Statistics Explained

Archive:Bűnügyi statisztika

Revision as of 12:22, 28 November 2019 by Piirtju (talk | contribs)


2018. júliusban kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2020. január.

A szöveg angol változata frissebb információkat tartalmaz.

Highlights


2008 és 2016 között 36%-kal csökkent a gépjárműlopások száma az EU-ban.
2012 és 2016 között 24%-kal csökkent a rablások száma az EU-ban.
2016-ban 5200 szándékos emberölést követtek el az EU-ban.
Szándékos emberölés, 2016
(a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma, 100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

Ebben a cikkben az Európai Unióban a rendőrségek által nyilvántartásba vett, 2008 és 2016 között elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan mutatunk be adatokat. Az adatok azt mutatják, hogy a gépjárműlopások, a lakásbetörések és a rablások száma csökkent 2008 és 2016 között, az erőszakos szexuális bűncselekmények száma azonban emelkedett.

Full article

A gépjárműlopások száma 36%-kal csökkent 2008 és 2016 között

Az Európai Unióban működő rendőrségek 2016-ban 660 000 gépjárműlopást regisztráltak, 1,9%-kal kevesebbet mint 2015-ben. A csökkenő trendet az 1. ábra szemlélteti. A gépjárműlopások 36%-kal csökkentek 2008 és 2016 között; a lopások száma a legtöbb uniós tagállamban csökkenő tendenciát mutat [1].

Figyelembe véve a népesség méretét, a 2016-ra vonatkozó adatok Luxemburgban, Olaszországban, Svédországban, Görögországban és Franciaországban voltak a legmagasabbak, ahol 100 000 lakosra vetítve több mint 200 gépjárművet loptak el. Tizenhét országban kevesebb mint 100 gépjárműlopást regisztráltak 100 000 lakosra vetítve; az autólopások száma Szlovákiában, Észtországban, Horvátországban, Romániában és Dániában volt a legalacsonyabb.

A gépjárműlopás kockázatának értékeléséhez ismerni kell a gépkocsik számát is. 2016-ban például Luxemburgban 1000 lakosra 662, Olaszországban 625 személygépkocsi jutott, míg Romániában 261, Horvátországban pedig 374 [2].

1. ábra: Gépjárműlopás (szárazföldi járművek) és rablás, EU-28, 2008–2016
(a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

A rablások száma 24%-kal csökkent 2012 és 2016 között

Az uniós rendőrségek 2016-ban mintegy 396 000 rablást regisztráltak, ami 24%-kal kevesebb a 2012-ben mért számnál. Ezzel szemben 2009 és 2011 között viszonylag kis mértékben változott a rablások száma. Az 1. ábrán az is látható, hogy a 2012 és 2016 közötti csökkenő tendencia az említett időszak utolsó 2 évében megszűnt. 2015 és 2016 között ugyanakkor Spanyolországban 9%-os, az Egyesült Királyságban pedig 15%-os növekedés következett be.

A népességnagysághoz viszonyítva a rablások száma Belgiumban, Spanyolországban, Franciaországban, Portugáliában, Angliában és Walesben volt a legmagasabb 2016-ban (100 000 lakosra vetítve több mint 100 rablás), míg Romániában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Cipruson és Szlovéniában ez a szám 20 alatt volt. Meg kell jegyezni, hogy nem mindig lehet közvetlenül összehasonlítani az országokat, mivel a legalacsonyabb rablási adatokkal rendelkezők közül egyesek adatai nem tartalmazzák az gépjárműfeltöréseket és a bolti rablásokat.

Bár a trend csökkenő, továbbra is évente több mint 5000 emberölés történik

A szándékos emberölések száma 2016-ban 5200 volt, 3,3%-kal kevesebb, mint 2015-ben. Összességében 2008 óta csökkenő tendencia figyelhető meg. Az elmúlt években azonban Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban nőtt az emberölések száma. Az adatok a terrorista bűncselekmények áldozatainak számát is tartalmazzák.

A népességszámhoz viszonyítva Lettországban és Litvániában követték el a legtöbb szándékos emberölést (2016-ban 100 000 lakosra körülbelül 5 emberölés jutott). Amint azt a 2. ábra mutatja, 13 tagállamban ugyanez a szám 1-nél kisebb volt. Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban 2016-ban 100 000 lakosra vetítve 5,4 emberölést követtek el, míg Oroszországban 10,8-et [3]. Az emberölési kísérletek eseteit külön számolják el, és számos adat hiányzik. A rendelkezésre álló számadatok azt mutatják, hogy az emberölési kísérletek száma viszonylag állandó maradt 2008 és 2016 között.

2. ábra: Szándékos emberölés, 2016
(a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma, 100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

A rendőrség által nyilvántartásba vett erőszakos szexuális bűncselekmények száma több mint 8%-kal nőtt 2015 és 2016 között

2015 és 2016 között több mint 8%-kal, mintegy 248 000-re emelkedett az erőszakos szexuális bűncselekmények száma az EU-ban. A 3. ábrán látható, hogy 2013 és 2016 között egyenletesen, 26%-kal nőtt ezen bűncselekmények száma. Idetartozik az erőszakos közösülés és egyéb szexuális támadás, jóllehet egyes országok adatai egyes bűncselekménytípusokat nem feltétlenül tartalmaznak.

