Olvassa el az online változatot
  Közös Kutatóközpont  

Science Flash for You – Magyarország

Magyarország és Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja

European Commission Logo
Header Image

Kövessen bennünket! | Kövessen bennünket Facebook Science Hub | none EU Science Hub Twitter

Hírek
Budapest, Győr, Nyíracsád és az összes magyar település szerepel a JRC új demográfiai atlaszában

A JRC demográfiai atlaszának adatai szerint a magyar népesség medián életkora 3,5 évvel nőtt az elmúlt évtizedben. 2010-ben a magyar férfiak esetében 37,3 év, míg 2020-ban 41,3 év volt a medián életkor.

Magyarország megközelítőleg 244 000 lakost veszített el az említett évtizedben, így népessége jelenleg 10 millió fő alatt van.

Budapest népessége a várakozások szerint jelentős mértékben növekedni fog és jóval két millió fő felett lesz 2050-re, ami 2020-hoz képest 24%-os növekedést jelent. Néhány más városban, például Győrben és Sopronban szintén növekedés várható, míg a vidéki területek népessége általában csökkenni fog: a Hajdú-Bihar megyei Kaba és Nyíracsád lakosainak száma a becslések szerint 30%-kal lesz kevesebb a század közepén.

A JRC kutatásai arra engednek következtetni, hogy a jelenleg is zajló Covid19-világjárvány és az arra adott kormányzati válaszok világszerte a migrációs mozgások átalakulását, a migrációs útvonalak áthelyeződését és a migráns népesség összetételének megváltozását vonhatják maguk után.

A JRC Migrációs és Demográfiai Tudásközpontja által közzétett atlasz olyan online referenciaeszköz, amely segít a politikai döntéshozóknak, a gyakorlati szakembereknek és a nagyközönségnek abban, hogy eligazodjanak a migráció és a demográfia összetett kérdéseiben. Több nemzetközi adatforrásból mintegy 200 ország migrációra, menekültügyre, integrációra, demográfiára és fejlesztésre vonatkozó mutatóit gyűjti össze.

Permalink
Állandó link Fő URL
Két JRC-laboratórium megnyitja kapuit magyar kutatók előtt az új európai Bauhaus előmozdítása érdekében

A JRC pályázati felhívást tesz közzé olyan projektek végrehajtása céljából, amelyek az új európai Bauhaus keretében megvalósítandó ötletekkel kapcsolatos kísérletezési, prototípus-készítési és demonstrációs tevékenységek végzésére irányulnak.

Az Európai Szerkezetvizsgálati Laboratórium reakciófala és a Nano-biotechnológiai Laboratórium megnyitja kapuit a tudósok előtt, és együttműködési platformként fog szolgálni a kreativitásnak és az innovációnak az épített környezet tekintetében történő előmozdításához.

A JRC két említett laboratóriuma az olaszországi Isprában található. A pályázati felhívás az utazási és a megélhetési költségek fedezéséhez kínál támogatást magyarországi, illetve néhány más országbeli intézményekből pályázó kutatók számára. A felhívásra 2022. január 16-ig lehet jelentkezni.

Az Európai Bizottság új európai Bauhaus kezdeményezése, amelyet Ursula von der Leyen elnök indított útjára és a JRC koordinál, a kutatási prioritások széles körére terjed ki. E prioritások közé tartozik az épületek biztonságos és zöld felújítása, az okos és fenntartható anyagok – többek között a nanoagyagok – használata az épületekben és az építőiparban, a rezilienciát szolgáló tervezés és utólagos átalakítás, az épített infrastruktúra biztonságossá tétele különféle –például az éghajlatváltozással összefüggő – veszélyekkel szemben, új anyagok és technológiák, fenntartható anyagok használata az építőiparban, valamint fejlett vizsgálati módszerek alkalmazása.

A Közös Kutatóközpontnak a kutatási infrastruktúrákhoz való nyílt hozzáférést szolgáló programja hozzáférést biztosít az európai és Európán kívüli kutatók számára a JRC világszínvonalú létesítményeihez és laboratóriumaihoz, lehetővé téve az európai dimenzióval rendelkező kísérleti kutatást, együttműködést és kapacitásépítést.

