Panorama 74: Adriai és jón-tengeri régió: igazi példa Európa számára és azon túl

További eszközök

 
11/11/2020

Az adriai- és jón-tengeri uniós stratégia (EUSAIR) éves soros elnöksége lehetőséget biztosít mind a kilenc részt vevő ország számára, hogy váltakozva irányítsák a prioritásokat, és kijelöljék a követendő utat. 2020. június 1-jén Szlovénia átvette az elnökséget Szerbiától, a célja pedig az EUSAIR vezérprojektjeinek sikeres beágyazása és zöldítése egy fenntartható, versenyképes és társadalmi szempontból befogadó makrorégióba.

  1. június 1-jétől 2021. május 31-ig Szlovénia lesz az adriai és jón-tengeri régió uniós stratégiájának (EUSAIR) soros elnöke. Nagy örömömre szolgál az a tény, hogy az elmúlt néhány évben a munkatársaink – a régióban lévő különböző intézményekkel együtt – példaértékű partnerséget építettek ki, amely megkönnyíti a bizalom kiépítését Európa e lenyűgöző részében.

A bizalom megőrzése napjainkban elengedhetetlen. Annak ellenére, hogy mindannyian szenvedtünk a Covid19-világjárványtól, egyúttal egy nagyon fontos tanulságot is levonhattunk ebből: csak akkor tudunk nyerni, ha együttműködünk.

Az elnökség sikeresen indult, mivel az irányító testület elfogadta az EUSAIR vezérprojektjeit a 2021–2027-es időszakra. Rendkívül fontos, hogy minden érintett fél közösen megállapodjon az európai strukturális és beruházási alapok, valamint az IPA III stratégiai keretrendszer által támogatott, soron következő programozási dokumentumokba beágyazandó makroregionális prioritások tekintetében.

Ezt a célkitűzést már a 2018-as Cataniai Nyilatkozatban is megfogalmazták, és az EUSAIR irányító testületének 2020. június 10-i, 12. ülésén végre megvalósították. Az EUSAIR irányítási struktúráján, és különösen a négy tematikus irányítócsoporton belüli, két év intenzív munka után elfogadták a makroregionális prioritások végleges listáját.

Az EUSAIR-országokban lévő kollégáinkat, valamint Elisa Ferreirát, a kohézióért és a reformokért felelős biztost és Várhelyi Olivért, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztost már tájékoztattuk a projektek terjedelmes listájáról. A kötelezettségvállalások között szerepelnek a közösen elfogadott makroregionális kiemelt intézkedések, amelyek esetében mindent meg kell tennünk a politikai, gazdasági, jogi és pénzügyi konvergencia biztosítása érdekében, a jelenlegi válság ellenére is.

Középpontban a zöld megállapodás

A 2020–2021-es szlovén elnökséget alátámasztó kulcsfogalom „az EUSAIR zöldítése”. Íme, Szlovénia négy fő érvének összefoglalása egy ilyen stratégiai döntés mellett:

A zöld megállapodás az EU következő többéves pénzügyi keretének egyik prioritása.

Az EUSAIR keretén belül Bosznia-Hercegovinával együtt Szlovénia felelős a környezetminőségi pillér koordinálásáért.

A 2004 óta uniós tagállamnak számító Szlovénia mindig is elkötelezetten támogatta az EU délkelet-európai bővítését. Meggyőződésünk, hogy ebben a folyamatban a környezetvédelmi előírások ugyanolyan fontosak, mint a gazdasági és demokratikus normák.

És végül, de nem utolsósorban: a Covid19 utáni fellendülés a kontinensünkön és az egész világon kizárólag zöld lehet. Csodálatos régióban élünk, gyönyörű tengerpartokkal és hátországokkal. Ezekben az időkben a szolidaritás és a hatékony többoldalú és regionális együttműködés kiemelten fontos, és az adriai és jón-tengeri régió igazi példaként szolgálhat Európa számára és azon túl.

Az elmúlt néhány hónapban az érintett országok konszenzusára alapozva sikerült azonosítanunk a konkrét projektjavaslatok témáit, valamint létrehoztuk a régió jövőjével kapcsolatos, kulcsfontosságú kihívások kezelésére szolgáló alapot a kék növekedés, az összekapcsoltság, a környezetvédelem és a turizmus tekintetében.

Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy összekapcsoljuk a régióban lévő tudást és innovációt. Ez ösztönöz és vezérel bennünket. Az adriai és jón-tengeri régió csak akkor lesz rugalmas, ha az ott élők erősnek és egymással összekapcsoltnak érzik magukat.

Anže Logar, Szlovénia külügyminisztere

Panorama 74: Latvia building bridges to strengthen regional growth 

Hírek