Az új kohéziós politika

A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés esetében a Bizottság a kohéziós politika – amely az EU fő beruházási politikája, egyben szolidaritásának egyik legkonkrétabb megnyilvánulása – korszerűsítését javasolja.

További eszközök

 

Hírek

    A Bizottság a mai napon üdvözölte az Európai Parlament és – a Tanács keretében – az uniós tagállamok között a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatásról (REACT-EU) létrejött politikai megállapodást. Ez az első olyan kohéziós politikai terület, amely esetében lezárulnak a háromoldalú tárgyalások, és a jogi szövegek az Európai Parlament plenáris ülése, illetve a Tanács végleges jóváhagyására várnak.

    Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos így fogalmazott: „Üdvözlöm a REACT-EU-ról a mai napon létrejött politikai megállapodást. A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezésnek köszönhetően a kohéziós politika kezdettől a világjárvány elleni küzdelem központi eleme volt. Ez az új kezdeményezés egy újabb lépést jelent a tagállamok helyreállításának támogatása terén, további forrásokat biztosítva az első veszélyhelyzeti reagálás és a 2021–2027-es programozási időszak során támogatott hosszú távú helyreállítás közötti szakadék áthidalására. Keményen dolgozunk azért, hogy a helyreállítás méltányos legyen és erősítse a kohéziót.”

    A 47,5 milliárd eurós (folyó árakon 50,5 milliárd eurós) keretösszegű REACT-EU folytatja és kiterjeszti a koronavírusra való reagálást célzó két beruházási kezdeményezés (CRII és CRII+) révén végrehajtott válságreagálási és válságelhárítási intézkedéseket, ezáltal biztosítva, hogy a koronavírus-világjárvány kontextusában a gazdasági és társadalmi helyreállítás zökkenőmentesen és megszakítás nélkül folytatódjon.

    A mai kompromisszum fő elemei a következők:

    • a tagállamok teljes rugalmasságot élveznek, és maguk dönthetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap számára biztosított források arányáról – beleértve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot;
    • nincs előre meghatározott régiókategória szerinti bontás, így a forrásokat oda irányíthatják, ahol azokra a legnagyobb szükség van;
    • a műveletek uniós társfinanszírozása akár elérheti a 100%-ot;
    • a CRII és a CRII+ kezdeményezésekkel összhangban a kiadások visszamenőlegesen is támogathatók 2020. február 1-jétől, beleértve mind a fizikailag befejezett, mind a teljes mértékben végrehajtott műveleteket (feltéve, hogy azok 2020. február 1. után kezdődtek);
    • a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó jogszabályi keretnek megfelelően a kiadások támogathatóságának záró időpontja 2023. december 31.;
    • lehetőség nyílik a források már meglévő, határokon átnyúló együttműködési programokra való elkülönítésére az európai területi együttműködési célkitűzés keretében;
    • 2021-ben a nemzeti keretösszegek 70%-a a válság társadalmi-gazdasági hatásai alapján kerül elosztásra, figyelembe véve az ifjúsági munkanélküliség szintjét és a tagállamok viszonylagos jólétét, a 2022-re fennmaradó 30%-ot pedig 2021 végén számítják ki a legfrissebb statisztikai adatok alapján;
    • kivételesen nincs régiókategória szerinti bontás. A tagállamoknak a támogatás elosztása során fenn kell tartaniuk az egyensúlyt a Covid19-világjárvány hatása által leginkább érintett területek szükségletei és a kevésbé fejlett régiók kiemelt támogatásának szükségessége között.
    • Végül pedig a beruházások zökkenőmentes és gyors mobilizálása érdekében az előzetes feltételrendszer, a tematikus koncentrációra vonatkozó követelmények és a teljesítménymérési keret nem alkalmazandók a REACT-EU-ra. A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz, hogy a benyújtást követő 15 munkanapon belül jóváhagyja a programokat és programmódosításokat.

