Együttműködés a régiók és az országok között
Európai területi együttműködés
Az európai területi együttműködés központi szerepet tölt be a közös európai térség kialakításában, és egyben az európai integráció sarokköve is. Az európai területi együttműködés nyilvánvaló európai többletértéket képvisel, amennyiben hozzájárul ahhoz, hogy a határok ne jelentsenek korlátokat, és az európaiak közelebb kerüljenek egymáshoz, segít a közös problémák megoldásában, megkönnyíti az ötletek és eszközök cseréjét, továbbá a közös célok irányába mutató stratégiai munka végzésére sarkall.
Makroregionális stratégiák
A "makroregionális stratégia" az Európai Tanács által jóváhagyott integrált keretrendszer, amelyet egyebek között támogathatnak az európai strukturális és befektetési alapok; célja egy a tagállamokhoz és velük azonos régióban található külső országokhoz kapcsolódó körülírható földrajzi régió támogatása az előtte álló kihívások leküzdésében, ezáltal a régió előnyhöz jut a szorosabb együttműködés hatására kialakuló gazdasági, társadalmi és területi kohézióból.
Az EU eddig négy makroregionális stratégiát fogadott el, amelyek több szakpolitikát foglalnak magukban:
- Az EU balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiája
(2009) - Az EU Duna régióra vonatkozó stratégiája (2010)
- Az EU adriai és ióniai régió stratégiájá (2014)
- Az EU alpesi régió stratégiájá (2015)
Minden elfogadott makroregionális stratégiát egy folyamatosan megújítandó cselekvési terv kísér, amelyet az újonnan felmerülő igények és a változó környezet függvényében rendszeresen frissítenek. A négy makroregionális stratégia 19 uniós tagállamot és 8 EU-n kívüli országot érint.
Nemzetközi Együttműködés
Az Európai Unió megosztja a regionális fejlesztés terén szerzett tapasztalatait a nem uniós országokkal.
Az együttműködés és a hálózatépítés más formái
- Az évente megrendezendő városok és régiók európai hete alkalmából tartott nyílt napok
- A RegioNetwork 2020 online együttműködési platform