Az új európai Bauhaus kreatív és interdiszciplináris kezdeményezés, amely a művészet, a kultúra, a társadalmi befogadás, a tudomány és a technológia határmezsgyéjén terül el. Fórum, amelynek résztvevői közösen tervezik meg, hogyan fogunk élni holnap. A kezdeményezés kézzelfoghatóvá teszi a polgárok életterében az európai zöld megállapodás szellemiségét, és kollektív erőfeszítés megtételére ösztönzi az érdeklődőket, hogy álmodjanak és építsenek meg egy fenntartható, inkluzív és szép jövőt.

Permalink
Állandó link Fő URL
A JRC a technológiai képességek szempontjából kiemelkedőnek ítéli meg Budapest térségét

Magyarország egy főre jutó GDP-je a 2018–2023-as időszakban az előrejelzések szerint 1,68%-os éves medián növekedési arányt fog mutatni, vagyis előreláthatólag az EU-27 tekintetében várt növekedési ütemnél gyorsabban növekszik. Az egyes gazdasági ágazatokat tekintve Magyarország eredményei valószínűleg számos, kevéssé összetett ágazatban elmaradnak majd a referenciaértékektől.

Ugyanakkor a JRC-nek a gazdasági komplexitásra vonatkozó közelmúltbeli elemzése alapján több, közepesen összetett ágazatban, például az elektromos berendezések, a számítógépek és az elektronika, valamint a közlekedés területén az ország teljesítménye várhatóan el fogja érni a referenciaértékek szintjét.

A jelentés megvizsgálja az elektromos berendezések ágazatát, és ennek keretében feltérképezi az olyan lehetséges exportpiacok mögött meghúzódó technológiai képességeket, amelyeken Magyarország jelenleg nem aktív, de a jövőben azzá válhat.

A regionális technológiai képességek elemzése meghatározza azokat a régiókat, amelyek az egyes piacokra való bejutás szempontjából a legígéretesebbek. A villamos relék tekintetében például az elemzés Budapest térségét jelöli meg a legmegfelelőbb régióként.

A JRC által a gazdasági komplexitásra vonatkozóan készített elemzésben a hangsúly az összesített mennyiségekről – azaz arról, hogy egy ország mennyit termel (mekkora az ország GDP-jének értéke?) – az e mennyiségek alapjául szolgáló tényezőkre tevődik át – azaz arra, hogy mit termel az adott ország (milyen ipari ágazatokra szakosodott?). Az elemzések által érintett témakörök az országok gazdasági teljesítményére vonatkozó előrejelzésektől az ipari ágazatok szerinti bontás bemutatásán át az innovációs képességek regionális szinten, termékenként történő vizsgálatáig terjednek.

Permalink
Állandó link Fő URL
Magyarország kék gazdasága szerény, de növekszik

Mivel Magyarország nem rendelkezik tengerparttal, a kék gazdaság nem járul hozzá számottevő mértékben az ország gazdasági teljesítményéhez: 2018-ban e hozzájárulás a nemzeti bruttó hozzáadott érték mintegy 0,6%-ának felelt meg, ami ugyanakkor a 2009. évi értékhez képest 49,7%-os növekedést jelent. A kék gazdasághoz tartozó ágazatok a munkahelyek 0,5%-át biztosítják. E számadat tekintetében is csaknem 50%-os – vagyis a nemzetgazdaság egésze tekintetében megállapíthatónál nagyobb mértékű – növekedés volt megfigyelhető az elmúlt évtized során.

Magyarország kék gazdaságának legmeghatározóbb szegmensét a kikötői tevékenységek alkotják, de mellettük az élő tengeri erőforrások, valamint a hajóépítés és -javítás részesedése is jelentős. Hamburg kikötője fontos szerepet játszik a magyar tengeri külkereskedelem átrakodási, tárolási és elosztási központjaként. Az ország azt tervezi, hogy beruház egy kikötő és egy logisztikai bázis létrehozásába az olaszországi Trieszt városában.

Magyarország 2016-ban beszüntette a szárazföldi vizeken folytatott kereskedelmi halászatot. Ennek következtében a hazai halellátás túlnyomó része akvakultúrából származik. 2017-ben az ágazat 1805 főt foglalkoztatott, az akvakultúrás termelés keretében előállított termékek mennyisége pedig 1257 tonnát tett ki. A legfontosabb tenyésztett faj továbbra is a ponty, amelynek aránya az élelmezési célból tenyésztett halak teljes mennyiségén belül 82%.