    További lépések

    A többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló rendeletet és a 2020. november 10-én jóváhagyott intézményközi megállapodást most az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan el kell fogadnia, szerepeiknek és eljárásaiknak megfelelően. A REACT-EU teljes keretösszege a többéves pénzügyi keretről folytatott átfogó tárgyalásoktól függ.

    A REACT-EU 2021. január 1-jén lépne hatályba. Az első programmódosítások és a kiegészítő források elosztására irányuló új, célzott programok benyújtása 2021 első negyedévére várható. 

    Háttér-információk

    A REACT-EU egy olyan kezdeményezés, amely folytatja és kiterjeszti a koronavírus okozta válságra adott uniós választ és a CRII-csomagokon keresztül végrehajtott válságelhárítási intézkedéseket. Hozzájárul a gazdaság zöld, digitális és reziliens helyreállításához, további forrásokkal egészítve ki a meglévő kohéziós politikai programokat. 

    További információk:

    Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy 2050-re a világ első klímasemleges területévé váljon. Ehhez jelentős beruházásra van szükség mind az EU, mind a nemzeti közszféra, valamint a magánszféra részéről. Az európai zöld megállapodás ma bemutatott beruházási terve – a Fenntartható Európa beruházási terv – közberuházásokat fog mozgósítani, és az uniós pénzügyi eszközök, nevezetesen a legalább 1 billió eurónyi beruházást eredményező InvestEU révén további magánforrások felszabadítását eredményezi.

    Bár az átálláshoz minden tagállamnak, régiónak és ágazatnak hozzá kell járulnia, a kihívás mértéke nem minden szereplő számára azonos. Néhány régióra különösen nagy hatással lesz az átállás, és e régiók mélyreható gazdasági és társadalmi átalakuláson fognak átmenni. A méltányos átállási mechanizmus testre szabott pénzügyi és gyakorlati támogatást nyújt a munkavállalók megsegítéséhez, illetve az érintett területeken szükséges beruházások generálásához.

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európa klímasemlegességét 2050-re elérni hivatott víziónk – az európai zöld megállapodás – középpontjában az emberek állnak. Az előttünk álló átalakulás példa nélküli. És csak akkor fog működni, ha igazságos – és mindenki számára működik. Támogatni fogjuk azon polgárainkat és régióinkat, amelyeknek nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük az átalakulásban, ezzel biztosítva, hogy senki ne maradjon ki. A zöld megállapodás jelentős beruházási igényekkel jár, amelyeket beruházási lehetőségekké alakítunk át. A mai napon bemutatásra kerülő, legalább 1 billió euró mozgósítására irányuló tervünk irányt fog mutatni, és egy zöld beruházási hullámot indít be.

    Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A klímasemlegességre való szükségszerű átállás növelni fogja az emberek jólétét, és versenyképesebbé teszi Európát. Ehhez azonban több erőfeszítésre lesz szükség azon polgárok, ágazatok és régiók részéről, amelyek másoknál nagyobb mértékben támaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagokra. A méltányos átállási mechanizmus a beruházások vonzóbbá tételével, valamint egy legalább 100 milliárd euró értékű pénzügyi és gyakorlati támogatási csomag felajánlásával fogja segíteni a leginkább érintett területeket. Ezzel mutatjuk ki szolidaritásunkat és méltányosságunkat.

    Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőt tette hozzá: „Ahhoz, hogy Európa átálljon a klímasemleges gazdaságra, politikai elkötelezettségre és jelentős beruházásokra egyaránt szükségünk van. A zöld megállapodás, amelyet most finanszírozási tervvel támogatunk, az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránti eltökéltségünkről tanúskodik. Először is az uniós költségvetés révén próbáljuk elérni, hogy Európa-szerte minél több magánforrást fordítsanak környezetvédelmi projektekre, és támogatni fogjuk az átállással legnehezebben megbirkózó régiókat és személyeket. Másodszor megfelelő ösztönző szabályozási mechanizmusokat alakítunk ki a zöld beruházások fellendítése érdekében. Végül, de nem utolsósorban segíteni fogjuk a hatóságokat és a piaci szereplőket az ilyen jellegű projektek azonosításában és kidolgozásában. Az Európai Unió nem egy nap alatt épült fel, és a zöld Európa sem fog egyik napról a másikra megvalósulni. Ahhoz, hogy a fenntarthatóság központi szerepet töltsön be a beruházások során, komoly szemléletváltásra van szükség. A mai napon fontos lépést tettünk ennek megvalósítása felé.”

    Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv

    Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv mozgósítja az uniós forrásokat, és olyan keretrendszert alakít ki, amely elősegíti és ösztönzi a klímasemleges, zöld, versenyképes és inkluzív gazdaságra való átálláshoz szükséges köz- és magánberuházásokat. A zöld megállapodás keretében bejelentett egyéb kezdeményezéseket kiegészítő terv három dimenzión alapul:

    • finanszírozás: legalább 1 billió euró összegű fenntartható beruházás mozgósítása a következő évtizedben. Az uniós költségvetésben minden eddiginél nagyobb az éghajlat-politikára és környezetvédelmi tevékenységekre fordított kiadások aránya, ami magánfinanszírozást is eredményez majd, és ebben az Európai Beruházási Banknak kulcsszerepet kell majd játszania.
    • lehetőségteremtés: köz- és magánberuházások mozgósításának és átirányításának ösztönzése. Az EU eszközöket biztosít a befektetők számára azáltal, hogy a fenntartható finanszírozást helyezi a pénzügyi rendszer középpontjába, ezenkívül a környezetbarát költségvetés és közbeszerzés ösztönzésével, valamint a méltányos átállásban érintett régióknak nyújtott állami támogatás jóváhagyási eljárásait megkönnyítő módszerek kidolgozásával elősegíti a hatóságok fenntartható beruházásait.
    • gyakorlati támogatás: a Bizottság támogatni fogja a hatóságokat és a projektgazdákat a fenntartható projektek tervezésében, kialakításában és végrehajtásában.

    A méltányos átállási mechanizmus

    A méltányos átállási mechanizmus fontos eszköz annak biztosítására, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállás tisztességes módon menjen végbe, és senki ne maradjon ki. Bár minden régiónak szüksége lesz finanszírozásra, és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv ezt biztosítja, a mechanizmus célzott támogatást nyújt ahhoz, hogy 2021 és 2027 között a leginkább érintett régiókban legalább 100 milliárd eurót mozgósítsanak az átállás társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. A mechanizmus gondoskodik a fosszilis tüzelőanyagok értékláncára támaszkodó munkavállalók és közösségek megsegítéséhez szükséges beruházások finanszírozásáról, valamint kiegészíti az uniós költségvetés jelentős hozzájárulását, amely az átálláshoz közvetlenül kapcsolódó valamennyi eszköz keretében valósul meg.

    A méltányos átállási mechanizmus három fő finanszírozási forrásból fog állni:

    1) a Méltányos Átállást Támogató Alap 7,5 milliárd euró összegű új uniós támogatásban részesül, amely kiegészíti a következő hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslatot. Az alapból való részesedésük kihasználása érdekében a tagállamoknak a Bizottsággal folytatott párbeszéd keretében a célzott méltányos területi átállási tervek révén meg kell határozniuk a támogatható területeket. A tagállamok arra is kötelezettséget vállalnak, hogy a Méltányos Átállást Támogató Alapból származó pénzt kiegészítik az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alap Pluszból származó pénzzel, és további nemzeti forrásokat fognak biztosítani. Mindez összesen 30–50 milliárd eurónyi finanszírozást jelent, ami még több beruházást mozgósít majd. Az alap elsősorban a régióknak nyújt támogatást. Támogatni fogja például a munkavállalókat a jövő munkaerőpiacához szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésében, valamint segíti a kkv-kat, az induló vállalkozásokat és az inkubátorházakat abban, hogy új gazdasági lehetőségeket teremtsenek ezekben a régiókban. Az alap a tiszta energiára való átállást segítő beruházásokat is támogat majd, például az energiahatékonysággal összefüggésben.

