TARTALOMJEGYZÉK
Keresés az útmutatóban

B. rész: A Pályázati útmutatóban érintett tevékenységtípusokkal kapcsolatos tudnivalók

Ebben a részben a következő tudnivalókat ismertetjük az Erasmus+-pályázati útmutató által érintett tevékenységtípusokra és tevékenységekre vonatkozóan:

  • a célkitűzések és várt hatások leírása;
  • a támogatott tevékenységek leírása;
  • a benyújtott pályázatok értékelésekor alkalmazandó szempontokat bemutató táblázatok;
  • hasznos kiegészítő információk, amelyek segítenek annak pontos megértésében, hogy milyen típusú projektek kaphatnak támogatást;
  • a finanszírozási szabályok leírása.

A pályázók számára ajánlott, hogy a pályázat benyújtását megelőzően áttanulmányozzák a pályázati útmutatónak az érintett tevékenységtípusokra vonatkozó teljes szakaszát. A Pályázati útmutató I. mellékletében szereplő kiegészítő információk alapos áttanulmányozása is javasolt.

Oktatás és képzés

Lehetőségek a felsőoktatás, szakképzés, köznevelés és felnőtt tanulás terén.

A támogatható tevékenységtípusok

Az 1., 2. és 3. pályázati kategóriával foglalkozó szakaszok olyan konkrét tevékenységtípusokat mutatnak be, amelyek megfelelnek a program oktatási és képzési célkitűzéseinek. Ezek közül a tevékenységek közül az oktatás és képzés szektorához elsősorban (de nem kizárólag) a következők kapcsolódnak:

  • mobilitási projektek a felsőoktatásban, valamint a szakképzésben tanulók és dolgozók számára;
  • mobilitási projektek a köznevelésben és felnőtt tanulásban dolgozó munkatársak/szakemberek/oktatók számára;
  • Erasmus Mundus közös mesterképzések;
  • Erasmus+ mesterképzési hitelek;
  • stratégiai partnerségek;
  • tudásszövetségek – európai egyetemek;
  • ágazati szakképzés-fejlesztési szövetségek;
  • kapacitásfejlesztés a felsőoktatás területén.

A 3. pályázati kategóriával foglalkozó szakasz olyan, az oktatási és képzési szakpolitikákat támogató tevékenységekre vonatkozóan is tartalmaz információkat, amelyek a szakpolitikai elemzés és a társaktól való tanulás, a szakpolitikai innovációt célzó kezdeményezések, az eszközök és hálózatok, a nemzetközi intézményekkel való együttműködés és az érintett szereplőkkel illetve érdekelt intézményekkel való párbeszéd területeihez kapcsolódnak. Ezeket a tevékenységeket vagy közvetlenül az Európai Bizottság hajtja végre, vagy a Bizottság Végrehajtó Ügynöksége bonyolítja le külön pályázati felhívásokon keresztül. Ezzel kapcsolatban a Bizottság és a Végrehajtó Ügynökség honlapján találhatók további információk.

A tevékenységtípusok céljai

Konkrét célkitűzések

Az Erasmus+ program konkrét célkitűzései az oktatás és képzés terén a következők:

  • a kulcskompetenciák és készségek szintjének javítása, különös tekintettel azok munkaerő-piaci és társadalmi relevanciájára és az összetartó társadalom érdekében tett hozzájárulására, különösen a szakképzési tanulók mobilitási lehetőségeinek fokozása, továbbá az oktatás és képzés világa, valamint a munka világa közötti szorosabb együttműködés révén;
  • az oktatási és képzési intézmények szintjén a minőségfejlesztés, az innováció, a kiválóság és a nemzetköziesedés támogatása, különösen az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint az egyéb érintett szereplők közötti szorosabb, programországokat érintő nemzetközi együttműködés révén;
  • a nemzeti szintű szakpolitikai reformok kiegészítését, valamint az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatását szolgáló, egész életen át tartó tanulás európai térsége létrejöttének ösztönzése és ismertségének növelése, különösen a megerősített szakpolitikai együttműködés, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök megfelelőbb alkalmazása és a bevált gyakorlatok terjesztése révén;
  • az oktatás és képzés nemzetközi dimenziójának erősítése, különösen programországok és a partnerországok szakoktatási és képzési, illetve felsőoktatási intézményei között megvalósuló együttműködés által, az európai felsőoktatási intézmények vonzerejének növelése, valamint az Unió külső fellépései – köztük a fejlesztési célkitűzések – támogatása révén, valamint programországok és a partnerországok felsőoktatási intézményei közötti mobilitás és együttműködés támogatásán és a partnerországokban történő célzott kapacitás¬fejlesztésen keresztül;
  • a nyelvoktatás és -tanulás fejlesztése, valamint az Unió széles körű nyelvi sokféleségének és az interkulturális tudatosságának ösztönzése.

