdőtüzek 99%-ának hátterében gondatlanság vagy szándékos gyújtogatás állt.
|
|
|
|
Az év során összesen 1 523 hektár erdőterület égett le az országban. A tüzek 85%-át a tűzoltók kiérkezése után kevesebb mint egy órával eloltották.
A jelentésben szereplő teljes régió esetében a 2021-es adatok ismét romlást mutatnak 2020-hoz képest, míg az eddigi legrosszabb év 2019 volt. A jelentés közzétételéig közel félmillió hektárnyi terület vált a tűz martalékává, melynek 61%-a lassan regenerálódó erdő volt.
Bár az EU 2021-ben megerősítette segítségnyújtási kapacitásait – különös tekintettel a Földközi-tenger térségében tomboló nagy kiterjedésű tüzek megfékezésére –, a tüzek Közép- és Észak-Európában is egyre nagyobb fenyegetést jelentenek. Az EU-ban tízből kilenc tűz emberi tevékenység következménye.
A JRC az európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) révén jelentős mértékben hozzájárul az erdőtüzekkel összefüggő katasztrófakockázat csökkentéséhez Európában és világszerte. Az EFFIS támogatja az EU-nak az erdőtüzek megelőzésére, az erdők megóvására, a biodiverzitás helyreállítására és az életmentésre irányuló munkáját. Az uniós biodiverzitási stratégiára építve a Bizottság júliusban az európai zöld megállapodás jegyében javaslatot tett a 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós erdőgazdálkodási stratégiára.
|
|
|
|
|
|
A magyar munkavállalók 18%-a dolgozik olyan munkahelyen, amely az EU-n kívülre irányuló exporthoz kapcsolódik
|
Az Európai Bizottságnak a kereskedelemről és a munkahelyekről szóló új jelentése szerint 2019-ben a magyar munkahelyek 18%-a kapcsolódott az uniós országokból a világ többi részére irányuló exporthoz (ez az arány 2000-ben 14% volt).
|
|
|
|
Ez 862 000 alkalmazottat jelent, akik 30%-a valamely Magyarországon kívüli uniós ország exportjának köszönheti a munkahelyét. A nem uniós országokba irányuló magyar export 34 milliárd eurót tett ki.
A JRC és a Kereskedelmi Főigazgatóság által kiadott jelentés statisztikai adatokkal szolgál az európai exporthoz kapcsolódó európai munkahelyekről. Rámutat arra, hogy az európai munkahelyek szempontjából mennyire fontossá vált a kereskedelem, hiszen az uniós export jelenleg több mint 38 millió munkahelyet biztosít.
A jelentés megbízható és jól összehasonlítható statisztikákat használ annak vizsgálatára, hogy a globális kereskedelmi forgalom hogyan befolyásolja a foglalkoztatást az EU-ban. E jelentés két fő újdonsága az Unió 27 tagállamára vonatkozó összes kereskedelmi és foglalkoztatási adat újrabecslése, valamint a 2019. évi kereskedelmi és foglalkoztatási adatok kiszámítása.
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországon a nők körében az új daganatos megbetegedések 25%-a emlőrák
|
A JRC által kezelt Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) adatai szerint 2020-ban a magyar nők körében diagnosztizált új rákos megbetegedések legelterjedtebb típusa az emlőrák volt.
|
|
|
|
Körülbelül négyből egy új rákos megbetegedés mellrák. Ugyanebben az évben a férfiak körében a legelterjedtebb ráktípusok a prosztatarák (2020-ban az új esetek 19,8%-a), a tüdőrák (18,4%) és a vastagbélrák (17,5%) voltak. 2020-ban összesen több mint 62 000 új rákos megbetegedést észleltek Magyarországon.
Az ECIS naprakész információkat szolgáltat a rákteher számszerűsítésére szolgáló mutatókról Európa egészére vonatkozóan. Lehetővé teszi a főbb európai rákközpontokban diagnosztizált rákos megbetegedések előfordulási, halálozási és túlélési adatai földrajzi mintázatainak és időbeli tendenciáinak feltárását. Tartalmazza a rákos megbetegedések magyarországi előfordulására és az okozott halálozásra vonatkozó legfrissebb becsléseket.
Az internetes alkalmazás célja támogatni a kutatást és a közegészségügyi döntéshozatalt a rák területén, valamint hivatkozási és információs pontként szolgálni az európai polgárok számára.
|
|
|
|
|
|
|
|