    2) Az InvestEU részét képező célzott méltányos átállási program 45 milliárd eurónyi beruházás mozgósítására. A program célja olyan – többek között fenntartható energiával és szállítással kapcsolatos – magánberuházások ösztönzése, amelyek e régiók javát szolgálják, és segítenek a gazdaságaiknak új növekedési források felkutatásában. 

    3) Az Európai Beruházási Bank által az uniós költségvetés támogatásával biztosított közszektor-hitelezési eszköz 25–30 milliárd eurónyi beruházás mozgósítására. A támogatást az állami szektornak nyújtott hitelekre, például a távfűtési hálózatokba és az épületfelújításba történő beruházásokra fogják felhasználni. A Bizottság 2020 márciusában jogalkotási javaslatot terjeszt elő ennek biztosítására.

    A méltányos átállási mechanizmus nem csak a finanszírozásról szól: a méltányos átállási platformon keresztül a Bizottság technikai segítséget nyújt a tagállamoknak és a befektetőknek, és gondoskodik az érintett közösségek, helyi hatóságok, szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek bevonásáról. A méltányos átállási mechanizmus magában foglal majd egy, a méltányos területi átállási tervekre összpontosító szilárd irányítási keretet is.

    További információk

    Tájékoztató: Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv és a méltányos átállási mechanizmus magyarázata

    Tájékoztatók

    A Bizottság közleménye Fenntartható Európa beruházási tervről

    A Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról szóló rendeletjavaslat

    A közös rendelkezésekről szóló rendelet módosításai

    Európai zöld megállapodás

Több hír


Regionális fejlesztés és kohézió 2020 után: az új keret rövid áttekintése

Középpontban öt beruházási prioritás, amelyek tekintetében az Unió a legalkalmasabb az eredmények elérésére

A 2021–2027-es időszakban az uniós beruházásokat az alábbi öt fő célkitűzés viszi majd előre:

A regionális fejlesztési beruházások erőteljesen az 1. és 2. célkitűzésre helyezik majd a hangsúlyt. Az ERFA és a Kohéziós Alap erőforrásainak 65 %–85 %-át e prioritásokra allokálják, a (tagállamok) relatív gazdagság(á)tól függően.

Intelligensebb Európa: az innováción, a digitalizáción, a gazdasági átalakuláson és a kisvállalkozásoknak nyújtott támogatáson keresztül

Zöldebb, karbonmentes Európa: a Párizsi Megállapodás végrehajtásával, valamint az energiaügyi átállásba, a megújuló energiaforrásokba és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe való befektetéssel

Jobban összekapcsolódó Európa: a stratégiai szállítási és digitális hálózatokkal

Szociálisabb Európa: a szociális jogok európai pillérének megvalósításával, valamint a minőségi foglalkoztatás, az oktatás, a készségek, a társadalmi befogadás és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés támogatásával

A polgáraihoz közelebb álló Európa: a helyileg irányított növekedési stratégiák és a fenntartható városfejlesztés Unió-szerte való támogatása révén.

Testreszabott megközelítés a regionális fejlesztésre

A kohéziós politika továbbra is minden régióban végrehajt beruházásokat, még mindig 3 kategória alapján (kevésbé fejlett, átmeneti, fejlettebb).

Az alapokra vonatkozó allokációs módszer még mindig nagymértékben az egy főre jutó GDP-n alapul. Új kritériumokat vezetnek be (ifjúsági munkanélküliség, a tanulmányi végzettségek alacsony szintje, éghajlatváltozás, valamint a migránsok befogadása és integrálása), hogy jobban tükröződjön a valós helyzet. A legkülső régiók továbbra is különleges uniós támogatásban részesülnek.

