A dunai tereptanulmányok fellendítik a képzést és a határokon átnyúló kutatást

Magyar és szerb tanárok és diákok szállnak csónakba, hogy a közös határt képező folyón interdiszciplináris tanulmányokat folytassanak.

További eszközök

 
Hallgatók és munkatársak áramlásmérést végeznek a magyar–szerb határ térségében Hallgatók és munkatársak áramlásmérést végeznek a magyar–szerb határ térségében

A Duna jellegzetességeivel kapcsolatos adatgyűjtés fejlesztését célzó projekt új technológiák használata révén emeli majd az oktatás színvonalát.

Több szakterületet érintő csapatmunka

A projektben részt vevő partnerek – a dél-magyarországi bajai Eötvös József Főiskola (EJF) és a szerbiai Újvidéki Egyetem szabadkai Általános Mérnöki Kara (GFS) – közös terepkutatási területet létesített a Duna Mohács (Magyarország) és Bezdán (Szerbia) közötti szakaszán, a határ térségében.

Tamás Enikő Anna, a projekt koordinátora megfogalmazása szerint: „A projekt átfogó célja a környezeti hidrometriával és vízkészletekkel kapcsolatos tananyagok fejlesztése és az oktatási és kutatási kapacitások bővítése az EJF és a GFS intézményekben egyaránt.”

A résztvevők a több szakterületet is érintő csapatmunkában a terepi adatgyűjtési technikák legújabb vívmányait használták fel az áramlás és az üledék, illetve az oldott oxigén és egyes kémiai-biológiai összetevők méréséhez, valamint 1, 2 és 3 dimenziós matematikai modellezési technikákat alkalmaztak a természetes vizek transzportfolyamataihoz.

Új megfigyelési övezet

A kutatók számos probléma mellett arra is keresték a választ, hogy a két ország hogyan tud megfelelni a köztük határt képező folyó határon túlnyúló vízelemzésére vonatkozó nemzetközi követelmények kihívásainak. Pontosabb adatokhoz kívántak jutni a határ térségéből, például az üledék mozgásáról, tekintettel arra, hogy a legközelebbi megfigyelési szakaszok a határtól viszonylag távol – Magyarországon folyásiránnyal szemben 14, Szerbiában folyásirányban 10 kilométerre – helyezkedtek el, valamint össze kívánták hangolni a két ország mintavételi módszereit és adatfeldolgozását is. Az eredmények hasznosítása mindkét országban a környezeti, természeti és árvízvédelmi tervezés támogatására irányult.

A munka részeként a kutatók a határ térségéről 1, 2 és 3 dimenziós modelleket készítettek, illetve kifejlesztették a modellek kalibrálására és ellenőrzésére, valamint a jövőbeli környezeti kutatások támogatására szolgáló adatbázist. A későbbi képzés és kutatás érdekében a folyón tovább folytatják a munkát.

A projekt eredményeként az intézmények továbbfejleszthették tananyagaikat, valamint közvetlen gyakorlati tapasztalatokat kínálhattak a diákok és a tanárok számára egyaránt, a legújabb adatgyűjtési és matematikai modellezési technikák alkalmazásával.

Tamás Enikő Anna megfogalmazása szerint „e projekt egyik nagy előnye, hogy a továbbfejlesztett környezeti hidrometriai és vízmérnöki képzés jól képzett munkatársakat biztosíthat a térség víz- és környezetgazdálkodási intézményei számára.”


A tervezet dátuma

19/12/2012