Ez csak egyike azon számos, bizonyítékokon alapuló adatnak, melyet a JRC az Európai Bizottságnak a Covid19-válságra adott válasza részeként nyújtott tudományos hozzájárulása során kielemzett. A pandémia tesztelésére és jellemzésére szolgáló iránymutatások és kontrollanyagok elkészítésétől kezdve a gazdasági hatások elemzéséig a JRC a válság jobb kezelése és az exitstratégiára való felkészülés érdekében értékeli és előre jelzi a válság alakulását. A JRC a polgárok szemszögéből követi nyomon a helyzetet, megértve a biztonsággal és a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokkal kapcsolatos félelmeiket és aggodalmaikat. 

A JRC egyes kezdeményezései segítettek az összetett egészségügyi helyzet kezelésében. Április 1-jén a JRC kutatói új kontrollanyagot fejlesztettek ki a koronavírustesztek hibáinak megelőzése és pontosságának növelése érdekében. A pozitív kontrollanyagok hiány volt a laboratóriumok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a koronavírustesztek megbízható alkalmazása tekintetében. A JRC által kidolgozott anyag mintáit azonnal és ingyen elküldték az összes uniós tagállam engedéllyel rendelkező laboratóriumaiba és kutatóközpontjaiba.

Április 15-én az Európai Bizottság ismertette a koronavírus megfékezésére irányuló intézkedések megszüntetésére vonatkozó iránymutatásait. A JRC különösen a koronavírus-tesztelési módszerek terén nyújtott támogatást a tagállamoknak. Mariya Gabriel, a Közös Kutatóközpontért felelős európai biztos szerint a visszaszorítási intézkedések megszüntetése szempontjából kulcsfontosságú, hogy idővel megbízható adatok álljanak rendelkezésre. A Bizottság a JRC támogatásával a tesztek teljesítményére vonatkozó kritériumokat dolgozott ki, hogy azok általános teljesítményét – valamennyi európai polgár javára – javítani lehessen.

Számos más intézkedésre is sor került a Covid19-válság koordinálására a JRC válságkezelési eszközein keresztül, ideértve a katasztrófakockázat-kezelési tudásközpontot is. A JRC munkája hozzájárult az exitforgatókönyvek meghatározásához; a járvány dinamikájának modellezéséhez, például a demográfiával vagy mobilitással kapcsolatban; az üzleti tevékenységekre és a leginkább érintett ágazatok munkaerőpiacára gyakorolt hatások, valamint a kritikus infrastruktúrával vagy energiával kapcsolatos biztonsági szempontok kielemzéséhez; a szociális szempontok megvizsgálásához és a strukturális alapokhoz hasonló meglévő európai eszközök révén való potenciális támogatás azonosításához; végül pedig a koronavírus-válság környezetre gyakorolt hatásának figyelembevételéhez.