A 2016-ban elkövetett erőszakos szexuális bűncselekményeknek a népesség méretéhez viszonyított száma nagymértékben – 100 000 lakosra vetítve 5 és 190 között – ingadozott az egyes tagállamokban. Ezeket a jelentős különbségeket valószínűleg befolyásolja az is, hogy az egyes országokban eltérő lehet, mit tekintenek bűncselekménynek, illetve különbözik a rendőrségnek bejelentett bűncselekmények aránya.

3. ábra: Erőszakos szexuális bűncselekmények, EU-28, 2013–2016
(a rendőrség által nyilvántartásba vett esetek száma)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

A lakásbetörések száma 10%-kal csökkent 2012 és 2016 között

2016-ban az uniós rendőrségek mintegy 1 334 000 lakásbetörést vettek nyilvántartásba, ami 1%-kal kevesebb, mint 2015-ben. A lakásbetörések száma több uniós tagállamban csökkenő tendenciát mutat, és az EU egészében 10%-kal esett vissza 2012 és 2016 között. Ugyanakkor Németországban 5%-kal, Franciaországban pedig 1%-kal nőtt a betörések száma. Az adatok tartalmazzák a magánházakba és -lakásokba, villákba, nyaralókba, szállodai szobákba stb. történő betöréseket, de a lopást (betörés nélkül) vagy az ingatlanok megrongálásának eseteit (lopás nélkül) nem. A lakásbetörések száma több országban viszonylag keveset változott 2008–2016 között. A legkisebb ingadozás Svédország, Belgium, Finnország és Magyarország adataiban látható.

Amint a 4. ábrán látható, a lakásbetörések 100 000 lakosra vetített számában 2016-ban igen nagy különbségek voltak az uniós tagállamok között. Dánia, Belgium, Hollandia, Svédország, Írország, Luxemburg, Franciaország, Anglia és Wales, valamint Olaszország esetében ez szám meghaladta a 300-at, míg Finnország, Litvánia, Lettország, a Cseh Köztársaság, Románia, Bulgária, Szlovákia és Lengyelország esetében 100 alatt volt.

4. ábra: Lakásbetörés, 2016
(a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma, 100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

A testi sértések száma 3%-kal nőtt 2015 és 2016 között

2016-ban az EU egészében hozzávetőlegesen 1 111 000 súlyos testi sértést vettek nyilvántartásba a rendőrségek. Ez 2015-höz képest 3,4%-os, 2013-hoz képest pedig közel 14%-os növekedést jelent.

A testi sértések száma még a népességnagysághoz viszonyítva is jelentős eltéréseket mutat az egyes tagállamok között. Ezek az eltésérek nemcsak az elkövetett bűncselekmények relatív gyakoriságát tükrözik, hanem a jogszabályi különbségeket és az eltérő nyilvántartási gyakorlatokat is. Alapesetben ez a kategória a súlyos testi sértést foglalja magában, és nem tartalmazza sem a könnyű és a halált okozó testi sértést, sem a szexuális erőszakot, azonban egyes országok ez utóbbiak egyikét-másikát is ide sorolják. A módszertan változásai miatt a 2008–2012 közötti időszakra vonatkozó összesített adatokat nem hasonlítottuk össze. A rendőrségi adatok attól is függnek, hogy az emberek milyen arányban jelentik be a bűncselekményeket. Az uniós polgárok általában elvárható mértékben bíznak a rendőrségükben, de a bizalom mértéke tagállamonként jelentős eltéréseket mutat, 0–10 közötti skálán 3,6 és 8,2 között szóródik; az uniós átlag 5,9 [4] táblázat.

A táblázatok és ábrák forrásadatai

Excel.jpg A táblázatok és ábrák forrásadatai (angol nyelven)

Adatforrások

Az adatforrások közé tartoznak a rendőrség és más bűnüldöző szervek, az ügyészség, a bíróságok, a börtönök, az érintett minisztériumok és a statisztikai hivatalok. A hivatalos bűnügyi statisztikákról szóló döntéseket a nemzeti hatóságok hozzák, és az adatokat is ők gyűjtik. Országonként egy kapcsolattartó gyűjti össze az adatokat, és évente egyszer megküldi azokat az Eurostatnak, az Egyesült Nemzetek Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának szánt, a bűnügyi tendenciákról szóló felmérés keretében gyűjtött adatokkal együtt.

Ez a cikk a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények 2008 és 2016 közötti hivatalos adatain alapul. Az ezt megelőző időszak tekintetében az 1950–1992 közötti időszakra összefoglaló bűnügyi statisztikák, az 1993–2007 közötti időszakra bűncselekmények szerinti táblázatok állnak rendelkezésre. Az adatok valamennyi időszakra vonatkozóan hiányosak egyes országok tekintetében. Ez különösen a legkorábbi időszakokat érinti. Amikor az országok új vagy javított adatokat küldenek, az Eurostat frissíti a táblázatokat.