A kohéziós politika a továbbiakban is támogatja a helyi irányítású fejlesztési stratégiákat, és eszközöket nyújt a helyi önkormányzatoknak a források kezeléséhez. A kohéziós politika városi dimenziója megerősödik: az ERFA 6%-át fenntartható városfejlesztésre fordítják, emellett pedig elindul az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés, amely a városi hatóságok új hálózat- és kapacitásépítési programja.

Egyszerűsítés: rövidebb, kevesebb, egyértelműbb szabály

80 egyszerűsítési intézkedés a 2021–2027 közötti kohéziós politikában PDF

Az uniós támogatásban részesülő vállalkozások és vállalkozók számára az új keret alapján kevesebb lesz a bürokrácia, és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazásával könnyebb lesz elszámolni a kifizetéseket. A szinergiák elősegítése érdekében az egységes szabálykönyv most már hét olyan uniós alapra terjed ki, amelyeket a tagállamokkal partnerségben hajtanak végre („megosztott irányítás”). Az ellenőrzések átfedésének elkerülése érdekében a Bizottság továbbá a jó eredményeket felmutató programok esetében egyszerűbb kontrollokat, a nemzeti rendszerekre való fokozottabb támaszkodást, valamint az egységes ellenőrzés elvének kiterjesztését javasolja.

Rugalmasabb keret

Az előre nem látható események kezelése érdekében az új keret a beruházástervezéshez szükséges stabilitást a költségvetési rugalmasság megfelelő szintjével ötvözi. A félidős felülvizsgálat határozza majd meg, hogy – a felmerülő prioritások, a programok teljesítménye és a legfrissebb országspecifikus ajánlások alapján – módosítani kell-e a programokat a finanszírozási időszak utolsó két évére vonatkozóan.

Bizonyos határok között a programokon belül erőforrás-átcsoportosítások hajthatók majd végre, amihez nem szükséges hivatalos bizottsági jóváhagyás. Egy egyedi rendelkezésnek köszönhetően már az első naptól kezdve könnyebb lesz igénybe venni uniós finanszírozást természeti katasztrófa esetén.

Szorosabb kapcsolat az Európai Szemeszterrel és az Unió gazdasági kormányzásával

A kohéziós politika támogatja a beruházásbarát környezetre irányuló reformokat, mivel a vállalkozások ilyen környezetben tudnak jól boldogulni. Az új megerősített Reformtámogató programmal való teljes körű kiegészítő jelleg és koordináció biztosítva lesz.

Az európai szemeszterrel összefüggésben megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat a költségvetési időszak alatt két alkalommal veszik figyelembe: először a kohéziós politikai programok kialakításakor, majd a félidős felülvizsgálat során. A növekedés és a munkahelyteremtés megfelelő feltételeinek további meghatározásához új előfeltételekkel segítik majd a beruházások útjában álló akadályok megszüntetését. E feltételek alkalmazását a teljes pénzügyi időszak alatt nyomon követik.

Több lehetőség a szinergiára az Uniós költségvetés eszköztárán belül

A kohéziós politikai alapokra és a Menekültügyi és Migrációs Alapra vonatkozó egységes szabálykönyv elő fogja segíteni a külföldiek integrációjára irányuló olyan helyi stratégiák kialakítását, amelyeket a szinergiák figyelembevételével felhasznált uniós erőforrások támogatnak; a Menekültügyi és Migrációs Alap a migránsok érkezés utáni rövid távú szükségleteire helyezi a hangsúlyt, a kohéziós politika pedig a társadalmi és foglalkozási integrációjukat támogatja. Az egységes szabálykönyvön kívül könnyebbé válnak majd az egyéb uniós eszközökkel – például a közös agrárpolitikával, a Horizont Európával, a LIFE programmal vagy az Erasmus+-szal – való szinergiák.

