Operatív program 'Délkelet-Európa'

2007. december 20-án az Európai Bizottság a 2007–2013-as időszakra transznacionális együttműködési programot fogadott el a délkelet-európai régió számára. E program 16 ország régióinak nyújt közösségi támogatást – tagállamokban, tagjelölt országokban, potenciális tagjelölt országokban és harmadik országokban.

- Tizennégy ország esetében a támogatásra jogosult térség az ország egész területe, ezek: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia;

- Két országban csak bizonyos régiók jogosultak a támogatásra: Olaszországban Lombardia, Bolzano/Bozen, Trento, Veneto, Friuli-Venezia-Giulia, Emilia Romagna, Umbria, Marche, Abruzzo, Molise, Puglia Basilicata, Ukrajnában pedig a Csernyivci terület, az Ivano-Frankiviszki terület, Kárpátalja és az Odesszai terület.

A program tehát összesen 200 milliós népességet érint. Összköltségvetése 245 millió euró, amelyből az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA) keresztül nyújtott közösségi támogatás 206 millió eurót tesz ki.

• Kontakt
• Pénzügyi táblázatok

1. A program célja

A program fő célja abban áll, hogy transznacionális partnerségek kialakítása révén erősítse a területi, a gazdasági és társadalmi integrációs folyamatot, valamint hozzájáruljon a kohézióhoz, a stabilitáshoz és a versenyképességhez. A program négy kiemelt témára összpontosít: az innovációra, a környezetvédelemre, az elérhetőségre és a fenntartható városfejlesztésre. A Nyugat-Balkánnak így konkrét lehetősége nyílik arra, hogy enyhítsen lemaradásán az Európai Unióhoz képest, és szorosabbra fűzze az EU szomszédos országaihoz fűződő kapcsolatát.

Délkelet-Európa a legsokszínűbb, legheterogénebb, legösszetettebb transznacionális együttműködési térség Európában, amely igen különböző országokból tevődik össze. Az új országok megalakulása és az új határvonalak kialakulása nyomán a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok is átrendeződtek.

Az 1990. évi változások óta e térség gazdasági és termelési szerkezete alapvető változáson megy át. Míg néhány régió, különösen a fővárosok, jól alkalmazkodnak az új kihívásokhoz, mások még keresik a helyüket. A programban részt vevő térség szempontjából jelentősek a gazdasági súlypontok, az innováció, a versenyképesség, valamint a városi és vidéki területek összeköttetése terén jelentkező regionális egyenlőtlenségek.

Az európai közlekedési hálózatban Délkelet-Európának összekötő szerepe van Észak-, Dél-, Kelet- és Nyugat-Európa között. A meglevő hálózatok azonban nem tudnak lépést tartani a fokozódó igénnyel és az egyre nagyobb követelményeket támasztó szabványelőírásokkal. Ugyan számos, a transzeurópai hálózatokhoz és páneurópai közlekedési folyosókhoz fogható eszköz és koncepció érinti a térséget, de ezek még további fejlesztésre szorulnak.

Teherszállításra alkalmas folyók, tengeri határok, a Duna mint fontos nemzetközi belvízi út és integráló tényező a közlekedés, a kereskedelem és a környezet terén, valamint nagy biológiai sokféleség és nagy környezetvédelmi értékű természeti erőforrások jellemzik Délkelet-Európát. A környezetbarát technológiák használatának lehetősége és a jövőbeli gazdasági és társadalmi fejlődés kilátása a térség erősségei, de az örökölt környezeti károsodásokat orvosolni kell.

2. A beruházások várható hatása

A program célja, hogy – integrált megközelítést és az együttműködést célzó konkrét fellépéseket alkalmazva, valamint látható eredményekre törekedve – fellendítse az innovációt, a vállalkozó kedvet, a tudást, a gazdaságot és az információs társadalmat, valamint hogy növelje a régiók és városok vonzerejét – szem előtt tartva mindeközben a fenntartható fejlődést, a különböző régiók elérhetőségét, a tudás hozzáférhetőségét és a környezetminőséget. Ezen kívül a program az integráció erősítésére törekszik, mégpedig az erőforrások egyenletes elosztásának támogatása által a transznacionális területi együttműködés minden szintjén.