Az összes tagország aggregált adatai képezik az összesített uniós adatot. Ha egy 2016-os adat hiányzik, akkor az adott ország tekintetében a 2015-ös adatot használja az Eurostat. Néhány esetben hiányoznak a korábbi évek adatai; ezek helyett az Eurostat az előző és a következő év átlagát veszi figyelembe [5]. Az adatbázis-táblázatok csak az Eurostatnak jelentett számadatokat tartalmazzák.

A hiányzó adatok is fontosak

Ebben a cikkben az EU egészére vonatkozó adatok egyszerűen az uniós tagállamok számadatainak összegét jelentik. Ha néhány adat hiányzik, akkor a bejelentett adatok összege túl alacsony lenne. Gyakran éppen a legfrissebb adat érkezik be késve. Ha 2016-ra nincs adat, akkor az ugyanazon országból származó 2015-ös számot használja az Eurostat. Egyes esetekben a korábbi évekre vonatkozó számadatok hiányoznak, ilyenkor az Eurostat a megelőző és a következő év átlagértékét veszi figyelembe. Számos okból azonban egyes országok egyáltalán nem rendelkeznek adatokkal egyes bűncselekmények tekintetében. Ilyen esetben nem könnyű a hiányzó adatokat helyettesíteni. Az emberrablások esetében például egyes országok esetében nem léteznek 2008 és 2016 közötti adatok.

A 2016-ra vonatkozó bejelentett adatok szerint összesen mintegy 14 500 emberrablás történt, ami az EU egészére vonatkozó alsó határérték. Egy lehetséges felső határ bemutatása érdekében a hiányzó adatokat a populációnagyság és a bejelentett maximális arány alapján számolt adatokkal helyettesíti az Eurostat. Ezeknek a becsléseknek a bejelentett adatokhoz való hozzáadásával az eredmény több mint 20 100 (39%-kal magasabb) lesz. Átlagos ráta [6] alkalmazásával a teljes szám 16 400 lenne. Ezen összesített értékek közül azonban egyik sem tekinthető hivatalos adatnak. A példa azt mutatja, hogy a hiányzó adatok a lehetséges összesített értékek széles skáláját eredményezhetik. Ahhoz, hogy pontos uniós összesítések álljanak rendelkezésre, minden évben minden országnak adatokat kellene szolgáltatnia.

Ezen az oldalon további információk állnak rendelkezésre az egyes országok vagy évek összevetéséről és a kis számokról.

Háttér

A bűnözés visszatérő téma a nyilvánosságban, és a bűnügyi statisztikákat egyaránt használják a nemzeti hatóságok, az uniós intézmények, a média, a politikusok, a szervezetek és a nagyközönség. A bűncselekményeket, az eljárásokat és a büntetéseket megállapító büntetőjog szabályait, és ezáltal a hivatalos bűnügyi statisztikák premisszáit az egyes országok nemzeti hatóságai határozzák meg. Bizonyos bűncselekménytípusokra vonatkozóan vannak uniós rendeletek vagy nemzetközi jogi szabályok, az uniós bűnügyi statisztikákra vonatkozóan azonban nem létezik általános szabályozás.

A hivatalos bűnügyi statisztikákat a hatóságok, például a rendőrség, az ügyészség, a büntetőbíróságok és a fegyintézetek gyűjtik. Ezek közül a rendőrségi adatok nyújtják a legtágabb képet, mivel magukban foglalják az összes nyilvántartásba vett bűncselekményt, függetlenül attól, hogy az ügy bíróság elé kerül-e. Minden itt szereplő adat a nyilvántartásba vett bűncselekmények számának éves összege, amely általában meghaladja a bírósági ügyek számát. A hivatalos bűnügyi statisztikák tükrözik azt is, hogy a hatóságok (rendőrség, ügyészség, bíróságok és fegyintézetek) hogyan tartják nyilván és kezelik az ügyeket. Ezek az adatok nem adnak teljes képet egy-egy ország bűnügyi helyzetéről, így célszerű más forrásokat is figyelembe venni.

Direct access to

Other articles
Tables
Database
Dedicated section
Publications
Methodology
Visualisations




Jegyzetek

  1. A bűnügyi statisztikák földrajzi egysége az azonos büntetőjoggal rendelkező terület (büntetőjogi joghatóság területe), röviden az „ország”.
  2. Forrás: Eurostat: [road_eqs_carhab] táblázat.
  3. Forrás: Az UNODC weboldala: http://dataunodc.un.org/crime/intentional-homicide-victims.
  4. Forrás: Eurostat: „Az intézmények iránti bizalom” EU-SILC ad-hoc modul 2013 [ilc_pw03].
  5. Rendkívüli esetben egy adott kategória adatát az alkategória adata helyettesíti.
  6. A népességgel súlyozott medián ráta.