Uniós költségvetés: Regionális fejlesztés és kohéziós politika 2020 után

További eszközök

 
29/05/2018

A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés esetében a Bizottság a kohéziós politika – amely az EU fő beruházási politikája, egyben szolidaritásának egyik legkonkrétabb megnyilvánulása – korszerűsítését javasolja.

Az EU gazdasága fellendülőben van, de további beruházási erőfeszítésekre van szükség a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli tartós szakadék áthidalása érdekében. A 2021–2027 közötti időszakra szóló 373 milliárd eurós kerette a jövőbeli kohéziós politika rendelkezik az e szakadék áthidalását elősegítő beruházási erővel. A forrásokat továbbra is azokba a régiókba irányítja, ahol szükség van az Unió többi részéhez való felzárkózásra. Emellett továbbra is erős és közvetlen kapcsolatot tart fenn az EU, valamint az EU régiói és városai között.

 

A Bizottság korszerűsített kohéziós politikára vonatkozó javaslatának főbb jellemzői a következők:

1. A legfontosabb beruházási prioritások, ahol az EU van a legjobb helyzetben e támogatás nyújtásához: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által finanszírozott beruházások zöme az innovációra, a kisvállalkozások támogatására, a digitális technológiákra és az ipari modernizációra fog irányulni. Emellett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság felé történő elmozdulásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre is kiterjed, megvalósítva a Párizsi Megállapodásban foglaltakat.

2. Kohéziós politika valamennyi régióra és testre szabottabb megközelítés a regionális fejlesztéshez:

  • Beruházás valamennyi régióban:: A növekedés vagy a jövedelem terén továbbra is lemaradásban lévő régiók – főként Dél- és Kelet-Európában – a jövőben is jelentős uniós támogatásban részesülnek. A kohéziós politika azonban minden régióban folytatja a beruházásokat, mivel számos európai régió – többek között a gazdagabb tagállamokban elhelyezkedők – küzd az ipari átalakulással, a munkanélküliséggel és a globalizált gazdaságban való helytállás okozta kihívásokkal.
  • Testreszabott megközelítés: A kohéziós politika 3 régiókategóriát tart meg: kevésbé fejlett, átmeneti és fejlettebb régiók. Az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az alacsony jövedelmű és alacsony növekedésű régiók felzárkózásának elősegítése érdekében az egy főre jutó GDP továbbra is a források elosztásának elsődleges kritériuma marad. Emellett új kritériumok kerülnek bevezetésre, melyek célja, hogy jobban tükrözzék a valós helyzetet: a munkanélküliséget, az ifjúsági munkanélküliséget, az alacsonyabb képzettségi szintet, az éghajlatváltozást és a migránsok befogadását és integrációját.
  • Helyi vezetés: A 2021–2027-es kohéziós politika olyan Európát tükröz, amely a helyi szinten vezetett fejlesztési stratégiák támogatásával eszközöket biztosít. A helyi, városi és területi hatóságok aktívabban részt vesznek az uniós források kezelésében, míg a megnövelt társfinanszírozási arányok javítják a régiókban és városokban az uniós finanszírozású projektekkel kapcsolatos felelősségvállalást.

3. Kevesebb, világosabb, rövidebb szabályok és rugalmasabb keret:

  • A pénzeszközökhöz való hozzáférés egyszerűsítése: A Bizottság a következő hosszú távú uniós költségvetés keretében az összetett szabályok egyszerűsítését javasolja, hogy azok kevesebb bürokráciát és kevésbé szigorú ellenőrzéseket vonjanak maguk után az uniós támogatásban részesülő vállalkozások és vállalkozók számára.
  • Egységes szabálykönyv: Egy egységes szabálykönyv 7 uniós alapra terjed ki, melyeket a tagállamokkal partnerségben hajtanak végre („megosztott irányítás”); ez megkönnyíti majd az uniós alapok programirányítóinak feladatait. Emellett elősegíti a szinergiákat – például a kohéziós politikai alapok és a Menekültügyi és Migrációs Alap között – a migránsokra vonatkozó helyi integrációs stratégiák kidolgozásában. A keret lehetővé teszi az uniós költségvetési eszköztár más alapokkal való hatékonyabb összekapcsolását is; a tagállamok például dönthetnek úgy, hogy a kohéziós politika forrásainak egy részét átcsoportosítják az InvestEU programba.
  • A szükségletekhez való alkalmazkodás: Az új keret a hosszú távú beruházási tervezéshez szükséges stabilitást ötvözi az előre nem látható események kezeléséhez szükséges megfelelő rugalmassággal. Félidős értékelés fogja meghatározni, hogy a finanszírozási időszak utolsó 2 évében szükség lesz-e változtatásokra a programokban, és lehetőség lesz-e a források korlátozott mértékű átcsoportosítására az uniós alapokból.

4. Megerősített kapcsolat az európai szemeszterrel az európai beruházási környezet javítása érdekében: A Bizottság javasolja a kohéziós politika és az európai szemeszter közötti kapcsolat megerősítését, hogy Európában növekedés- és vállalkozásbarát környezet jöjjön létre, és mind az EU, mind pedig a nemzeti beruházások teljes mértékben kiaknázhassák a bennük rejlő lehetőségeket. A strukturális reformok erőteljesebb kohéziós politikai támogatása biztosítja az új, továbbfejlesztett strukturális reform-támogató programmal való teljes komplementaritást és koordinációt.

További információk

Kérdések és válaszok

Jogi szövegek és tájékoztatók

Hírek

Kapcsolódó témák

Future cohesion policy