Ifjúságügy

Nem formális és informális tanulási lehetőségek az ifjúságügy terén.

A támogatható tevékenységek

Az 1., 2. és 3. pályázati kategóriával foglalkozó szakaszok olyan konkrét tevékenységtípusokat mutatnak be, amelyek megfelelnek a program ifjúságügyi célkitűzéseinek. Ezek közül a tevékenységtípusok közül az ifjúsági (nem formális és informális tanulási) területhez elsősorban (de nem kizárólag) a következők kapcsolódnak:

  • fiataloknak (ifjúsági csereprogramok) és ifjúságsegítőknek szóló mobilitási projektek;
  • stratégiai partnerségek;
  • kapacitásfejlesztés az ifjúsági területen;
  • Ifjúsági párbeszéd projektek

A 3. pályázati kategóriával foglalkozó szakasz olyan, az ifjúsági szakpolitikákat támogató tevékenységekre vonatkozóan is tartalmaz információt, amelyek a szakpolitikai elemzés és a társaktól való tanulás, a előremutató kezdeményezések, az eszközök és hálózatok, a nemzetközi intézményekkel való együttműködés és az érintett szereplőkkel, illetve érdekelt intézményekkel való párbeszéd területeihez kapcsolódnak, és amelyek az ifjúságügy támogatása érdekében népszerűsíthetők az Erasmus+ keretében. Ezeknek a tevékenységtípusoknak a megvalósítása külön pályázati felhívásokon keresztül zajlik, amelyeket az Európai Bizottság Végrehajtó Ügynöksége vagy közvetlenül az Európai Bizottság bonyolít le. Ezzel kapcsolatban a Bizottság és a Végrehajtó Ügynökség honlapján találhatók további információk.

A tevékenységtípusok céljai

Konkrét célkitűzések

Az Erasmus+ program konkrét célkitűzései az ifjúságügy terén a következők:

  • a kulcskompetenciák és készségek szintjének javítása a fiatalok – köztük a hátrányos helyzetű fiatalok – körében, valamint a következők előmozdítása: a fiatalok részvétele az európai demokratikus életben és a munkaerőpiacon, aktív társadalmi szerepvállalás, kultúrák közötti párbeszéd, társadalmi befogadás és szolidaritás, a fiatalok, különösen az ifjúsági munka területén vagy az ifjúsági intézményekben aktív személyek és az ifjúsági vezetők nagyobb mobilitását biztosító lehetőségek, valamint az ifjúságügy és a munkaerőpiac szorosabb összekapcsolása révén;
  • a minőségfejlesztés támogatása az ifjúsági munka területén, különösen az ifjúsági szervezetek és/vagy az egyéb érintett szereplők közötti szorosabb együttműködés révén;
  • a helyi, regionális és nemzeti szintű szakpolitikai reformok kiegészítése, az ismereteken és tényeken alapuló ifjúságpolitika kialakításának, továbbá a nem formális és az informális tanulás elismerésének támogatása, különösen a szorosabb szakpolitikai együttműködés, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök megfelelőbb alkalmazása, valamint a bevált gyakorlatok terjesztése révén;
  • az ifjúsági tevékenységek nemzetközi dimenziójának, valamint az ifjúságsegítők és ifjúsági szervezetek fiatalokat támogató struktúraként betöltött kapacitásának fokozása az Európai Unió külső fellépésének kiegészítéseként, különösen programországok és a partnerországok érdekelt felei, valamint a nemzetközi intézmények közötti mobilitás és együttműködés ösztönzése révén.

A 2014–2020 közötti időszakra nézve a költségvetés 8,6 %-át az ifjúságügy terén megvalósuló nem formális és informális tanulási lehetőségek támogatására különítik el.