A Bizottság közzétette az EU makroregionális stratégiának végrehajtásáról szóló legelső jelentését

További eszközök

 
16/12/2016

A Bizottság a mai napon elfogadta legelső jelentését az Európai Unió (EU) négy meglévő makroregionális stratégiája – a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiaa Duna régióra vonatkozó uniós stratégiaaz adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia és az alpesi régióra vonatkozó uniós stratégia – végrehajtásáról.

A jelentés értékelést ad a jelenlegi stratégiák végrehajtásának státuszáról, valamint számba veszi a mai napig elért főbb eredményeket. Levonja a tanulságokat az eddig összegyűlt tapasztalatokból és számos ajánlást tartalmaz a stratégiák és cselekvési terveik lehetséges fejlesztésére, a jövőbeli kohéziós politika tekintetében is.

A jelentés foglalkozik a mind a négy stratégiát érintő, átfogó jellegű kérdésekkel, függetlenül azok előrehaladottsági fokától (pl. szakpolitikai döntéshozatal és tervezés, kormányzás, nyomon követés és értékelés, finanszírozás és kommunikáció). Az egyes makroregionális stratégiák legfontosabb eredményeit és kihívásait külön szakaszokban mutatja be.

Összességében a 19 tagállamot és 8 EU-n kívüli országot lefedő négy uniós makroregionális stratégia végrehajtása hozzájárult az európai területi együttműködés és területi kohézió, valamint az általuk képviselt hozzáadott érték iránti érdeklődéshez és ezek tudatosításához. A stratégiák nagyobb összehangoltsághoz és fokozott együttműködéshez vezettek bizonyos területeken (pl. hajózhatóság, energia, éghajlatváltozás), valamint az érintett országok között, továbbá intenzívebb együttműködéshez az unión kívüli országokkal, ezáltal közelebb hozva ezeket az EU-hoz. Hozzájárultak a szakpolitikák alakításához, a meglévő jogszabályok végrehajtásához, valamint a különböző szereplők közötti elmélyültebb párbeszédhez is.

Ugyanakkor a stratégiák nem mutatták még meg teljesen, hogy mire képesek, illetve vannak még leküzdendő kihívások. A kezdeményező tagállamoknak nagyobb mértékben kell sajátjuknak érezni és felelősséget vállalni a stratégiákért; javítandó az irányítási rendszerek hatékonysága; jobban össze kell hangolni a releváns meglévő finanszírozási forrásokat (uniós, régiós, nemzeti). A jelentés kiemeli az adminisztratív erőforrások és a kitűzött célok teljesítését szolgáló kapacitások fontosságát.

Felmerülnek bizonyos kérdések a jövőbeli kohéziós politika tekintetében. Ezek különösen az EU makroregionális stratégiái és az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott programok közötti szinergiákat és kiegészítő jelleget, valamint az Interreg transznacionális programjaival való összehangolást és az irányítási rendszer további javítását érintik.

A jelentést a Bizottsági szolgálati munkadokumentuma kíséri, amely részletesebb információkat tartalmaz az egyes makroregionális stratégiák végrehajtásának státuszáról, valamint specifikus ajánlásokat is ad.

A jelentés átfogóan tárgyalja a négy makroregionális stratégia működését azáltal, hogy az egyes területeken megvalósított konkrét példákat is tartalmaz. Ezek mindegyike specifikus hozzáadott értékkel rendelkezik, például:

  • a Balti-tenger vízminősége javul és a csökken a tápanyag-beáramlás az olyan projektek végrehajtása révén, mint a PRESTO vagy az Interaktív vízgazdálkodás (IWAMA);
  • aktívan mozdítja elő a tengeri erőforrások innovatív és fenntartható felhasználását, valamint az együttműködést az érintett szereplők és kezdeményezések között a Balti-tengeri régióban a SUBMARINER Hálózat;
  • a Duna medencéjében az összehangolt vízgazdálkodás és kockázatkezelés jelentős mértékben csökkenti az áradások által okozott károk kockázatát az olyan projektek révén, mint a SEERISK;
  • a Duna hajózhatósását akadályozó szűk keresztmetszetek megszüntetésre kerülnek és a hajózás biztonsága javul az olyan projektek révén, mint a FAIRWAY és a DARIF;
  • az uniós országokkal való együttműködés a közös érdekkörbe tartozó konkrét kérdésekben az adriai és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia keretében segíti a részt vevő balkáni országokat az uniós csatlakozás felé vezető úton;
  • a környezetet tiszteletben tartó, fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében a szárazföldet és a tengert összekötő zöld/két folyosókat az adriai és jón-tengeri régióban olyan kulcsfontosságú területekként azonosították, ahol stratégiai projektek előmozdítására lenne szükség;
  • a duális szakképzés határokon átnyúló oktatási terének létrehozását szolgálják az alpesi régióban az olyan projektek, mint a „mountErasmus”;
  • az alpesi régió határokon átnyúló összekapcsoltsága fejlődik a személyszállítás terén azáltal, hogy az AlpInfoNet-et határokon átnyúló utazási tájékoztatási rendszerré fejlesztik.

További információk

Hírek