Az Európai Bizottság 2021. évi jelentése áttekintést nyújt az óceánokhoz és a part menti környezethez kapcsolódó gazdasági ágazatok teljesítményéről. A JRC szakértői a jelentés elkészítéséhez olyan témákkal kapcsolatos modellezéssel és elemzéssel járultak hozzá, mint például az éghajlatváltozás, a tengerszennyezés és az emberi tevékenységek egyéb hatásai, a tengeri természeti tőke és az ökoszisztéma-szolgáltatások, a hagyományos és az új gazdasági ágazatokban megfigyelhető trendek, figyelmet fordítva a Covid19 hatására is.

Permalink
Állandó link Fő URL
A magyarországi energiafogyasztás alakulása

2019-ben Magyarország teljes energiafogyasztása 310 terawattóra (TWh) volt. Ez az érték a JRC által a fenntarthatóbb jövőt szolgáló energetikai lehetőségek feltárása céljából létrehozott új online eszköz szerint 2030-ra 338 TWh-ra nő.

A hagyományos fosszilis energiaforrások, például a földgáz, a kőolaj és a szén jelentősége várhatóan csökkenni fog a következő évtizedben; ezzel szemben a bioüzemanyagok és az atomenergia egyre nagyobb szerepet fognak betölteni az energiaellátásban. Különösen a nukleáris forrásból származó energia előretörése lesz számottevő: az ilyen energia fogyasztása több mint duplájára, 48 TWh-ról 100 TWh-ra fog nőni.

A JCR új eszköze egyszerű vizuális anyagokat állít elő az összetett energetikai adatokból az elfogyasztott energia mennyiségének és forrásainak bemutatására. Az eszköz lehetővé teszi különböző forgatókönyvek összehasonlítását annak érdekében, hogy megismerhessük az energiafelhasználásunk terén bekövetkezett változásokat, és feltérképezhessük, milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy a jövőben nettó kibocsátás nélkül állítsunk elő energiát. Ezek az adatok kapcsolódnak az európai zöld megállapodáshoz, amelynek célja, hogy az EU-t modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítsa át, és biztosítsa, hogy a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-re nullára csökkenjen. Az eszköz minden asztali számítógépen és mobil eszközön használható.

Permalink
Állandó link Fő URL
SeeAlso
Kapcsolódó weboldalak ec.europa.eu/commission/presscorner/deta...
Kedvezőtlen kilátások a nyári növények hozamai tekintetében Magyarországon

Augusztusban az időjárási paraméterek Magyarország legtöbb részén az átlagos értékeknek megfelelően alakultak, így nem oldódott meg a tavasz vége óta felhalmozódott vízhiány problémája. Szeptember eleje száraz volt.

A nyári növények hozamait illetően kedvezőtlenek a kilátások, a szemes kukorica esetében pedig kifejezetten rosszak. Augusztusban a hőmérséklet és a globálsugárzás értékei az átlagértékek közelében maradtak. Ugyanebben a hónapban az ország középső részén mért csapadékmennyiség 10–30%-kal maradt el a szokásos szinttől. Szeptember első tíz napja során az egész országban sehol nem volt eső.

Az augusztusi csapadékmennyiség túl kevés volt és túl későn érkezett ahhoz, hogy ellentételezze a júniusi és júliusi szárazságot. A vízhiány az ország délkeleti részén különösen súlyosan érintette a nyári növényeket. Míg északon (Észak-Magyarország régióban) a kukorica és a napraforgó esetében az átlagoshoz közeli hozamok várhatók, délen (Dél-Alföld régióban) a hozamokra vonatkozó kilátások egyértelműen negatívak.

A JRC távérzékeléses mezőgazdasági nyomonkövetési rendszere (MARS) a terméshozam-előrejelzés, a globális élelmezésbiztonság, a mezőgazdasági biológiai sokféleség, a vidékfejlesztés, az éghajlatváltozás és a Föld-megfigyelés terén nyújtott szolgáltatások széles skálájával támogatja az EU közös agrárpolitikáját.

Permalink
Állandó link Fő URL
A Science Flash for You a Közös Kutatóközpont(JRC), az Európai Bizottság tudományos szolgálatának és tudásközpontjának intézményi kommunikációs eszköze. Ha ezt a hírlevelet továbbították Önnek és szeretné közvetlenül megkapni, kérjük iratkozzon fel itt. | Leiratkozhat Saját Profilján vagy ha felveszi velünk a kapcsolatot a JRC-INSTITUTIONAL-COMM@ec.europa.eu címen. Ha további híreket szeretne kapni a JRC-től, kattintson ide.