Ásatások a közös történelemben

A magyar-szerb határ menti középkori monostoroknál végzett régészeti kutatások a két ország közös kulturális örökségére világítanak rá.

További eszközök

 
Régészeti ásatások a magyar–szerb határon Régészeti ásatások a magyar–szerb határon

Múzeumi, kulturális és turisztikai szervezetek összefogásával három történelmi lelőhely megóvására és a szélesebb közönséggel való megismertetésére nyílt lehetőség.

A kulturális örökség a fenntartható fejlődés szolgálatában:

A projekt a magyar-szerb határ mentén fekvő három középkori monostor környékében rejlő turisztikai lehetőségek fellendítését célozza. A helyszínek: a szerbiai Vajdaságban a Szent György-monostor Rakovac (Dombó) településen, illetve a középkori Aracs falu Novi Bečej (Törökbecse) közelében, valamint Magyarországon Pétermonostor a Bács-Kiskun megyei Bugac határában.

A munkálatokat vezető Vajdasági Múzeum, valamint a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet és más, kulturális örökségekkel és turizmussal foglalkozó partnerek együttműködésével megvalósuló projekt a lelőhelyek megőrzésére, a közös örökség feltárására és azok megismertetésében való kölcsönös szerepvállalásra irányul. A munka remélhetően elősegíti majd a határ mindkét oldalán a turizmus fejlődését, a gazdasági tevékenység élénkítését és hozzájárul a fenntartható fejlődés helyi megvalósításához.

A tanúskodó emlékek összegyűjtése

A lelőhelyeken végzett régészeti ásatások már az előző évtizedek során kimutatták a szerb és a magyar történelem közötti kapcsolatok jelentőségét. Mindazonáltal a monostorok építési szakaszainak és kölcsönös kapcsolatainak jobb megértése, valamint a látogatókat kiszolgáló létesítmények kialakítása további erőfeszítéseket igényelt. A korábbi támogatás nem tette lehetővé a lelőhelyek teljes körű tanulmányozását, azok régészeti örökségéről is kevés ismertető jelent meg.

A 2010 októberétől 2012 márciusáig tartó projekt keretében egyesítésre kerültek a korábbi régészeti munkálatok leletei, így lehetőség nyílt a három helyszín áttekintésére. A pétermonostori új ásatások sikeresen megállapították a mára már eltűnt középkori monostor pontos helyét, építésének idejét pedig 1140 és 1150 között határozták meg. Ezalatt az 1963 óta folyamatosan kutatott rakovaci (dombói) helyszínen további helyreállítások történtek. A projekt keretében kiadásra került egy könyv, amely a lelőhelyek főbb jellemzőinek dokumentációját, a kőfalazatok, a faragványok és más leletek teljes elemzését, valamint az egykori szerkezeti elemek 3D-s modelljeit is tartalmazza.

A turisztikai partnerek a monostoroknak érdekes helyekként történő felhasználásával és más környékbeli helyszínekkel való összekapcsolásával tematikus látogatói útvonalakat alakítottak ki. A látogatói élmény javítására helyi kényelmi megoldások (vízellátás, parkolók és illemhelyek) létesültek.

Hosszú távú előnyök

A projekt erősítette a partnerek közti együttműködést és kiemelte a határ két oldala mentén fekvő közösségek közös értékeinek, hagyományainak és turizmusának jelentőségét.

„A projekt fejlesztette a turisztikai szolgáltatásokat, régiónk történelmi lelőhelyeinek megóvását és magasabb szintre emelte a helyi közösségekben található helyszínek jelentőségének tudatosítását” – nyilatkozta Jermina Stanojev, a Vajdasági Múzeum IPA projektmenedzser-asszisztense. „Jelenleg egy utánkövető projekten dolgozunk, ami a már elért jó eredményekre épül.”


A tervezet dátuma

19/12/2012