3. Kiemelt tevékenységek

1. prioritás: Az innováció és a vállalkozó kedv elősegítése

különösképpen a következő célok eléréséhez hivatott hozzájárulni: Délkelet-Európát innovációs térséggé fejleszteni, fokozni az innovációt, a vállalkozó kedvet és a tudásalapú gazdaságot, valamint elmélyíteni az integrációt, és szorosabbra fűzni a gazdasági viszonyokat az együttműködési térségben.

Ezeket a célokat a technológiai és innovációs hálózatok fejlesztésével, az innovatív vállalkozó kedvet elősegítő környezet megteremtésével, valamint az innováció keretfeltételeinek javításával lehet elérni.

A támogatásban részesítendő projektek többek között a következők: megvalósíthatósági tanulmányok, az innovációhoz és technológiához kapcsolódó közös tanfolyamok, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hálózatának megteremtése stb.

2. prioritás: A környezet védelme és fejlesztése

– e célkitűzés a környezeti feltételek javítására, a védett, illetve az egyéb természeti/(félig) természeti területek jobb menedzselésére, a nemzeti szintű akadályok jelentette megszorítások leküzdésére, a környezetre háruló veszélyek és a kínálkozó lehetőségek előrejelzésére, valamint a természet és az emberek védelmét szolgáló közös transznacionális fellépés megszervezésére irányul. Mindezt az integrált vízgazdálkodással és az árvizek megelőzésével, a környezeti ártalmak megelőzésével, a természeti erőforrások megfelelő kezelésével, valamint a hatékony energia- és erőforrás-felhasználás előmozdításával lehet elérni. A projektek közé tartoznak például: közös polgári védelmi rendszerek, közös riasztási mechanizmusok, a vidéki és tengeri turizmus stratégiái, a „zöld iparral” kapcsolatos hálózatok kifejlesztése stb.

3. prioritás: Az elérhetőség javítása

arra irányul, hogy bevonják a helyi és regionális szereplőket az európai hálózatokba (beleértve a közúti, vasúti, belvízi és tengeri közlekedést is). Ide tartozik mind a fizikai infrastruktúra, mind a tudásalapú társadalomban való részvétel lehetősége is. E prioritás ezenkívül a hozzáférési hálózatok fejlesztésének koordinált előkészítését és a multimodalitás támogatását segíti elő. Ezt a célt az elsődleges és másodlagos közlekedési hálózatok támogatásának, tervezésének és működtetésének koordinálásával, a „digitális megosztottságot” orvosoló stratégiák kifejlesztésével és a multimodális platformok kialakításához szükséges keretfeltételek javításával lehet elérni.

4. prioritás: A transznacionális szinergiák kialakítása a fenntartható növekedési térségek érdekében

Ez a prioritás a bizonyos délkelet-európai régiók és városok között tapasztalható, egyre növekvő egyenlőtlenségek enyhítésére és egy „többközpontú” fejlődési modell kialakítására irányul. Ezt a célt a nagyvárosi térségeket és a települések regionális rendszereit érintő alapvető problémák jelentette kihívások hangsúlyozásával, a vonzó és megközelíthető növekedési térségek kiegyensúlyozott kialakításának támogatásával, valamint a kulturális értékeknek mint a fejlődést elősegítő tényezőknek a népszerűsítésével lehet elérni. Az intézkedések közé tartozik például: az együttműködés fejlesztése a közcélú infrastruktúra és szolgáltatások területén, a városrehabilitációra vonatkozó kooperatív megoldások, a volt katonai táborok szerkezeti átalakítására vonatkozó tervek, a régészeti lelőhelyek jobb menedzselése stb.

5. prioritás: Technikai segítségnyújtás a végrehajtáshoz és a kapacitásépítéshez

– ez a prioritás a program zökkenőmentes végrehajtására irányul, valamint a program térségéhez tartozó intézmények és kedvezményezettek kapacitását hivatott növelni.