Interreg: A határon átnyúló akadályok megszüntetése és az interregionális innovációs projektek támogatása

Az interregionális és határon átnyúló együttműködést egy új lehetőség segíti majd elő, amelynek keretében a régiók allokációik egy részét felhasználhatják majd arra, hogy más régiókkal együtt projekteket finanszírozzanak bárhol Európában.

A határon átnyúló és régiók közötti együttműködéssel („Interreg”) kapcsolatos programok új generációja segíti majd a tagállamokat a határon átnyúló akadályok megszüntetésében, valamint közös szolgáltatások fejlesztésében. A Bizottság javasolja a jogi keretüket összehangolni kívánó határ menti régiókra és tagállamokra irányuló új eszközt, a határon átnyúló európai mechanizmust.

Egy 2014-től 2020-ig tartó kísérleti intézkedés sikerére építve a Bizottság javasolja az Interregionális Innovatív Beruházások létrehozását. Az egymáshoz illeszkedő intelligens szakosodási eszközökkel rendelkező régiók több támogatást kapnak majd ahhoz, hogy páneurópai klasztereket alakítsanak ki az olyan kiemelt ágazatokban, mint például a nagy adathalmazok, a körforgásos gazdaság, a korszerű gyártás vagy a kiberbiztonság.

Megerősített szabályok a jobban teljesítő Uniós beruházásokhoz

Minden program rendelkezni fog számszerűsíthető célokat (létrehozott munkahelyek száma, további hozzáférés a széles sávú rendszerhez) tartalmazó teljesítménykerettel. Az új keret éves teljesítmény-felülvizsgálatot vezet be, amelyre a programhatóságok és a Bizottság közötti szakpolitikai párbeszéd formájában kerül sor. A programok teljesítményét a félidős felülvizsgálat során is értékelni fogják. Átláthatósági okokból – és hogy a polgárok nyomon tudják követni az előrehaladást – a tagállamoknak kéthavonta jelentést kell tenniük valamennyi végrehajtási adatról, és a kohéziós alap nyíltadat-platformja rendszeresen frissülni fog.

Finanszírozási eszközök fokozott mértékű alkalmazása

A vissza nem térítendő támogatások önmagukban nem képesek a jelentős beruházási rések megszüntetésére, viszont hatékonyan kiegészíthetők a piacközelibb és multiplikátorhatással járó finanszírozási eszközökkel. A tagállamok a kohéziós politikai erőforrásaik egy részét önkéntes alapon átcsoportosíthatják az új, központilag irányított InvestEU Alapba, hogy hozzáférjenek az uniós költségvetés által nyújtott garanciához. A vissza nem térítendő támogatások és a finanszírozási eszközök ötvözése könnyebbé válik, és az új keret egyedi rendelkezéseket is magában foglal, hogy több magántőkét vonzzon be.

A kommunikációs erőfeszítések fokozása a kohéziós politika láthatóságának javítására

Ha Európát még közelebb akarjuk hozni a polgáraihoz, akkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kohéziós politika pozitív eredményeinek hatékonyabb kommunikálására. A tagállamok és a régiók kiszélesítették a kommunikációs követelményeket, így például a nagy uniós finanszírozású projektek elindítását beharangozó események szervezésére és a közösségi média tájékoztatási terveinek kidolgozására vonatkozóan.

Az uniós finanszírozású projektek kommunikációja ugyanakkor egyszerűbbé válik: egységes márka vonatkozik majd az összes különféle uniós alapra, egységes portál jeleníti meg a vállalkozások számára elérhető valamennyi finanszírozást, a Bizottság pedig egységes projekt-adatbázist üzemeltet.

Látogatások az uniós tagállamok fővárosaiban

A Bizottság javaslatainak bemutatására az alábbi helyszíneken és időpontokban kerül sor: